A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2025. januárjában mindössze 230.175 fő szerepelt az álláskeresők regiszterében. Az előző év azonos időszakához képest több mint 3 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: célunk, hogy mindenki, aki tud és akar dolgozni, munkát kapjon. Ennek érdekében a kormány kiemelt figyelmet fordít az álláskeresők támogatására és a foglalkoztatottság további növelésére. Az uniós finanszírozású programok bértámogatást, lakhatási és utazási térítést biztosítanak, amelyek eddig 28 ezer álláskeresőnek segítettek az elhelyezkedésben. A nemrégiben bejelentett „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” program 4,1 milliárd forintos kerettel segíti a kis- és középvállalkozások munkaerő-növelését, közel 1.700 új munkahelyet teremtve. A Munkából-munkába program az elbocsátott dolgozók gyors újbóli elhelyezkedését támogatja, míg a 2 milliárd forintos új digitális fejlesztési program a kkv-k versenyképességét és munkavállalóik képzettségét fejleszti.
A támogatásra azon vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, amelyek legfeljebb 20 olyan 16-64 év közötti munkavállalóval bővítenék foglalkoztatottjaik számát, akiknek a felvételt közvetlenül megelőző 30 napban nem volt kereső tevékenysége, kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett alkalmi munkából származó jövedelmet, valamint a közfoglalkoztatást. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke 6 hónapra összesen közel 2,5 millió forint is lehet új munkavállalónként.
A rekordmagas foglalkoztatottság egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Míg a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van, 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, így a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 millió főt. Eközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett. A történelmi jelentőségű bérmegállapodás értelmében 2027-ig a minimálbér összesen 40 százalékkal nő.
A gazdasági mutatók azt jelzik, hogy a belgazdaság helyreállt, és a középosztály erősödik. Ez nemcsak a rekordmagas foglalkoztatottságban és a folyamatos reálbéremelkedésben mutatkozik meg, hanem a lakossági fogyasztás növekedésében, a hitelezés élénkülésében, a lakástranzakciók számának emelkedésében, az új- és használt autópiac fellendülésében, valamint a hazai turizmus szárnyalásában is.
A foglalkoztatottság további bővülése mellett a kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, illetve a magyar családok és fiatalok támogatása, amelyre az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében 2632 milliárd forintot fordít. Az akcióterv keretében elindult a Munkáshitel program, amely a 17-25 év közötti dolgozó fiataloknak biztosít akár 4 millió forintos, kamatmentes hitelt életkezdésük támogatására. A gyermekek után járó családi adókedvezmény pedig megduplázásra kerül, így az emeléssel együtt az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több maradt a gyermekes családok zsebében.
forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
