Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának friss jelentése szerint az erdőgazdálkodási ágazat radikális átalakuláson megy keresztül, amelynek eredményeként a regionális zöld átállás középpontjába kerül. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a hagyományos gazdasági nyomások, mint a kereskedelmi zavarok, a stagnáló GDP és az infláció továbbra is fennállnak, az ágazat új életre kel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés, a megújuló energia és az innovatív bioalapú termékek révén.
Az egész európai régióban a nemzeti útitervek egyaránt tükrözik a közös kihívásokat és az eltérő piaci struktúrákat. Ausztriában 2024-ben a fűrészáru-termelés körülbelül 6%-kal nőtt, a pellet-termelés pedig elérte az 1,8 millió tonnát, amit az erős export és a fejlett bio-gazdasági politikák támogattak. Finnország továbbra is az egyik globális vezető a cellulóz- és papíriparban, ahol a termelés és az export várhatóan 2026-ig növekedni fog, míg Németország erdészeti szektora szélesebb körű gazdasági nehézségeket tükröz, annak ellenére, hogy hosszú távú kapcsolatai vannak az ipari és építőipari bázisával.
Csehországban a közelmúltbeli politikai változások lehetővé teszik a 22,5 méter magasságú többszintes faépületek építését, ami a városfejlesztés terén jelentős változást jelez. Ezzel párhuzamosan Észtországban a szilárd bioüzemanyagok az elsődleges energiatermelés több mint egyharmadát teszik ki, ami bizonyítja, hogy a fa nélkülözhetetlenné válik az energiabiztonság szempontjából. Észtország emellett úttörő beruházásokat is támogat, amelyek várhatóan átalakítják a faanyag-alkalmazások jövőjét. Hasonló dinamika figyelhető meg máshol is: Szlovéniában az emelkedő energiaárak és a politikai támogatás felgyorsítja a faenergia iránti keresletet, a részletes adatok pedig a megnövekedett tüzelőanyag-fogyasztást és a pelletimportot mutatják.
Ezek és sok más betekintés megtalálható a nemrég megjelent Forest Tracks Country level Market Insights 2025/2026 című kiadványban, amely szerint a fa gyorsan az európai gazdasági stabilitás kritikus támaszává válik, miközben a nemzetek költséghatékony és innovatív bioalapú megoldások felé fordulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a piaci ingadozások kezelése érdekében. Ez az egyedülálló jelentés 16 ország átfogó elemzését tartalmazza: Örményország, Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Németország, Írország, a Kirgiz Köztársaság, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A másodlagos piaci előrejelzésektől eltérően ez a kiadvány közvetlenül a tagállamok által benyújtott nyers adatokon és jelentéseken alapul. Tartalmazza az ezen országok által szolgáltatott összes adatot, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű pontosságot és hiteles nemzeti perspektívát.
Minden fejezet mélyreható elemzést nyújt a legújabb trendekről és a 2026-ra vonatkozó kilátásokról, különös tekintettel a fa- és faipari termékek piacaira. Minden fejezet tartalmaz információkat az erdő- és erdőipari szektorokat érintő általános gazdasági trendekről, az egyes országokban hozott politikai intézkedésekről, a legfontosabb piaci hajtóerőkről és azok hatásairól, a legújabb fejleményekről, valamint az erdő- és faipari termékek piacainak rövid távú kilátásairól.
Az elemzett ágazatok közé tartoznak a fa nyersanyagok, a faenergia, a tanúsított erdészeti termékek, a fűrészelt puhafa és keményfa (mind mérsékelt éghajlati övezetből, mind trópusi éghajlati övezetből származó), a szerkezeti és nem szerkezeti faalapú panelek, a cellulóz, a papír és a karton, valamint a lakásépítés és az építőipar, különös tekintettel a faépítésre.
Általánosságban úgy tűnik, hogy az iparág fókusza egyre inkább eltolódik a puszta kitermelésről a csúcstechnológiai innováció és az éghajlati reziliencia felé. Olyan országokban, mint Írország, ez a váltás abban tükröződik, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdőkre mint szén-dioxid-elnyelőkre, az erdő szénkészleteinek mérhető változásai pedig támogatják az éghajlati célokat, míg Svédország tovább folytatja a nagyméretű ipari erdőgazdálkodás integrálását a rendkívül hatékony értékláncokba. Az EU erdőirtási rendeletének és a természet-helyreállítási törvénynek az integrálása az ellátási lánc átláthatóságának új korszakát és az erdő szén-dioxid-kreditek bővülését eredményezi. Még akkor is, amikor a biológiai fenyegetések, mint például a kéregbogár-fertőzések, hatással vannak a közép-európai kitermelési mennyiségekre, és az erdőtüzek egyre nagyobb kihívást jelentenek az erdők ellenállóképességére délen, az ágazat a források hatékonyabb felhasználásával és a körforgásos biogazdaság felé történő elmozdulással reagál.
Összességében az adatok arra utalnak, hogy a következő két évet az fogja meghatározni, hogy ez a 16 ország mennyire tudja hatékonyan kihasználni az erdőkön belüli és kívüli faerőforrásait a gazdasági igények és a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások egyidejű teljesítése érdekében.
Ezen piaci változások és nemzeti politikák teljes elemzése elérhető a következő címen: https://unece.org/info/Forests/pub/413494
Megjegyzés a szerkesztőknek:
Az ENSZ-EGB Erdészeti és Bioökonómiai Osztálya rendszeresen elemzi az erdészeti és faipari piacokat a tagállamoktól származó adatok gyűjtése, piaci áttekintések és a politikával kapcsolatos értékelések révén. A „Forest Tracks: Country-Level Market Insights 2025/2026” című kiadvány ehhez a munkához járul hozzá azzal, hogy részletes, országszintű perspektívákat nyújt a politikákról és a piaci trendekről.
A kiadvány összefoglalja az ENSZ-EGB Erdészeti és Erdőipari Bizottságának nyolcvanharmadik ülésére benyújtott 2025 országos jelentést.
Ezek az eredmények együttesen hozzájárulnak az ENSZ-EGB régióban az erdészeti szektor dinamikájának átfogó megértéséhez.
forrás: UNECE
