Gemenc hullámterében az elmúlt évek csapadékszegény időjárása, a Dunai elöntések elmaradása és a talajvízszint drasztikus visszahúzódása következtében száradásnak indultak a száz éves Duna-völgyi keményfás ligeterdők. Ennek a jelentős természeti problémának erdészeti megoldásairól folytattak eszmecserét 2026. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága (MTA-PAB) Agrártudományok Szakbizottsága Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság kihelyezett ülésén Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai központjában és a száradó erdőállományok helyszínein.
Ripszám István munkabizottsági elnök és Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte a közel félszáz dél-dunántúli erdész szakembert és a távolabbi tájakról érkezett vendégeket. Kiemelték, hogy a kihelyezett ülés témája jelentős problémafelvetés, amelynek erdészeti megoldásainak keresésekor a tapasztalati úton megszerezett tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő válaszokat találjanak. Mindketten megerősítették, hogy ezért fontos a helyszíni, gyakorlati tapasztalatcsere, amely adatelemzéssel és terepi bemutatóval teszi teljessé a munkabizottság ülését.
A résztvevők először egy erdészettörténeti előadást hallgattak meg, ahol Rádi József, a Gemenc Zrt. nyugalmazott főmérnöke felidézte a Kalocsai Érseki Uradalom erdőgazdálkodásának főbb mutatóit. Előadásában bemutatta a Kalocsai Érsekség által a folyamszabályozás utáni időszakban – közel 120 évvel ezelőtti – a Gemenci erdő mai képének kialakulását eredményező, mintegy ezer hektár kiterjedésű erdőtelepítéseket.
Az előadás után, terepi program keretében tekintették meg a szakemberek az erdészettörténeti visszatekintés által bemutatott területeken most található 75-120 éves kocsányos tölgyeseket. A helyszíni szemlét Túri István, a Gemenc Zrt. erdészetvezetője vezette, ahol bemutatta a negatív folyamatokat ezekben az idős és jelentős száradásnak indult erdőkben. Az erdészetvezető kiemelte, hogy 2022 óta az erőteljes nyári felmelegedés és csapadékhiány következményeként jelentős pusztulás tapasztalható a megőrzésre szánt erdőkben. Hangsúlyozta, hogy emellett jelentős a tájidegen, intenzíven terjedő fafajok térnyerése is. Vezetett túrájában azt is megerősítette Túri István, hogy a 2024. évi három árvíz sem tudta enyhíteni az aszályos évek káros hatását.
A résztvevők elemezték a termőhelyi adottságokat bemutató talajszelvény gödröket, amelyek valószínűsítik, hogy a mostani száraz, kedvezőtlen vízellátottságú körülmények már nem alkalmasak ilyen fafajösszetételű, zárt erdők fenntartására. A talajszelvény megtekintésekor jól látható volt a karbonátos humuszos öntéstalaj, arasznyi mélységben vályog termőréteggel és 60 cm-ig homokos vályog átmenettel. A szakemberek azt is megállapították, hogy az idős tölgyfák gyökerei még víz után kutatnak a száraz, meszes dunai homok alkotta altalajban. Az altalaj az éltető áradások nélkül az év nagy részében olyan száraz, mint ahogy a mostani feltárás idején tapasztalták.
Lajtos János, a Gemenc Zrt. osztályvezetője a talajszelvény tudományos elemzése mellett a lehetséges klimatikus jövőképekről tartott tájékoztatást, felidézve az elmúlt 30 év időjárási adatait. Elmondta, hogy az „optimista” előrejelzések várható kimenetele szerint az elkövetkező 30 éves időszak klimatikus átlaga a száraz és meleg 2007-es év időjárásához lesz hasonló. A valóságban a 2022-es, 2024-es és 2025-ös évek időjárása ennél kedvezőtlenebb volt, ami az erdők egészségi állapotán keresztül is érzékelhető.
Az MTA-PAB Agrártudományok Szakbizottsága Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottság kihelyezett ülésének zárásaként a szakemberek megvitatták és elemezték azokat a lehetséges erdészeti megoldásokat, amelyekkel a kiszáradással sújtott erdőállományok megújíthatóak úgy, hogy az alkalmazott módszerek a közvélemény számára is elfogadhatóak legyenek és a TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN álljanak.
forrás: Gemenc Zrt.
