Egy vagy több ingatlan tulajdonosai számára kézenfekvő hasznosítási lehetőség a társult erdőgazdálkodás erdőbirtokossági társulat keretei között. Ugyan a földhasználati szabályozás az erdő saját jogú használataként határozza meg, de a tartalmát tekintve szintén egyfajta társult erdőgazdálkodási lehetőség osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében a polgári jogi társaság is. Írásunkban ezeknek a lehetőségeknek a sajátosságait mutatjuk be.
A társult erdőgazdálkodás célja az érintett erdő/erdők közös tulajdonosi használata erdőbirtokossági társulatot alapításával, vagy polgári jogi társaság létrehozásával.
Erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: Ebt.) az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.
Az Ebt. alapítását és működését az erdőbirtokossági társulatokról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban Ebtv.) határozza meg. Az ebben nem szabályozott kérdésekben pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Ebt.-t legalább kettő fő alapíthat, tíz főig szerződésben, tíz fő felett alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályban meghatározott feltételekkel.
Az alapító szerződést minden érintett tulajdonosnak alá kell írnia, az alapító okiratot a közgyűlés hagyja jóvá, illetve módosíthatja. Mindkét dokumentumot közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, majd meg kell küldeni bejegyzés és közzététel céljából a cégbíróság, valamint nyilvántartásba vétel céljából az erdészeti hatóság részére. A társulat a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, erdőgazdálkodásra pedig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt követően szerez jogosultságot.
Az Ebt. tagjait és társulati érdekeltségét a társulati névjegyzékben, a társulat kezelésébe tartozó társulati erdőket a földrészletjegyzékben kell nyilvántartani. Mindkét dokumentum az alapító szerződés vagy az alapszabály részét képezi.
A társulati érdekeltséget a használatba adott földterülettel arányosan kell meghatározni. Kifejezi a tag szavazati és használati jogosultsági arányát, valamint a társulati vagyonból való részesedését.
Az Ebt. a tulajdonában lévő vagyoni eszközökkel az Ebtv., az alapszabály, valamint a közgyűlés határozatai alapján önállóan gazdálkodik. A bevételeiből fedezi kiadásait. Ha a kiadások a jövedelemből nem fedezhetők, a tagokra társulati érdekeltségeik arányában tagsági járulékot lehet kivetni. Az Ebt. földrészletjegyzékében szereplő társulati erdő vagy az abban fennálló tulajdoni hányad az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes. A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg.
A társulat legfőbb szerve a közgyűlés. Hatáskörébe tartozik minden, amit a jogszabály és az alapszabály más hatáskörébe nem sorol. Szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Határozatképes, ha azon a tagok társulati érdekeltség alapján számított több, mint fele, elhalasztott közgyűlés esetén több, mint negyede megjelenik. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, a résztvevők társulati érdekeltség alapján számított egyszerű többségének, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén kétharmadának a döntésével határoz.
A társulat tisztségviselői az Ebt. elnöke, az elnökség tagjai, a felügyelő bizottság elnöke, a felügyelő bizottság tagjai, valamint az alapszabályban meghatározott egyéb tisztségviselők. Az Ebt-t az elnök vezeti és képviseli azt harmadik féllel szemben. A felügyelő bizottság feladata a tulajdonosi érdekek képviselete, védelme.
A társulat megszűnése esetén a társulat vagyonát a tagok között fel kell osztani. A társulat tulajdonában lévő erdőterület a társulati érdekeltségek arányában a tagok osztatlan közös tulajdonába kerül.
A társulatból kilépni az Ebt. földrészletjegyzékében önálló tételként szereplő ingatlan érintett tulajdonosai együtt tudnak, amennyiben ehhez megvan közöttük az Ebt. alapításhoz vagy az Ebt-be való belépéshez elvárt tulajdonosi egyetértés, és az Ebt-vel megfelelően elszámoltak.
Ebt. keretében a tulajdonosok tehát rendezett jogi feltételek mellett, szervezett formában, a saját javukra folytathatnak közös erdőgazdálkodást a saját erdejükben, akár jelentős számú ingatlanból álló területen is. Osztatlan közös tulajdonú erdő esetében ezt ráadásul anélkül tehetik meg, hogy a területet vagy annak használatát formálisan meg kellene osztaniuk.
A tagok között ugyanakkor zökkenőmentes együttműködést feltételez, és azt, hogy az egyes ingatlanok tulajdonosai elvonatkoztassanak a saját erdeik tényleges hozamaitól.
A kialakuló jelentősebb üzemméret biztosíthatja a gazdasági és szakmai értelemben véve is eredményes gazdálkodást. Egyetlen vagy néhány ingatlan esetében viszont aránytalanul drága megoldás lehet az adminisztrációs feladatok és költségek miatt.
Polgári jogi társaság (a továbbiakban: Pjt.) esetében a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott célok – jelen esetben az erdőgazdálkodás közös gyakorlása – érdekében együttműködnek, annak megvalósításához vagyoni hozzájárulást nyújtanak, valamint a tevékenység kockázatait és felelősségét közösen viselik.
A Pjt. tagjai az érintett ingatlan vagy ingatlanrész használatra jogosult tulajdonosai.
A Pjt. nem önálló jogi személy, nem rendelkezik a tagoktól elkülönülő önálló vagyonnal és felelőséggel. Cégbírósági bejegyzésre nem kerülő társasági szerződéssel lehet létrehozni. A szerződésnek tartalmaznia kell a tagok nevét és adatait, a közös erdőgazdálkodás feltételeit, a tagok hozzájárulásának mértékét és formáját (pénzbeli vagy természetbeni), a nyereség és veszteség megosztásának módját, az ügyvitel és képviselet szabályait.
Erdőgazdálkodás céljából létrehozott Pjt.-re a földhasználati szabályozás a Ptk.-ban foglalt általános szabályokhoz képest tartalmaz néhány speciális rendelkezést. Ezek közül a legfontosabb, hogy az ügyek vitelére és a képviseletre csak egy személy, a tagok által maguk közül választott erdőgazda jogosult. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőgazdát jegyzi be.
A Pjt. tehát egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében úgy biztosít szervezeti kereteket a közös erdőgazdálkodás folytatására, hogy a tagoknak nem kell magukra vállalniuk a cégalapítás és működtetés bonyolult adminisztratív feladatainak terhét. Az erdőgazdálkodási tevékenység hosszútávú zökkenőmentes gyakorlását nagyban akadályozhatja ugyanakkor, hogy a Pjt. a tulajdonosok személyének változása esetén megszűnik.
Ha kérdése, észrevétele van a társult erdőgazdálkodással kapcsolatban, azt megírhatja az erdo@nak.hu e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a kérdésben is rendelkezésére áll.
forrás: NAK / Mező Ferenc
