Sajtószemle - megszűnő cégek, munkaerőpiac

Még soha ennyi magyar nem ment csődbe

Alaposan felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utolsó negyedévben, a válság tehát nem maradt meg a pénzügyi szféra keretei között, így egyre valószínűbb, hogy elhúzódó recesszióra kell számítani - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató cég jelentéséből, amely a december 31-ig közzétett cégadatok alapján készült.

Több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás 2008 utolsó negyedévében, és ez több szempontból is negatív rekordnak számít - olvasható az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményben. "Magyarországon még soha nem számoltak föl ennyi céget - összesen 11 504-et - egy évben, és soha nem volt még olyan rossz negyedév, mint a tavalyi utolsó" - idézi a közlemény Csorbai Hajnalkát, az Opten stratégiai igazgatóját. Az év egészében 17 százalékkal emelkedett a felszámolások száma 2007-hez képest, míg az utolsó negyedévben 32 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint a megelőző év azonos időszakában.

Majd 2009-ben

Az igazgató szerint ezzel még nincs vége, 2009-ben jön a feketeleves, hiszen az adatok közzététele jellemzően 6 hetes csúszásban van az eljárások tényleges megindításához képest, vagyis az utolsó negyedév első fele még a "békeidők" adatait tükrözi. Szerinte a dominóeffektus még nem indult be, de a magyar vállalkozások alacsony jövedelmezősége miatt ez elkerülhetetlenül bekövetkezik. A kis- és közepes vállalkozások állandó likviditási problémákkal küszködnek, így egy partner bedőlése, egy megrendelés elmaradása súlyos problémákat okozhat. Ez a helyzet fölértékeli az információt és a jólértesültséget, hiszen minden üzlet megkötése előtt tájékozódni kell a partner helyzetéről.

Nem sokkal jobb a helyzet a végelszámolások számát tekintve sem. Az utolsó negyedév itt is negatív rekordot hozott ugyan, de a gyorsulás nem olyan számottevő, mint a felszámolások esetében. A 9715 tavaly indított végelszámolásból 2624 jutott az utolsó negyedévre, vagyis az egész évre jutó eljárások 27 százaléka terhelte az utolsó három hónapot. Rosszabb a kép, ha a negyedik negyedévi felszámolásokat 2007 utolsó negyedévéhez hasonlítjuk, így ugyanis a növekedés mértéke már 11 százalék. "A végelszámolások számának növekedését korábban nem soroltuk a feltétlenül negatív tartalmú statisztikai adatok közé, de a gyorsuló növekedés nem tulajdonítható egy egészséges konszolidáció részének, netán a kényszervállalkozások bezárásának." - véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte az egészséges piactisztulás és a gazdasági problémák együttesen idézték elő a végelszámolások megugrását.

Új cég a tartozások eltüntetésére

Alaposabb vizsgálatot igényel, de feltehetően nem jó jel, hogy 2008-ban több cég alakult Magyarországon, mint bármikor máskor. Tavaly 48 500 új cég alakult, ez csaknem tízezerrel több, mint az e tekintetben kiugróan erős 2004-ben. Az új alapítások száma egész évben magas volt, itt az év utolsó negyedében lassulás volt megfigyelhető, októbertől decemberig 11 ezer új céget alapítottak. "Sajnos vannak ágazatok, ahol az új cégek alapítása egyáltalán nem a gazdasági növekedés jele, hanem sokkal inkább a csalárdságé: az építőiparban például jellemző, hogy kifizetetlen számlákat maguk után hagyó cégek mentik át eszközeiket és munkáikat új cégekbe" - állítja Csorbai Hajnalka.

Forrás: Piac&Profit jan.04

Százmilliárdból őrizné meg a munkahelyeket az SZMM

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot "mozdít meg" a recesszió hatásainak kezelésére; pályázati programjaik a munkahelyek megőrzését, illetve a munkahelyteremtést szolgálják - mondta Simon Gábor, a szaktárca államtitkára szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Simon Gábor elmondta: európai uniós és hazai forrásokat egyaránt fordítanak majd ilyen célokra. A hazai forrásokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programokról szólva elmondta, hogy azok kifejezetten a recesszió hatásaira irányulnak, munkahely-megőrzésre és munkahely-teremtésre. A szaktárca január 10-től induló munkahely-megőrző programjaira 16,7 milliárd forint áll rendelkezésre, és ennek az összegnek a segítségével mintegy 20-25 ezer munkahely megőrzése a cél. A munkahely-teremtés kapcsán 2,25 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások február 2-tól. Ezzel mintegy 2400 új munkahely létrehozását célozták meg - közölte. Simon Gábor hangsúlyozta: a munkaügyi tárca kiemelt célja, hogy a recesszió munkaerőpiacra gyakorolt hatásait minimalizálják, "akit lehet, bent tartsunk a foglalkoztatásban", aki pedig elveszíti az állását, az minél gyorsabban újra munkához jusson. A munkahely-megőrzést célzó programokat ismertetve elmondta, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből 10 milliárd forintot különítettek el, amelynek terhére december 31-ig pályázhatnak a munkáltatók és az álláskeresők. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok. A program keretében például munkahely-megőrző támogatásra, munkaerő-piaci képzésre, és bérköltség-támogatásra is lehet pályázni.

Az államtitkár elmondta, hogy a foglalkoztatottság megőrzésének támogatására munkáltatók pályázhatnak, csaknem 6 milliárd forint értékben, ennek a Munkaerő-piaci Alap központi alaprésze a forrás. A program megvalósítója az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Ennek keretében novemberig lehet pályázni munkahely-megőrző támogatásra, vagy például csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatására is. A tárca 700 millió forintot szán a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítésére, szándékaik szerint ezzel 1700-2000 munkahely őrizhető meg. Simon Gábor, a munkahely-teremtést célzó programokat ismertetve kiemelte a munkahely-teremtő beruházások támogatását, a Munkaerő-piaci Alapból 1,5 milliárd forintra pályázhatnak a regionális munkaügyi központoknál, március 18-ig. Ez akár már két fős munkahelyeknél is igénybe vehető - mondta. Ugyancsak támogatják a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahely-teremtő beruházásainak támogatását 250 millió forinttal, a távmunka alkalmazásának támogatásra pedig 479,5 millió forintot adnak. Ez utóbbi pályázat keretén belül bérhez és járulékaihoz, képzéshez, valamint infrastruktúra-beszerzéshez igényelt támogatásokra lehet pályázatot benyújtani.

Simon Gábor kiemelte, hogy a gazdaságkutató intézet felmérést végzett a nagy foglalkoztatók körében. Ezek a cégek egyebek között felvetették, hogy szívesen vennék támogatási formaként a finanszírozási kedvezményt, a hitelgaranciát, vagy a kamattámogatást. Felvetették a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását is. Ugyancsak felvetődött, hogy aktív és folyamatos konzultáció legyen a foglalkoztatók, a foglalkoztatottak és a kormány között. A kérdések között felmerült, hogy a KSH adatai szerint a 2008. szeptember-novemberi időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3, 9 millió volt, ami közel 15 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel kapcsolatban Simon Gábor kiemelte, hogy egy gazdasági recesszió elején vannak, és arra kell készülni, hogy a recesszió hatásai további munkaerő-piaci feladatokat jelentenek majd a kormányzatnak. Mint mondta, szerdán konzultált a gazdasági miniszterrel, hogy előkészítsék, hogyan lehet a hazai és európai uniós forrásokból olyan programokat indítani, amelyek kifejezetten a foglalkoztatás biztonságát és a munkaerőpiac stabilitását szolgálják.

Forrás: HrPortál jan.07

GKI: már túl vagyunk a legnagyobb elbocsátásokon

A legnagyobb munkaadók alig terveznek leépítést 2009-ben, a karcsúsítások java részét már a tavalyi utolsó negyedévben végrehajtották - írja a Világgazdaság a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérése alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített felmérésre hivatkozva.

A múlt év utolsó negyedévében a tervezett létszámcsökkentés 4157 fő volt - azaz a felmérésben szereplő nagyvállalatok teljes létszámának 3,3 százaléka -, amelynek felét az elbocsátások teszik ki, míg a másik felét a határozott időre szóló szerződések megújításának elmaradása, valamint a kölcsönzött munkaerő minimálisra csökkentése jelenti.

A múlt év végéig a legnagyobb arányban a szolgáltatásoknál terveztek leépítést. Az elektronikai iparban és az exportorientált ágazatokban szintén jelentők csökkenést vártak, ezek 18-20 százalékot tesznek ki egyenként a teljes létszámmérséklésből. A többi ágazatcsoportban csak kisebb csökkenések várhatók - írja a Világgazdaság, majd hozzáteszi: a leépítések 98 százalékban a magyar munkavállalókat érinti.

Forrás: HrPortál jan.09

Tallózta: Tóth János