A bolygónkon tapasztalt globális felmelegedés régóta ismert probléma, ám az üteme jóval gyorsabb, mint azt a korábbi kutatások mutatták.
A párizsi klímacélok ma már tarthatatlannak tűnnek, az iparosodás előtti átlaghőmérsékleti szintet ugyanis a 1,5 fokos határvonalhoz képest már 1,4 fokkal léptük túl. A felmelegedés pedig nem lassít, sőt.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellezői szerint pedig nem csupán az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése is ront a helyzeten.
A kutatók szerint az elmúlt két év melegrekordjai nem elszigetelt anomáliák, hanem egy gyorsuló trend jelei:
„A probléma nem pusztán az, hogy melegszik a bolygó, hanem az, hogy mindez gyorsabban történik, mint ahogyan azt a korábbi forgatókönyvek alapján vártuk” – közölték.
A legfrissebb kutatások szerint a bolygó energiamérlege gyorsuló ütemben borul fel, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, már 2050 előtt elérhetjük a 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést.
Káros anyagok biztosították bolygónk hűtőmechanizmusát
Ironikus, de épp az úgynevezett aeroszol-részecskék lecsökkentésével vált még gyorsabbá a felmelegedést. Ezek ugyanis – bár károsak voltak az ökoszisztémára nézve – mégis visszaverték a légkörből a napsugárzás egy részét.
Ez mintegy fél fokot jelenthetett, és eltűnésükkel a klímarendszer egyik jelentős hűtőmechanizmusa gyakorlatilag megszűnt.
„Az 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöb felett olyan billenőpontok válhatnak aktívvá, ahol az éghajlati változások már nem fokozatosan, hanem hirtelen és részben visszafordíthatatlanul zajlanak. A jégtakarók gyorsuló olvadása, a fagyott talaj (permafroszt) felengedése vagy az amazóniai esőerdők stabilitásának megbomlása egymást is erősíthetik, tovább gyorsítva a felmelegedést” – írják.
Rendkívüli veszteség érte a magyar magán-erdőgazdálkodást és Szövetségünket. 2026. február 6-án váratlanul elhunyt Göcsei Miklós, okleveles erdőmérnök (47),…