Az Európai Bizottság 2026-ban új erdőtűz-kockázatkezelési stratégiát hirdetett meg. A döntés hátterében az áll, hogy 2025 minden idők legsúlyosabb európai erdőtűz-szezonját hozta: több mint 1 millió hektár égett le, köztük rekordméretű Natura 2000 területek is.
A legfontosabb változás szemléleti: az EU már nem egyszerűen tűzoltási problémaként kezeli az erdőtüzeket, hanem tájhasználati, erdőgazdálkodási, infrastruktúra-fejlesztési és klímaadaptációs kérdésként.
A stratégia központi fogalma a „tűzreziliens táj” (fire-resilient landscape). Ez azt jelenti, hogy az erdők és tájak szerkezetét úgy kell kialakítani és kezelni, hogy egy esetleges tűz ne tudjon megállíthatatlan, nagy kiterjedésű katasztrófává válni.
A dokumentum egyik legérdekesebb és szakmailag legfontosabb eleme a Natura 2000 területek aktív kezelésének újragondolása.
Az Európai Bizottság gyakorlatilag kimondta, hogy a pusztán passzív védelem sok esetben már nem elegendő. A klímaváltozás, az extrém aszályok és a felhalmozódó éghető biomassza miatt a természetvédelmi területeken is szükség lehet aktív beavatkozásokra.
Az új iránymutatás ezért támogatja:
– az éghető vegetáció csökkentését,
– a mozaikos tájszerkezet kialakítását,
– a kontrollált égetéseket,
– a legeltetés visszaállítását,
– valamint az aktív erdőkezelési beavatkozásokat.
Ez rendkívül jelentős szemléletváltás. Európában hosszú ideig dominált az a megközelítés, hogy a természetvédelmi területeket „érintetlenül” kell hagyni. Az új stratégia viszont arra figyelmeztet: bizonyos esetekben a kezelés hiánya önmagában is ökológiai kockázattá válhat.
Különösen érdekes, hogy a dokumentum az infrastruktúra szerepét is hangsúlyozza. Az erdészeti és mezőgazdasági úthálózatot már nem pusztán gazdasági kiszolgáló elemként értelmezik, hanem a tűzmegelőzés és a beavatkozás kritikus infrastruktúrájaként.
A stratégia szerint a megfelelően kialakított és karbantartott úthálózat:
– javítja a tűzoltó egységek hozzáférését,
– gyorsítja az evakuációt,
– lehetővé teszi a korai beavatkozást,
– valamint tájszerkezeti tűzgátként is működhet.
Az EU ezért támogatni kívánja:
– a meglévő erdészeti utak fenntartását,
– a stratégiai feltáró úthálózat fejlesztését,
– a vízvételi helyek elérhetőségét,
– valamint a digitális térinformatikai alapú hozzáférés-tervezést.
A dokumentum ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az úthálózat-fejlesztést természetvédelmi szempontokkal összehangoltan kell végezni. A cél nem az intenzív feltárás növelése, hanem a reziliens tájszerkezet kialakítása.
A stratégia további fontos elemei:
mesterséges intelligenciával támogatott tűz-előrejelzés,
Copernicus és EFFIS műholdas rendszerek fejlesztése,
új európai tűzoltó repülőgép-flotta,
pán-európai kockázati térképezés,
lakossági felkészültségi programok,
tájléptékű erdő- és területhasználati tervezés.
A dokumentum egyértelmű üzenete: Európa erdei a klímaváltozás korában már nem kezelhetők kizárólag természetvédelmi vagy kizárólag gazdasági logika mentén. Az alkalmazkodás kulcsa az aktív, tudományosan megalapozott és integrált tájkezelés lehet.
Főbb források:
European Commission (2026): Modernising our approach to tackling the rising wildfire threat. European Commission News, Brussels.
https://civil-protection-humanitarian-aid.ec.europa.eu/…
https://arxiv.org/abs/2602.13305
forrás: Erdőfeltárás
