Erdőtelepítés zajlik Kislőd határában, ahol mintegy 60 hektáron alakítanak ki új erdőt a Bakonyerdő Zrt. szakemberei. A Bakony csendjét csak az ásók és a beszélgetés zaja töri meg. Kislőd határában járunk, egy olyan helyen, ahol első pillantásra talán még senki sem mondaná meg: itt erdő nő. „Ez még nem az” – mondja mosolyogva Gergál Sándor erdőgondnok, miközben végignéz a sorokba rendezett csemetéken. „De tíz-tizenöt év múlva már mindenki annak fogja látni.”
A terület sokáig mezőgazdasági föld volt. Gyenge talaj, kavicsos felszín, szerény termés – nem volt hálás vidék. A háttérben ma is ott áll egy állattartó telep, emlékeztetve arra, milyen szerepet töltött be korábban. Most azonban más jövőt szánnak neki. A területen erdőtelepítés zajlik – nem gyors, látványos átalakulás, hanem lassú, tudatos építkezés. Évről évre haladnak, egyszerre körülbelül 20 hektárt alakítanak át.
A földbe kerülő csemeték esetében nem egyetlen fafaj dominál majd, hanem egy sokszínű, vegyes erdő alakul ki: madárcseresznye, barkócaberkenye, kislevelű hárs, vadkörte – ritkább, őshonos fajok, amelyek együtt egy ellenállóbb rendszert alkothatnak.
„Próbálunk felkészülni arra, ami jön” – hangzik el. A klímaváltozás nem jövő idő, hanem jelen idejű kihívás, és az erdészek már most reagálnak rá. Ezért kerülnek a területre kísérleti jelleggel délebbről származó tölgyek is – olasz, román, bolgár változatok. Egyfajta élő teszt: melyik faj hogyan bírja majd az egyre szárazabb, melegebb körülményeket.
Aki most érkezik ide, annak talán nehéz elképzelni a végeredményt. Alacsony növények, sorokba rendezett csemeték – inkább emlékeztet kertészetre, mint erdőre, de e a változás már elindult. Három év után derékig érő fák jelennek meg. Öt év múlva már látványos a fejlődés. Tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy az arra járó egyszer csak azt mondja: „igen, ez már erdő”. Addig azonban gondoskodásra van szükség. A csemetéket ápolják, a növényzetet szabályozzák, figyelik az időjárást. Minden év, minden csapadékos vagy száraz időszak nyomot hagy a fejlődésen.Ültetni ősszel, lombhullás után, vagy kora tavasszal lehet dolgozni – amikor a talaj engedi. Ha túl sok az eső, ha fagyos a föld, minden csúszik. Ilyenkor felgyorsul minden: több ember, hosszabb napok, gyors döntések. Mert amit most nem ültetnek el, az egy teljes évet csúszhat.
A szakemberek szerint ma még nehéz pontosan megjósolni, milyen lesz a jövő erdeje. Egy dolog azonban biztos: a változatos fafajösszetétel növeli az ellenálló képességet. Ha egyes fajok nem bírják a megváltozott klímát, mások átvehetik a helyüket – így az erdő egésze fennmaradhat. Kislőd határában tehát nem csupán fákat ültetnek, hanem egy alkalmazkodó, sokszínű ökoszisztéma alapjait rakják le – olyat, amely a következő generációk számára is értéket jelent majd.
forrás: PápaiMédiacentrum
