Az Európai Unió kritikusan szemléli a futballpályákon töltőanyagként használt gumimorzsát, mert a mikroműanyag problémát jelent. Helsinkiben új műfüves pályát avattak fel, amelynek töltőanyaga fenyőalapú.
A HJK Helsinki labdarúgóklub új típusú, fenyőből készült töltőanyaggal ellátott műfüves pályát telepített, ugyanakkor az Európai Unió várhatóan kritikusan figyelni kezd a gumimorzsára. A környezetbarát töltőanyaggal ellátott pályát 2022 augusztusában avatták fel a helsinki Central Park mellett.
A napi edzés előtt a 15 éves Inga Widbom és a 14 éves Elena Naava, a HJK juniorcsapatának tagjai elmondták, hogy elégedettek az új fa alapú pályával. “Az új gyep puha, és talán egy kicsit csúszósabb, de ez nincs hatással a játékra. Nincs panaszom” – mondja Widbom. Naava szerint az új pálya még a hagyományos műfüvesnél is jobb.
‘A pályának friss illata van. A korábbi fekete morzsák beleragadtak a futócipőbe és a többi felszerelésbe. Mindenhová eljutottak. Megkönnyíti az életet, ha nem kell miattuk otthon porszívózni. Szerintem nagyon jó dolog, hogy az emberek ilyen új ökológiai dolgokat fejlesztenek ki” – mondja Naava.
Mikroműanyagok kerülnek a környezetbe
Finnországban több mint 400 futballpálya található. A tüskés zöld műfüves pályák szintetikus anyagból készülnek, amely ellenállóbb a kopással és az időjárással szemben, mint a természetes gyep. A legtöbb pálya töltőanyaga használt autógumikból származó gumimorzsa. Ugyanezt az anyagot Európában máshol is általánosan használják. Németországban például a pályák mintegy felénél gumimorzsát használnak a műgyep alatt.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) körülbelül öt évvel ezelőtt kezdte el vizsgálni a gumimorzsák egészségügyi és környezeti hatásait. Valóban szó volt lehetséges rákkeltő hatásról, de a fedett futballpályákon nem észleltek a levegőben szálló részecskékkel kapcsolatos jelentős problémákat. A Finn Környezetvédelmi Intézet szerint a gumimorzsák például a karbantartó berendezésekkel és a játékosok felszerelésével kerülnek a pályák közelébe. Néhányuk a csapadékvíz-befolyókba és a pálya területén kívülre is kerül.
A gumimorzsák a mikroműanyagok forrása. Németországban a becslések szerint 11.000 tonna mikroműanyag kerül a környezetbe a sportpályákról.
Helsinki Central Park melletti pálya
A fából készült pálya a harmadik a maga nemében Helsinkiben. Antti-Jussi Väinölä, a HJK helyszínmenedzsere hangsúlyozza, hogy ez egyelőre csak próbaüzem. A klubvezetés gondosan figyeli, hogy a játékosok mit gondolnak az új anyagról. ‘Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek, a fiatal játékosok és az edzők visszajelzéseire. Itt az egész országot tekintve az élvonalban vagyunk’ – mondja Väinölä. Väinölä is megjegyzi, hogy az első észrevételek biztatóak voltak.
Senki sem panaszkodott a szilánkokra. Egy kapus ugrásokkal és lökésekkel tesztelte az anyagot, és alig találtak szavakat arra, hogy mennyire jónak találják.’ mondja Väinölä.
Az, hogy ez a bizonyos pálya a Central Park mellett található, még fontosabbá tette a környezetre való odafigyelést. A HJK fontolóra vette egy környezetbarátabb műfüves pálya kiválasztását, és a rendelkezésre álló lehetőségek között olívabogyóból és parafából készült anyagok is szerepeltek. ‘Az ökológia fontos érték számunkra. Miután a fa a pályán betöltötte a funkcióját, újrahasznosítható, és kevesebb pusztítást okoz a természetben, mint a gumimorzsa’ – mondja Väinölä.
“Nagy érdeklődés a nemzetközi piacon”
Paavo Arhinmäki, Helsinki kulturális és szabadidős ügyekért felelős alpolgármestere a Twitteren kommentálta a HJK új pályáját, mondván, hogy az ökológiai sportpályákról most már mindenhol beszélnek Európában. A gumimorzsákról “hamarosan” lemondanak. ‘Ezért, aki olyan bio-filtert tud kifejleszteni, amely ökológiai, megfelel a játékosok igényeinek és ellenáll az időjárásnak, az nagy érdeklődésre tarthat számot a nemzetközi piacon’ – tweetelte Arhinmäki pénteken.
A HJK által használt faanyagot a finn Lappset Oy importálta. A cég a műfüves pályák mellett a fenyőből készült játszótéri eszközeiről ismert.
Pasi Riikonen, a Lappset koncepciómenedzsere elmondta, hogy a vállalat öt évvel ezelőtt szerzett tudomást arról, hogy az EU elkezdett figyelmet fordítani a futballpályák ökológiájára.
A Lappset Oy több természetesebb lehetőséget is vizsgálni kezdett, és úgy döntött, hogy együttműködést kezd egy amerikai céggel, mivel egyelőre nincs kapacitásuk hosszú távú termékfejlesztésre. A faanyag amerikai ponderosa fenyőből készül, amely keményebb, mint a Finnországban termő erdeifenyő. “A gyártási folyamat 11-15 fázist foglal magában, így jutunk el a játéktérre alkalmas anyaghoz. Meg kell felelnie a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) előírásainak, és strapabírónak kell lennie. A fát többek között dobokban kezelik és hőkezelik, hogy egy bizonyos formát kapjon. Ehhez egy külön gyártósor került kifejlesztésre, így ez nem egy ipari mellékág [melléktermék]” – mondja Riikonen.
Hasonló termék az északi fenyőkből?
A termékfejlesztésről szólva Riikonen hangsúlyozza, hogy a Lappset tíz év garanciát szeretne adni, és ez azt jelenti, hogy nem akarnak olyan termékkel piacra lépni, amelyet nem teszteltek alaposan. Lehetséges, hogy a Finnország északi részén termő sűrű szövetű erdeifenyő felhasználására is sor kerülhet.
“Azt szeretnénk, hogy finn nyersanyagot használjunk, és Finnországban készítsünk terméket az európai piacra. Ahhoz azonban, hogy ennek értelme legyen, elég nagy mennyiségnek kell lennie” – mondja Riikonen.
Riikonen szerint a faalapú pálya körülbelül ötödével kerül többe, mint a gumimorzsából készült pálya. A fa használata a sportlétesítmények töltőanyagaként önmagában nem újítás. A finnek már régóta fűrészport használnak futópályák alapanyagaként – mutat rá Riikonen. Ami a faalapú futballpályák előnyeit illeti, Riikonen megemlíti, hogy a fa és más szerves anyagok használatával csökkenthető a gyermekek allergiája. ‘A fa nagy diadala, ha ez a termék valóban működik a futballpályákon’ – mondja Riikonen.
Írta: Tero Karjalainen
Forrás: forest.fi
Szerk: MM
