FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Tíz év tájzöldítése

Majoros Gábor szerint a VADEX Fejér megyei erdői nemcsak klímavédelmet szolgálnak, hanem új ökoturisztikai helyszínekkel, turistaházakkal és környezeti oktatással gazdagítják a térséget Forrás: Vadex

Az elmúlt tíz évben több száz hektárnyi új erdő, megújult ökoturisztikai helyszínek, bővülő környezeti nevelési programok és fejlesztett turistaházak jelezték a VADEX Mezőföldi Zrt. irányát Fejérben. A társaság tevékenysége mára az erdőgazdálkodáson túl a turizmus, az oktatás és a környezetvédelem számos területére is kiterjed. Majoros Gábor vezérigazgató mesélt arról, milyen eredményeket értek el, milyen új lehetőségekkel gazdagították az elmúlt években a térséget.

Ma a VADEX Mezőföldi Zrt. több mint 20 ezer hektár állami terület vagyonkezelését végzi, és közel 30 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást. Emellett részt vesz önkormányzati erdők kezelésében és új erdők létrehozásában is. Az elmúlt évtizedben Fejér vármegyében hektárokban mérhető erdők születtek. Káloz, Szabadegyháza és Baracs térségében közel 13 hektáron valósult meg uniós erdőtelepítés, Székesfehérváron pedig a várossal közösen indított Fehérvár Tüdeje Program keretében több mint 34 hektár új erdő nőtt ki a földből – sorolja a feol.hu kérésére mondja Majoros Gábor, a VADEX Mezőföldi Zrt. vezérigazgatója, akit a társaság elmúlt tíz évéről, annak eredményeiről kérdeztünk.

– Ezek nem elszigetelt foltok – hangsúlyozza a vezérigazgató. – A várost délnyugatról körülölelő, közel 700 hektáros erdőtömb láncolatába illeszkednek, és valódi hatással vannak a városi klímára, az ott élők életminőségére – mutat rá, ahogy arra is: a szakmai munka egyik legfontosabb pillére a Mintafásítási Program lett, amely eddig hat ütemben mintegy 200 hektár új erdőt hozott létre a vármegyében. A telepítések Alsószentivántól Móron át Vajta és Perkáta térségéig sorra valósultak meg, elsősorban őshonos, illetve a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fafajokkal.

– Csertölgy, kocsányos tölgy, hazai nyár, akác – és mellette ritkább elegyfák, mint a vadkörte vagy a madárcseresznye – sorolja. A program 2026-ban is folytatódik, várhatóan újabb közel 30 hektárnyi telepítéssel.

Forrás: Vadex
Turizmus és élmény az erdőben

A fásítás mellett az elmúlt tíz év másik meghatározó iránya az ökoturizmus fejlesztése volt. A Fehérvárcsurgó és Bodajk közötti Gaja-völgyi Tájcentrum megújítása 2015-ben indult, és néhány év alatt országosan is ismert célponttá vált. Az emberek, ennek köszönhetően már nem csak átsétálnak az erdőn, de időt is töltenek benne. Az Ádám–Éva híd, a Bársony István Emlékház, majd 2016-ban a Károlyi-kilátó mind ezt a célt szolgálta: élményt adni úgy, hogy közben a táj karaktere megmaradjon.

A Velencei-tó térségében a Pákozdi Pagony fejlődése vált meghatározóvá. A közel nyolchektáros vadaspark, a madárröpdék és a vízi világ megfigyelőpont után erdei iskola tanterem, majd 2025-ben a Madárdal-ösvény is megnyílt. Itt már nem csak nézelődnek tehát a látogatók, hanem tanulnak is. Megértik, miért fontos a madárvédelem, és hogyan tudnak ők maguk is tenni érte.

Forrás: Vadex

A térség ikonikus eleme lett a 2018-ban átadott Bence-hegyi kilátó is, amely egyszerre vált tájékozódási ponttá és a tó északi partjának jelképévé.

Turistaházak, bakancsos utak

A természetjárás feltételeit a szálláshelyek fejlesztésével is erősítették. A Soponyai Ökocentrum 2021-ben újult meg a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében, 2026 tavaszán pedig átadják a kisgyóni turistaházat is.

– Ez a Keleti-Bakony egyik legfontosabb túracsomópontja – emeli ki Majoros Gábor. – Fontos volt, hogy méltó körülményeket teremtsünk az ide érkezőknek.

Fotó: Kiraly Zoltan / Forrás: Vadex
Nevelés, kultúra, közösség

A VADEX szemléletében a természetvédelem nem választható el az oktatástól. Az erdészeti erdei iskola 2014 óta működik, és évente több tucat tematikus programot, zöld jeles napi rendezvényt szerveznek.

A társaság alapvetése, hogy a természet védelme a megismeréssel kezdődik – fogalmaz a vezérigazgató. Ez a gondolat húzódik meg az „Iskolában az erdő” program mögött is, amelynek keretében 2024 óta rendhagyó tanórák zajlanak a köznevelési intézményekben. A kulturális és életmódbeli kapcsolódás más területen is megjelent: 2006-ban elindult a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál, majd 2016-ban Székesfehérváron megnyílt az Erdei Delikátesz is. 

– A vadászat, a gasztronómia és a fenntarthatóság nem zárják ki egymást – mondja. – Sőt, jól kiegészítik.

forrás: FEOL

Előző cikk

Erdőtüzek és az emberi egészség

Következő cikk

Gyorsuló felmelegedés



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Tarvágás a Gemencben

Ipari erdőgazdálkodás vagy felelős fakitermelés? A WWF ökológusa, Gálhidy László szerint a tarvágás az egyik legdrasztikusabb beavatkozás, ami…