Az idei évben nemcsak a Kárpát-medencében volt átlag alatti a csapadék, de az Alpokban is alig volt télen hófelhalmozódás és a tavaszi csapadék is elmaradt a szokásostól. Emiatt a Duna vízhozama is az év nagy részében átlag alatti volt, elmaradtak a tavaszi, nyár eleji árhullámok, és jellemzően kisvízi állapot volt a folyó szigetközi szakaszán a főmederben. Ilyenkor lehet igazán tetten érni a szigetközi vízpótlórendszer áldásos működését, mert a kiépült vízpótlás nem csak a Duna elterelésének hatását ellensúlyozza.
2025-ben a Duna átlagos vízhozama eddig 1100 – 1400 m3/s között változott az egyes hónapokban. Ez azt jelenti, hogy a Duna főmedrének süllyedése miatt a Mosoni-Dunában, a hullámtéri ágrendszerben és a mentett oldali holtágakban, csatornákban – a Duna elterelésétől függetlenül is – az időszak nagy részében NEM vagy időszakosan is csak ALIG LENNE VÍZ. A 30 éve megkezdett és fokozatosan továbbfejlesztett vízpótlásnak köszönhetően mind a hullámtéren, mind a mentett oldalon folyamatos és dinamikus a vízpótlás, a talajvíz szintje is kedvező, így a vízi ökoszisztémák, a mezőgazdaság és a víziturizmus számára is ideális vízállapotok vannak ebben a térségben.
A véneki torkolati műnél több, mint 160 cm-es a duzzasztás, emiatt a Mosoni-Duna és a Rába alsó szakaszán is sokkal kedvezőbbek a vízszintek, mint lennének a torkolati mű nélkül. Ez kedvező hatással van az alsó-szigetközi vízpótlásra is.
forrás: ÉDUVIZIG
