5900 éves fák bukkantak elő az olvadó jég alól a Sziklás-hegységben. A New Scientist hétfői cikke szerint az ősi fák felfedezését az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés tette lehetővé, ami több ezer év után kiszabadította azokat a jég fogságából.
Amerikai kutatók 30 darab, az Egyesült Államokban és Kanadában őshonos fehértörzsű fenyőre (Pinus albicaulis) bukkantak 3100 méteres magasságban, miközben régészeti felmérést végeztek a wyomingi Beartooth-fennsíkon. A jelenlegi erdőhatár ennél 180 méterrel alacsonyabban található.
A felfedezés „betekintést enged abba, hogy milyen körülmények uralkodtak a múltban nagy magasságokban” – mondta Cathy Whitlock, a Montanai Állami Egyetem kutatója. Mivel a fák jelenleg nem nőnek ilyen magasságokon, a múltbeli éghajlat – legalábbis ebben a régióban – melegebb lehetett. A fenyők nagyon jó állapotban őrződtek meg, ami arra utal, hogy életük végén gyorsan betemetődtek, majd ötezer éven át a jég megvédte őket a pusztulástól.
Ahhoz, hogy megértsék az egykori erdő történetét, Whitlock és kollégái a PNAS folyóiratban közölt tanulmányuk szerint megvizsgálták a fák évgyűrűit és szénizotópos kormeghatározással meghatározták a fatörzsek korát. Ez alapján a fák a holocén közepén, 5440-5950 évvel ezelőtt élhettek. Az időszak elején a május-október közötti hőmérséklet a 20. század közepén-végén jellemzőhöz volt hasonló, de aztán lassú lehűlés kezdődött. Ezt antarktiszi és grönlandi jégminták vizsgálata alapján a Föld pályaváltozásai miatt a holocén közepétől csökkenő mértékű nyári napsugárzás és vulkánkitörések okozták.
A hőmérséklet csak az elmúlt évtizedekben emelkedett meg annyira, hogy a fák kiszabaduljanak a jég alól. Whitlock szerint az ősi erdő története arra utal, hogy a jelenlegi erdőhatár magasabbra merészkedik majd a következő évtizedekben, ahogy a globális felmelegedés miatt egyre melegebb lesz. „Bár ezek a felfedezések tudományos szempontból érdekesek, szomorú emlékeztetői annak, hogy mennyire törékenyek a magashegyi ökoszisztémák a klímaváltozás hatásaival szemben” – mondta.
Egy 2022-es, a Climate of the Past folyóiratban közölt tanulmány szerint az iparosodást megelőzően 6400 évvel ezelőtt volt a legmagasabb a globális hőmérséklet a holocénben (11 700 évvel ezelőttől máig tartó földtörténeti kor), amit aztán a globális felmelegedés megkezdődéséig lassú lehűlés követett.
A globális hőmérséklet alakulása a holocén során, különböző hőmérsékleti rekonstrukciók szerint. Feketével a 2022-es tanulmány által készített rekonstrukció, ami egy 6400 évvel ezelőtti csúcsot mutat az iparosodás előtti időszakban. Illusztráció: Erb, M. P., McKay, N. P., Steiger, N., Dee, S., Hancock, C., Ivanovic, R. F., Gregoire, L. J., and Valdes, P.: Reconstructing Holocene temperatures in time and space using paleoclimate data assimilation, Clim. Past, 18, 2599–2629
forrás: QUBIT
