Passzívház konferencián jártam

Ahogy azt egy korábbi beharangozóban már írtuk, 2009. február 5-én a Magyar Építőművészek Szövetsége Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Jövőért munkacsoportja egynapos szakmai konferenciát szervezett Passzívházak és energiahatékony épületek címmel a duna-parti Francia Intézetben. A rendezvényt a passzívház-technológia és az alacsony energiaigényű épületek eddigi szakmai tapasztalatainak bemutatására szánták a szervezők, bemutatva a környező és távolabbi országok gyakorlatát. A rendezvény főszervezője, Szekér László építész internetes médiaként a koos.hu-t is meghívta, amiért ezúton is köszönet.

A konferencia 4 fő részből, szekcióból állt. Kezdődött az általános kérdésekkel illetve a várható kormányzati intézkedésekkel, majd következtek a külföldi példák, épületbemutatók. Délután a hazai passzívházak kerültek sorra, majd  zárásként a passzívházak épületgépészeti vonatkozásai. A konferenciát építőipari cégek egyidejű kiállítása kísérte.

Általános kérdések

A klímaváltozás hatásainak mérséklése építészeti eszközökkel

Az első előadást Dr. Ürge-Vorsatz Diana PhD ( Közép-Európai Egyetem CEU) tartotta a várható klímaváltozás pillanatnyi előrejelzésének elemzése kapcsán. Mondandójának lényeg abban foglalható össze, hogy 2  fokos várható globális felmelegedés esetén a legalább 50-85 %-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a következő egy évtizedben (!). Nemcsak a mérték, hanem az időtartam is igencsak mellbevágó, mert korábban ezt a cél még 2050-ben határozták meg.

Kiemelte az építészek felelőségét, mivel az széndioxid kibocsátás 30-38 %-ért az épületek, ezen keresztül pedig maguk az építészek is felelősek.

ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC

Zöld Beruházási Rendszer

A következő előadást a meghirdetett Dr. Dióssy László szakállamtitkár helyett Nemes Csaba ( Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető) tartotta a Zöld Beruházási Rendszer-ről. Előzményként utalt rá, hogy a 70-es évekbeli nagy olajválság a nyugati országokat addigi energiapolitikájuk gyökeres felülvizsgálatára késztette és már akkor jelentős hangsúlyeltolódás volt megfigyelhető a felhasználandó energiafajták tekintetében. Nem véletlen, hogy ezek az országok mennyivel előbbre járnak mind az energiahatékony, mind a különféle alternatív energiaforrások felhasználásában. Magyarországon azonban akkor nem történt semmi, így a lemaradásunk igen jelentős.

A klímaváltozással kapcsolatos Kiotói Jegyzőkönyv céljainak megfelelően hazánk a fel nem használt, többlet kibocsátási egységek eladásából származó bevételeit kizárólag az energiahatékonyság fejlesztésére fogja felhasználni. Ennek elosztása és pályáztatása lesz a ZBR elsődleges feladata.

A ZBR rendszernek két fontos eleme lesz, az ellenőrizhetőség és a mérhetőség, különben nem ér az egész semmit. A tervezett támogatás mértékéről nem nyilatkozott, de célzott rá, hogy annak mértéke valahol 25-45 % körül volna ideális. A pályázatok jó része már elkészült és kihirdetésre (politikai döntésre) várnak. A szándékok szerint elsősorban a meglévő épületek (panelházak is!) energiahatékony felújítására fordíthatóak ezek az összegek, de tárgyalás alatt van az a szándék is, hogy ezt kiterjesszék az új épületekre is | ZBR Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Passzívházak minőségbiztosítása Magyarországon

Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök (Energie Planer Team, Németország) a passzívházak minősítésének kérdéseiről tartott előadást, összefoglalta a passzívházak legfontosabb kritériumait és magának a tanúsítási eljárásnak a lépcsőit. A kritériumok között az ismert 15 kW/m2év érték mellett kiemelte a légtömörség 0,6-os értékét illetve a primer energiamutatót, amely 120 kW/m2év

Cégük a darmstadti Passzívház Intézet által felhatalmazott minősítőszerv, mely jogosult a "Minőségellenőrzött passzív-ház" elnevezésű bizonylat kiállítására. E konferencia "ünnepi" pillanata volt, amikor átadta az első magyar passzívház tulajdonosának az erről szóló hivatalos tanúsítványt. Magáról a házról a 2. részben olvashatnak majd | Energie Planer Team

Passzívház hagyományos módon

Némiképp az előző előadás folytatásaként Dr. Zöld András professzor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék) arról beszélt, hogy a passzívházakban használt hővisszanyerő nem feltétlenül szükségszerű, ha maga az épület építészetileg jól van megtervezve. Kitért arra, hogy mivel az energiahatékonyság erősen összefügg az épület térfogat/felület hányadosának értékével, ezért lényeges szempont a jó tájolás és épületforma. Fontos szempont továbbá az üvegezések aránya az összes padlófelületjez viszonyítva illetve az üvegezések égtáj szerinti elosztása. Ebből a szempontból a D-DNy a legfontosabb, ide kell, hogy kerüljön az üvegezés legnagyobb része | www.egt.bme.hu

A passzívházak elterjedésének nehézségei: egy felmérés tanulságai

A szekció utolsó előadója Vértesy Mónika, frissen végzett környezetmérnök volt, aki egyetemi hallgatóként ( Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) diplomamunkájában a passzívházak hazai elterjesztéseinek lehetőségeit vizsgálta. Talán a konferencia egyik legjobb, de mindenképp legérdekesebb előadása volt.

A konferencia második részében európai és távol-keleti mintaprojektek ismertetésére került sor. A merítés talán túl nagy is volt, a rendelkezésre álló egyéni időkeret pedig olyan kevés, hogy sokan nem is tudták jól beosztani. Talán a kevesebb ezúttal több lett volna, hiszen voltak olyan példák, amik nem igazán adtak többletet az előzőekhez, inkább csak színesítették a palettát.

Az első minősített passzívház Lengyelországban Szymon Firlag építész, WUT, NAPE, Lengyelország | IBP

Passzívházak - szlovák tapasztalatok Ing.arch. Henrich Pifko PhD, SKA a szlovák Passzívház Intézet igazgatója, egyetemi tanár, Szlovák Műszaki Egyetem, Építészkar Ökologikus és Kísérleti Építészeti Intézet | IEPD

Passzívházak Kelet-Ázsiában - Európai tapasztalatok átadása Koreában és Kínában Prof. Dr. Zhengnan Zhou építész Tsinghua University, Peking, Kína | http://www.tsinghua.edu.cn/eng/about/index.htm

Lakóépület felújítása passzívház-technológiával - A megvalósítás korlátai Roland Matzig építész, Németország | r-m-p architekten

Francia tapasztalatok az energiahatékony építés területén Pascal Rollet építész, Franciaország | Lipsky-Rollet architectes

E külföldi példák közül talán a két utolsó, a német és a francia résztvevő tudott igazán izgalmasat mutatni. Roland Matzig arra mutatott be egy példát, hogy a passzívház jó megoldás lehet meglévő épület felújítása bővítése során is, persze az is igaz, hogy a technológiában Németország vezető szerepe elvitathatatlan.

A francia  Pascal Rollet építész egy hightech jellegű épületet mutatott be, melynek legfelső szintje felett, mint valami fémpergola lebegett egy, a tetőt befedő és azt messze túlnyúló fotovoltaikus (napelem) felület, amely a homlokzati mozgatható függőleges árnyékolókon elhelyezett napelemekkel együtt annyi elektromos áramot termel, amely meghaladja az épület szükségletét.

Ez a példa is azt mutatta, hogy egy szellemes megoldással 2 feladatot is el tud látni egy épületszerkezet: véd a naptól és ezt arra is használja egyben, hogy elektromos áramot termeljen.

Magyar gyakorlat, magyar példák

A délutáni első szekcióban kerültek sorra a talán leginkább várt előadások, melyek a hazai tapasztalatokat és példákat mutatták be. Értem én, hogy mindent össze kell szedni, ami kapcsolódik a témához, mert hiszen kevés a példa, mégis úgy érzem, hogy az egyformára kiporciózott időből sokkal több is juthatott volna pár előadónak - akár néhány előadás elhagyása révén is - hiszen a megvalósult illetve tényleges építés alatt lévő passzívházak tanulságai és tapasztalatai érthetően nagyobb érdeklődést keltettek, mint a csak látványterveken szereplő elgondolások.

A másik észrevételem az lenne, hogy az előadók közül sokan szerették volna Ádámtól és Évától kezdeni, holott az elméleti rész a délelőtti szekcióé volt, itt a tényleges példákra volt kihegyezve az érdeklődés, így bár tudva, hogy nagyon kimért az idejük többen is grafikonokkal és más egyébbel kezdték, miközben sűrűn elnézést kértek miatta. Az egész konferenciára jellemző volt, hogy a profi előadóknak nem kellett jelezni, hogy le fog járni a rendelkezésükre álló idő, rutinosan betartották, még akkor is, ha az nagyon kevés volt.

A kevesebb néha több - Energiatudatosan tervezett középületek

Dr. Reith András PhD, okl. építészmérnök (Mérték Építészeti Stúdió) előadása meglehetősen lazán kapcsolódott a konferenciához, hiszen egy passzívház elveit is felhasználó irodaház felújításról és egy önellátásra tervezett, konténeres mentőállomásról tartott ismertetőt.

A győri passzívház építésének kivitelezői tanulságai

Nem tudom, hogy Boros Károly magasépítő üzemmérnök (Boros Mérnök Kft.) milyen gyakran tart előadást, de a saját épülő passzívházát bemutató előadása igazán élvezetes volt, talán a konferencia legérdekesebb bemutatója. Nos pl. az ő esetében éreztem azt, hogy jóval több időt kellett volna hagyni számára, mert a kivitelezést részletesen bemutató, a menet közbeni változtatások tapasztalatai voltak a konferencia legértékesebb pillanatai. Szívesen hallgattam volna még.

A bemutatott hagyományos technológiájú épület megannyi apró részletére külön-külön hívta fel a figyelmet, mi minden szükséges ahhoz, hogy pl. a műszeres légtömörségi ellenőrzésen messze az előírt határértéken belül maradjon. Az ő előadása kapcsán terelődött a figyelem olyan fontos kérdésekre is, mint pl. a nyílászárók falban való elhelyezése, pontosabban nem a falban, hanem a fal előtt a hőszigetelésben, a hőhidasság elkerülése érdekében.

Külön kitért a beépítetlen padlás födémére kerülő hőszigetelés homlokzatra történő hőhídmentes átfordítására, ami azt eredményezte, hogy a fedélszék talpszelemenjét el kellett emelni a koszorútól és méretezett konzolként épült meg  | Borosház Kft.

A szadai passzívház építésének építtetői tapasztalatai

A konferencián Balogh György programozó matematikus vehette át Sariri-Baffia Enikőtől az első magyar passzívház tanúsítványát (az épületet Szekér László építész tervezte). A lakóépület polisztirol-magbeton technológiával épület, hőszigetelt lemezalapozással, így az épület tartófalai hőhídmentesen kapcsolódnak az alapozáshoz (szerk. megjegyzés: e technológia megfelelő voltát statikusok egy része meglehetősen szkeptikusan fogadja). Programozóként külön modell kísérleteket végzett az épület telken való legoptimálisabb (a legjobb benapozást eredményező) elhelyezése érdekében, ami a helyi építési előírások kereteit is meghaladta. Mindkét építtető elmondta, hogy a házukban alacsonyabb belső hőmérséklet mellett ugyanaz a komfortérzet, mivel a falak belső felülete - a jó hőszigetelés miatt - melegebb, "nem húznak".

A szadai családi ház passzívház tanusítványa

Az első passzívházak Magyarországon:

A következő előadás témája egy már régóta (2004) ismert és jól publikált épület, a SOLANOVA-projekt volt Dunaújvárosból. A panelépület utólagos "passzívházasítása" Dr. Novák Ágnes építész (MOME Építész Tanszék) nevéhez fűződik és ha nem is lett minősítve, de Magyarországon az első komolyabb méretű kísérlet volt ebben a témában, ráadásul paneltechnológiával épült lakóházon. Bár a projekt sokak számára már ismert volt, de legalább a bemutatás gyors és frappáns volt.

Ez a téma - inkább általánosságban - pl. megért volna egy jóval nagyobb időkeretet is, mivel az országban található 700 ezer panellakás felújítása-korszerűsítése elodázhatatlan kötelezettséggé vált és nem látni semmilyen komoly központi szándékot a helyzet érdemleges javítására (az utólagos hőszigetelés támogatása csak csepp a tengerben)

Ő mutatta be a Kőrőshegyi völgyhíd mellett épült Hírmérnökségi Telepet is, melyet a konferencia főszervezője, Szekér László tervezett.

Egy passzív irodaház és az autonómia

Ertsey Attila építész (KÖR Építész Stúdió Kft.) előadása inkább emlékeztetett portfóliójának bemutatására és kevésbé a passzívház iránt érdeklődők tájékoztatására (munkásságának egyes projektjei igazából a fenntartható fejlődés témaköréhez kapcsolódtak és nem annyira passzívházhoz).

Végül egy olyan tervezett irodaházat mutatott be, amelynek passzívház jellegéről nem tudtunk meg sokat, talán csak annyit, hogy a tetejére elképzelt napelemeket a szomszédos telken lévő lapostetős raktárépületre elhelyezni szándékozott további, több mint 2000 db napelemmel lehetne olyan szintre hozni, hogy hozzávetőlegesen kiszolgálja az irodaépület elektromos igényét.

Energiadizájn - A pécsi Modern Magyar Képtár terve

Nem igazán volt érthető számomra, hogy miképpen került ifj. Kistelegdi István építész (Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Épületszerkezettan Tanszék) előadása a konferencia témái közé, hiszen a bemutatott anyag sokkal inkább egy építészeti bemutató volt, aminek nem sok köze volt a passzívházhoz.

Forrás: Koós Miklós, építész, vezető tervező, koos.hu 02-06 és 02-07