Közel 60 milliárd forintot fordít a kormány a következő években az Országfásítási és Települészöldítési Programra – jelentette be az élő környezetért felelős miniszter szombaton a Facebook-oldalán.
Gajdos László közölte, a program részeként 12 millió facsemetét ültetnek el, legalább 1320 hektár új állami erdőt hoznak létre, négymillió csemetével mintegy 20 ezer kilométer csatornaszakasz mentén végeznek fásítást.
Hozzátette, 39,6 milliárd forintot fordítanak a települések zöldítésére, és elvégzik az erdőtüzek megelőzéséhez szükséges feladatokat is.
„Nemcsak erdeink területét növeljük, hanem azok természetességének megőrzésére és javítására is odafigyelünk. Épp ezért fokozatosan bővítjük az örökerdő-üzemmódban kezelt erdők arányát is” – írta bejegyzésében Gajdos László.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szeptemberben azt közölte az MTI-vel, hogy a korábbi kormány 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millió fát ültetett el.
Gajdos László kedden a tárca budapesti sajtóeseményén arról beszélt, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyar erdőkből, jövőre pedig már elérhetik az 1 millió köbméteres csökkentést is. Hozzátette, az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra és biológiai sokféleségre kell törekedni, a fokozatosság elve alapján pedig át kell gondolni az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.
Négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat – mondta Magyar Péter a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videóban.
A miniszterelnök a Gajdos László élő környezetért felelős miniszter által szombaton bejelentett keretprogram részleteiről közölte: a települészöldítési programban 14,9 milliárd forintos keret lesz új közparkok létrehozására, meglévő zöldfelületek összekötésére, 10 milliárd forint pedig arra, hogy csökkentsék a hőszigethatást a városokban.
Magyar Péter úgy fogalmazott: feltörjük a betont, ahol lehet, és zöldfelületeket hozunk létre, hogy legyen elegendő árnyék mindenhol.
A harmadik pályázati lehetőségként szintén 10 milliárd forintot szánnak négy év alatt a meglévő parkok és zöldfelületek megújítására, új növények ültetésére, az elpusztult fák pótlására.
A közintézmények zöldítésére, arra, hogy az iskolák, óvodák, rendelők udvarai is zöld közösségi terek legyenek, 4,4 milliárd forintot fordítanak, erre is lehet majd pályázni.
Magyar Péter elmondta, a következő négy évben 18,2 milliárd forintot fordítanak az országfásítási programra, 39,6 milliárdot pedig a települészöldítésre.
A program része többek között legalább 12 millió facsemetét ültetése, több mint 1300 hektárnyi erdő telepítése és 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítása, vagy az erdőtüzek megelőzése is.
A kormányfő beszélt arról, hogy a tél közeledtével hajlamosak vagyunk elfeledkezni a kánikula okozta kihívásokról, az elviselhetetlen hőhullámokról.
Azt mondta, nem lehet már elvi vitákat folytatni a klímaváltozásról, hanem mindent meg kell tenni az életkörülmények javításáért.
Fenntartható fejlesztéseket valósítanak meg szakszerű tervezéssel, tudatos fafajta választással, az utógondozás biztosításával – mondta Magyar Péter.
Alkalmazkodni kell a fásítási programok faj- és fajtaválasztásánál ahhoz, hogy több környezeti tényező is jelentősen megváltozott az elmúlt években – közölte Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel.
A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon.
Az ügyvezető hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához.
Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is – tudatta a szakember. Hozzátette: érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.
A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3-4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László.
