A magyar erdők a leglátogatottabb turisztikai célpontoknak számítanak, hiszen évi 50 millió alkalommal látogatunk el a hazai erdőkbe. A népszerűség azonban sajnos komoly környezetterheléssel is jár.
Korunk és a társadalom egyik legnagyobb gondja a környezetterhelés, azon belül is az illegális hulladék – legyen az akár az utcán eldobott papírfecni, vagy az erdőben elhelyezett tonnányi építési törmelék. Az erdei környezetben a vadállomány életét is veszélyezteti a szemét, hiszen az állatok lakmározhatnak a kidobott, mérgező anyagból, felsérthetik testüket az éles tárgyak, a talajba, vízbe szivárgott hulladéknak pedig további hosszú távú káros következményei lehetnek.
Az állami erdőkből évenként tízezer tonnányi szemetet távolítanak el. Ennek költsége összességében milliárdos nagyságrendre is rúghat, amiből akár ezer hektárnyi erdőt lehetne telepíteni.
Nem csupán a több ezer köbméternyi építési vagy kommunális hulladék okoz gondot a természetben. Még mindig sokszor előfordul, hogy a turisták a piknikezés vagy a túra során keletkező szemetet „elegánsan” az erdei úton hagyják. Pedig ha a hátizsákban elfért az üdítővel teli flakon vagy az alufóliába csomagolt szendvics, akkor az üres palackot és az összegyűrt csomagolóanyagot is hazavihetnék. Erre ösztönözve szüntetik meg erdeinkben egyre több helyen a szemetes kosarakat.
Sokan a zöldhulladékot is kiviszik az erdőbe, gondolván, hogy az úgyis lebomlik. Nem így van! Sőt, veszélyes hulladéknak számít, lerakása tilos, mivel többek között kedvez a rágcsálók elszaporodásának, és sok esetben tűzveszélyes is lehet.
Hiába azonban az erdészek, az önkormányzatok, civilek és lelkes önkéntesek megfeszített munkája, az illegális hulladék „újratermelődik”.
Szerencsére az elmúlt időszakban több országos és helyi kezdeményezés, illetve program irányul felszámolásukra. A 2020-ban meghirdetett Tisztítsuk meg az Országot projekt keretében, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésével és az ITM csaknem 6 milliárd forintos támogatásával 165 ezer tonna elhagyott vagy jogellenesen elhelyezett hulladékot szedtek össze 2020–2021. években, amelyből az állami erdészeti társaságok területéről 13,5 ezer köbméter származott. A projektben továbbá, megelőzési szándékkal, ingatlanvédelmi rendszerek, kamerák és sorompók felszerelésére is lehetőség nyílt. A pályázatot 2024 márciusában ismételten kiírták, immár zömmel az illegális hulladéklerakók felszámolására.
Az Aktív Magyarország kezdeményezésére 2021-ben, a szemléletformálás jegyében útjára indított Tavaszi Nagytakarítás kampány többek között kesztyűkkel és zsákokkal segíti a szemét gyűjtését. A programban 2023-ban 68 szervezet vett részt, és a hozzájuk csatlakozó önkéntesekkel 125 szemétszedő túrán több mint 1500 köbméter szemetet szedtek össze.
Nem csupán pályázati programok zajlanak, egyre népszerűbb manapság a plogging, azaz a futással egybekötött szemétszedés.
Az államigazgatás rendszere szintén egyre nagyobb segítség az illegális szemetelés elleni harcban, az elmúlt években bővültek a hatósági jogkörök, illetve a büntetési, szankcionálási lehetőségek. A korábbi környezetvédelmi hatóságok szervezete és feladatköre is kiegészült a hulladékgazdálkodással, és szigorúan büntethetik a jogsértőket.
A jogkövetkezmények, illetve a büntetési tételek is komolyabbak, már az illegálisan szemetelőknek is pénzbírságot kell fizetniük.
Továbbra is rendelkezésre áll a HulladékRadar-applikáció, amellyel bárki bejelentheti, ha valahol illegálisan elhelyezett hulladékot észlel. Működése óta közel 40 ezer esetben több mint 66 ezer tonna szemetet számoltak fel, ebből az állami erdőkből 2022-ben hozzávetőleg 170, 2023-ban pedig 50 köbmétert.
A megelőzésben az önkormányzatok is segítik a lakosságot, hiszen az országban több mint 200 hulladékudvar áll rendelkezésre. A hulladék gyűjtése azonban tüneti kezelés, így a megelőzésre, illetve a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt kell fektetni.
szerző: Kovácsné Kiss Zita, SEFAG Zrt.
forrás: Magyar Mezőgazdaság