Természetkárosító cselekmények közigazgatási- és büntetőjogi megítélése – 30 éves a természetvédelmi törvény címmel rendezett szakmai-tudományos konferenciát az Agrárminisztérium és az Országos Kriminológiai Intézet március 26-án.
dr. Bándi Gyula – Jövő Nemzedékek Szószólója – előadásában azt a kérdést járta körül, vajon miért szükséges, hogy a nemzet közös örökségét reálisan értékeljük.
A pápai nyilatkozatok jó kiindulási alapul szolgálnak a kérdés etikai oldalának vizsgálatához. A Laudato si’ az emberi méltóság kérdéséből kiindulva azt a kérdést feszegeti, vajon lehet-e emberhez méltó környezetben élni a biodiverzitás megőrzése nélkül? Emberként nem felette, vagy kívüle állunk, hanem mi is részei vagyunk a természetnek, az ökoszisztéma szolgáltatások létünk alapját jelentik.
Bár a természeti javaknak önmagukban vett értékük is van, mivel azonban a gazdaság számára csak az képvisel értéket, arra vigyáz, aminek pénzben kifejezhető az ára, ezért szükséges a természeti tőkét is „beárazni”. Kifejezetten ezzel, a biológiai sokféleség gazdaságtanával foglalkozott a 2021-ben megjelent Dasgupta jelentés, mely azt is vizsgálta, miért nehéz a természeti javak számbavétele a gazdasági számításokban.
Az alapjogi kérdésekre áttérve a szószóló jelezte, hogy két és fél évvel ezelőtt figyelemfelhívást adott ki a természeti tőke értékelése kapcsán, mely az agrártárcánál pozitív fogadtatásban részesült. Mivel a természeti tőke, az ökoszisztéma szolgáltatások a nemzeti vagyon részét képezik, ezért kiemelkedően fontos a számbavételük.
forrás: Jövő Nemzedékek Szószólója
