Egy nagyszabású európai vizsgálat szerint a kontinens erdeinek döntő része szabályos szerkezetű: a legtöbb állományt egy vagy több fafaj uralja, de a faátmérők eloszlása többnyire szűk tartományban mozog.
Az erdők szerkezete alapvetően meghatározza, hogyan működik egy erdei ökoszisztéma. Nemcsak az számít, milyen fafajok alkotják az erdő állományát, hanem az is, mekkora fákból áll, mennyire változatos az átmérő-eloszlás, és kialakulnak-e több szintből álló, összetettebb szerkezetek.
Egy friss európai kutatás ezt a kérdést vizsgálta nagy felbontásban, nemzeti erdőleltárak faegyed-szintű adatai alapján.
A tanulmány a PLOS One oldalán teljes terjedelmében elolvasható
A tanulmány 18 európai ország 255 418 mintaterületének adatait dolgozta fel. A kutatók közel 10 millió élő fa adatait használták fel, és elsősorban két tényezőre koncentráltak: a fafajösszetételre és a mellmagassági átmérő, vagyis a DBH eloszlására. Ez utóbbi azt mutatja meg, hogy az adott erdőrészletben mennyire hasonló vagy eltérő méretű fák találhatók.
A kutatók hat erdőszerkezeti osztályt különítettek el. Ezek a fajszegény, egy fafaj által uralt és szűk átmérő-eloszlású állományoktól a több fafajú, több kor- vagy méretcsoportot mutató, összetettebb erdőkig terjedtek. A cél az volt, hogy Európa különböző erdeit egységes, összehasonlítható módszerrel lehessen jellemezni.
Az eredmények szerint a vizsgált európai erdők legnagyobb része szabályos szerkezetű.
A leggyakoribb osztály az egy fafaj által uralt, szűk átmérő-eloszlású erdő volt, amely a vizsgált területek 56 százalékát tette ki. A második leggyakoribb kategória a több fafajú, de szintén szabályos átmérő-eloszlású állomány volt, 38 százalékos aránnyal.
Ez azt jelenti, hogy a kutatás módszertana szerint Európa vizsgált erdeinek mintegy 94 százaléka szabályos szerkezetűnek tekinthető. Az összetettebb, több szintből álló vagy igazán szabálytalan szerkezetű állományok aránya ehhez képest jóval kisebb volt.
A több fafajú, rétegzett szerkezetű erdők például mindössze 3 százalékot képviseltek.
Az országok között voltak különbségek, de ezek nem bizonyultak szélsőségesnek. Spanyolországban volt a legmagasabb az egy fafajú, szabályos szerkezetű erdők aránya, míg Svájcban ez az arány jóval alacsonyabb volt. Közép-Európában viszonylag nagyobb arányban jelentek meg a több fafajú, illetve rétegzettebb szerkezetű erdők.
Változatos erdő változatos élővilág
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Az európai nemzeti erdőleltárak módszerei nem teljesen egységesek: országonként eltérhet a mintaterületek mérete, a mérési küszöb és a mintavételi rendszer. A vizsgálatban egységesítésre törekedtek, de például a 10 centiméternél kisebb átmérőjű fiatal fákat sok esetben nem lehetett figyelembe venni, ami alábecsülheti a valódi szerkezeti változatosságot.
A kutatás az európai természet-helyreállítási célok szempontjából is jelentős. Az EU természet-helyreállítási szabályozása növekvő trendet vár el több erdei indikátorban, például az elegyesebb, változatosabb szerkezetű állományok és az őshonos fafajok arányában. Ehhez azonban először pontosan tudni kell, milyen állapotban vannak jelenleg az erdők.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint Európa erdeinek nagy része ma még viszonylag egyszerű szerkezetű. Ez részben természetes adottságokkal, részben a történelmi erdőgazdálkodási rendszerekkel magyarázható. A módszer azonban jó alapot adhat ahhoz, hogy az erdőgazdálkodók és döntéshozók a jövőben célzottabban kövessék és ösztönözzék az erdők szerkezeti diverzitásának növelését.
A tanulmány a PLOS One oldalán teljes terjedelmében elolvasható
szerző: Mizsei Károly, Forrás: magyarmezogazdasag.hu
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
