Dr. Forgács Barnabást választották az Országos Magyar Vadászkamara elnökévé a szervezet november 3-i országos küldöttközgyűlésén.
Az agrármérnök és korábbi szakállamtitkár a második fordulóban a jelen lévő, szavazásra jogosult küldöttek 58 százalékának támogatását szerezte meg. Elnöki programjában a belső feszültségek feloldását, a területi szervezetek véleményének érvényesítését és a kamara nyilvános kommunikációjának megújítását tűzte ki célul.
Az Országos Magyar Vadászkamara tájékoztatása szerint a tisztújítást a Gödöllői Királyi Kastélyban tartották. Forgács Barnabás a választás előtt közzétett bemutatkozásában államigazgatási, egyetemi és gazdálkodói tapasztalatait ismertette, valamint kitért arra is, hogy a kamara hosszú távú stratégiájáról szerinte az országos küldöttközgyűlésnek kell döntenie.
Az agrárigazgatásban és a családi gazdaságban is szerzett vezetői tapasztalatot
A 46 éves, három lányt nevelő Forgács Barnabás 2003-ban gazdasági agrármérnöki diplomát és felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítést szerzett, 2006-ban pedig növénytermesztéstanból doktorált. 2009-ben címzetes egyetemi docenssé nevezték ki, és a Debreceni Egyetemen kihelyezett gyakorlati tanszék vezetésére is kapott megbízást. Bemutatkozása szerint 28 éve gyakorló vadász.
2003 és 2010 között az agrárigazgatásban dolgozott. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban jogcímfelelősként és pályázatkezelési szakreferensként szerzett tapasztalatot. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban agrár-vidékfejlesztési főosztályvezető, majd közösségi ügyekért felelős szakállamtitkár volt. Életrajzában emellett 15 évnyi irányítási tapasztalatot említ családi gazdaságukban, ahol növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.
A megyei szervezetek tapasztalataira építene
Forgács programjának kiindulópontja, hogy a Vadászkamara alulról építkező, decentralizált szervezet. A vadászok által megválasztott területi szervezeteket a tagság képviselőinek tekinti, ezért a vadgazdálkodás jövőjét érintő döntéseknél számítana a véleményükre és a helyben felhalmozott tapasztalatokra. A szervezeten belüli feszültségeket rendezné, a szükséges szerkezeti változtatások után pedig a kamara egységének helyreállítására törekedne.
A kormányzattal a hatáskörök tiszteletben tartására épülő szakmai együttműködést alakítana ki. Megújítaná a kapcsolatot a környezet- és természetvédelem, valamint a mező- és erdőgazdálkodás szereplőivel, és erősítené a kamara nemzetközi kapcsolatait is. A rendelkezésre álló forrásoknál az átlátható és célszerű felhasználást tartja fontosnak.
Gyorsabban szólalna meg a kamara a vadászatot érintő ügyekben
Az új elnök a kamara kommunikációjában átfogó változást szorgalmaz. Azt szeretné, hogy a szervezet a közösségi médiában gyorsan válaszoljon a felmerülő szakmai kérdésekre, és maga is kezdeményezze a párbeszédet a vadászatot érintő ügyekben. Ezzel a vadászat társadalmi elfogadottságát is erősítené.
Folytatná az Ifjúsági Programot és a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszert. Az idősebb vadászok megbecsülése mellett fontosnak tartja, hogy a fiatalok könnyebben találják meg a helyüket a vadászközösségekben.
Forgács szerint a szervezeti és kommunikációs megújulás irányát a kamara testületeinek és a titkári karnak a szakmai véleményére kell alapozni. Mint írta, a titkári kar már dolgozik a stratégián. Az elképzeléseket az elnökségi vita után az országos küldöttközgyűlés elé vinné, mert álláspontja szerint erről a mintegy 72 ezer magyar vadászt képviselő testület hivatott dönteni.
forrás: AgroInform
