|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-02-19
Szelektált akácfajták fatermési vizsgálata
A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki KarErdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdőrendezéstani Tanszék keretén belül készült el Pintér Kálmán tudományos diákköri dolgozata Szelektált akácfajták fatermési vizsgálata a szentkirályi kísérleti területen címmel, dr. Veperdi Gábor tanszékvezető, egyetemi docens konzulensi közreműködésével.
Összefoglalás Egy adott tájban a táji szelekciók általában mind hozam, mind pedig minőség tekintetében felülmúlják az ott nem szelektáltakat (RÉDEI 1994). A szentkirályi akác fajtaösszehasonlító kísérletet klónjai közül a 'Nyírségi' hektáronkénti fatérfogata az átlaghoz képest elmarad. Az 'Üllői' fajta produktuma már jobb, de a legnagyobb törzsszámmal éri ezt el, vagyis az átlag átmérője az egyik legalacsonyabb. A 'Császártöltési' akác nagy produktumot ér el, a legalacsonyabb törzsszámmal, legnagyobb átlagátmérővel. Törzsminőségi jelzőszáma a fajták közül a legkedvezőtlenebb, de az általánosan elvárható minőségi többlet a 'Kommersz'-hez képest megvan. Átlagos magassága a fajták közül a legnagyobb. Hektáronkénti körlapösszegét csak az 'Üllői' előzi meg. A 'Császártöltési' fajta fenti eredményeit úgy érte el, hogy a fajta két parcellája közül a 8. számú vélhetően termőhelyi okok miatt lényegesen gyengébb volt a 3. számú parcellához képet. A 'Császártöltési' 3. parcella fatérfogat adata a legmagasabb volt a parcellák között, viszont a 'Császártöltési' 8. parcella csak a 'Nyírségi' 5. parcellát előzte meg. Ha több ismétlésben készült volna a kísérlet, akkor a 8. parcella adatait termőhelyi okokra hivatkozva figyelmen kívül lehetett volna hagyni. Összesítve egyértelműen a 'Császártöltési' fajta vált be legjobban. Az akácfajtákkal történő erdősítések magas költségeinek csökkentése érdekében a táji ökológiai tényezőkhöz jobban alkalmazkodó klónokkal, táji magtermesztő ültetvényeket célszerű létrehozni (RÉDEI 2006). A plantázsokból származó szaporítóanyag fatermesztési szempontból genetikai adottságaiban magasabb színvonalat képvisel. Az innen származó magból nevelt csemete jó adottságokkal rendelkezik és előállítási költsége a kommersz magcsemetével azonos. A szentkirályi kísérleti területen a telepítéskori induló hálózat 2,5 × 1,0 méter volt. Ez a hálózat tűnik a legmegfelelőbbnek az általában közepes növekedést biztosító termőhelyeken (RÉDEI 2006). A hazai akácfajta kísérletek elegyetlenek, érdemes lenne elegyes akácklón állományokat is vizsgálni. Az itt szerzett eredmények mellé alacsonyabb ültetési anyagköltség párosulna, ami növelné az üzemszintű termesztésbe vonás lehetőségét. Ha a későbbiekben megvalósulna a klónok üzemszintű termelésbe vonása, akkor érdemes lenne a fatérfogat pontos meghatározása érdekében a Király-féle fatérfogat-függvény akácfajtánként jellemző paramétereinek meghatározása. A szentkirályi kísérlet jó támpontot jelentene a táji fajta-szortiment összeállításában, de a 'Császártöltési' akác fajtát mára visszavonták (a kiértékelési eredmények fényében a visszavonás felülvizsgálata indokolt). Szükséges lenne nagyobb területen, többszöri ismétlésben vizsgálni a meglévő fajtákat, fajtajelölteket.
A teljes dolgozat innen elérhető. Pintér Kálmán, NYME EMSZ, 2008
|
| |||||
|