Az emberi hő is fűti a passzív házat

Alig fél év alatt készült el az ország első, nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő passzív háza. A szadai otthon négyzetméterenkénti ára 230 ezer forintra jött ki. Hazánkban egyelőre még gyerekcipőben jár ez az energiahatékony technológia.

Sariri-Baffia Enikő okleveles építőmérnök adta át a darmstadti Passivhaus Institut által kiállított első hazai passzívház-minősítést a szadai családi ház építtetőjének és a tervezésben, kivitelezésben közreműködőknek. A fotón (balról jobbra) Sariri-Baffia Enikő, Szekér László, Balogh György, Béleczki Attila, Benécs József

Remélhetően áttörést hoznak az első megépült magyar passzív házak, hiszen bizonyítják, hogy az eljárás valóban hatékonyan működik - az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően akár külön fűtési rendszer nélkül is működőképesek. És mégis: folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket.

A klímaváltozás lassításának egyik eleme lehet, ha az épületek - a jelenleginél jóval kevesebb energiát fogyasztva - jelentősen csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Az erre szolgáló megoldások meglévő épületekben is alkalmazhatók - hangzott el a magazinunk által is támogatott, februárban Budapesten megrendezett második Passzívházak és Energiahatékony Épületek Szakmai Konferencián. E rendezvényen előadást tartott Fegyverneky Sándor országos főépítész is, aki szerint az európai országokban a felhasznált energia átlagosan 40 százalékát az otthonok fűtésére fordítják. Ezt a hatalmas energiaigényt igen rövid idő alatt számottevően csökkenteni kell és lehet - az egyik leghatékonyabb módszernek a passzív házak építése tűnik. Az ilyen épületek elterjedése a klímaváltozás szempontjából alapvető jelentőségű szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentését eredményezi. Az országos főépítész szerint az új építési módszer másik érdemi előnye, hogy az újfajta szakmai ismereteket igénylő eljárás munkahelyeket is teremtene. Az épületek energiamérlegét a nyereségek és a veszteségek egyenlege határozza meg.

A passzív épület esetén prioritást élvez a tudatos, pontos, költséghatékony energetikai tervezés. A nye­reségeket a megfelelő tájolással, nyílás­zárókkal, üvegezéssel maximalizálni kell, hogy az épület télen is hasznosíthassa a Nap energiáját. A veszteségeket viszont minimalizálni kell. A fajlagosan legkisebb lehűlő felületre törekedve hatékony hőszigeteléseket kell alkalmazni, elkerülve a hőhidakat és a szellőztetéssel járó veszteségeket.
Németországban - ahol 250 tervező ért passzív ház tervezéséhez - az ilyen épületek kivitelezésének többletköltsége 10 százalék. Lengyelországban, Szlovákiában legalább 30 százalék az előállítási többletköltség a hagyományos téglaházakhoz képest. Nálunk a szakemberek plusz 10-20 százalék közé teszik a passzív házas technológia bekerülési költségét. A világ tehetősebb részén az állam támogatja az energiatakarékosságot. Bécs évente 193 millió eurót költ a lakóházak szigeteléssel egybekötött felújítására. A magántulajdonban lévő házak akkora támogatást kapnak, hogy maga a szigetelés a tulajdonosoknak nem kerül pénzbe, csak a munkadíjat kell fizetniük.

Az ország első, nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő
passzív háza Szadán, építés közben

Hazánkban eddig közel kéttucatnyi olyan otthon épült, amely majdnem teljesíti a passzív házakra vonatkozó követelményeket. Az egyik legismertebb ilyen épületet Pilisszentlászlón hozta létre Mihály György. A 2006 óta lakott, 200 négyzetméter alapterületű erdőszéli otthon első látásra egyszerűen csak szép, ízléses. Alaposabban szem­ügyre véve aztán feltűnik, hogy nincs kéménye. De minek is lenne? A házban nincs gázzal működő készülék, és nincs fa- vagy széntüzelésű kályha sem. Van viszont kiváló szigetelés. A házhoz betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, a 20 centi vastag falak további 30 centiméter vastag hő­szigetelést kaptak. A nyílászárók a szokásos dupla helyett tripla üvegezésűek.

Az elhasználódott levegő miatt itt is szellőztetni kell, ami telente hatalmas hőveszteséggel járna. Ezért a friss levegő bejuttatásáról, illetve az elhasznált kipréseléséről egy gép gondoskodik, két kicsi, 70 wattos motorral. A ven­tilátorok által beszívott kinti levegőt levezetik a föld alá, a ház alatt tekereg két méter mélyen és 50 méter hosszan, így átveszi a föld hőmérsékletét. Ha odakint 40 fokos kánikula tombol, az épületbe 20-24 fokos levegő jut be.

Ha pedig mínusz 15 fok van kint, mire a levegő a házba jut, már nulla fokossá szelídül. Az "elfáradt" levegő kipréselés előtt egy hőcserélőbe kerül, ahol átadja melegét a friss levegőnek. A folyamatos szellőztetésnek köszönhetően penésztől sem kell tartani. A módszernek az energiatakarékosságon kívül más előnyei is vannak. A bejövő levegő útjába helyezett szűrő nem engedi be a polleneket. (Németországban az allergiás betegeknek ajánlják, hogy költözzenek passzív házba, és néhány hét alatt vége a tüsszögésnek.) A két éven át tartó építkezést Fészekrakó című filmjében is megörökítő Mihály György háza még nem nyerte el a német minősítést. A Pest megyei Szadán fél év alatt tető alá hozott 126 négyzetméteres otthon az első, amelyik teljesíti a roppant szigorú követelményeket - ezért kaphatta meg a darmstadti Passivhaus Institut (Pasz­szív­ház Intézet) hivatalos minősítését. (A passzívház-tervezés és kivitelezés alapkritériumait Wolfgang Feist okleveles fizikus, a darmstadti intézet alapítója, az Innsbrucki Egyetem professzora dolgozta ki.) Az első passzív házat 1990-ben építették a németországi Darm­stadt­ban, azóta tizenötezer ilyen energia­takarékos épület készült el - a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájc­ban, de Svédországban és Dániában is sokat felhúztak. (A tizenötezerből ezerszáz büszkélkedhet a Passzívház In­té­zet hivatalos minősítésével.)

A passzív ház olyan épület, amely egy évben négyzetméterenként kevesebb mint 15 kilowattóra fűtési ener­giát használ fel.

Összehasonlításképpen: nap­jainkban a magyar házak körülbelül 200 kilowattórát fogyasztanak évente négyzetméterenként. Dániában jelenleg 50 kilowattóra a négyzetméterenkénti éves fűtési norma, két éven belül ezt 25 kilowattórára csökkentik, és tíz éven belül el akarják érni, hogy csak passzív ház kaphasson építési engedélyt.

A környezetvédelmet a gyakorlatban is fontosnak tartó szadai Balogh György és családja elmélyedt a passzív házas építészet rejtelmeiben, a családfő maga is utánaszámolt néhány dolognak, s rájött, hogy ez az egyetlen értelmes megoldás. A programozó matematikus végzettségű Balogh György számára megnyugtató volt, hogy a németek átnézték a terveket, miként az is, hogy a most megszerzett minősítés minőségi garanciát jelent - és az ingatlan értékét is növeli.

A szadai passzív ház látványterve

Az ilyen típusú épületnél nagyon fontos a "benapozás", s mivel a szomszédos telken épült ház túl nagy árnyékot vetett az utcafronti telekrészre, ezért Balogh György szokatlan kéréssel fordult az önkormányzathoz. A háborítatlan déli napsütés érdekében házát a telek közepén szerette volna felépíteni. Az önkormányzat némi huzavona után megadta az engedélyt. Szükség is van a fényre, mert a ház északi frontján egyáltalán nincs ablak, délen viszont a szokásosnál jóval nagyobb üvegfelületeket építettek be a hőhasznosítás érdekében.

Az előkészítést, a kivitelezés megszervezését kezdetben az Egyesült Államokból intézte a család, mivel a múlt nyáron még ott éltek. Szeptember elsején aztán megindult a munka, és mára már 95 százalékos készültségű a ház, melynek négyzetméterenkénti ára 230 ezer forintra jött ki. A falak 50 centi vastagok, ebből 30 centi a külső szigetelés, 15 centi a beton és 5 centi a belső szigetelés. A ház alapja 20 centiméter vastag szigetelést kapott, míg a padlástérben a mennyezetre 68 (!) centi szigetelés került. A nyílászárók itt is háromrétegű, extra hőszigetelő üvegezéssel készültek.

Az alapos szigetelésnek meg is lett az eredménye. Mínusz tíz fokban a ház hőigénye másfél kilowatt volt. Ez nagyjából egy porszívó teljesítményfelvé­telével egyenlő. A szükséges energia zömét egy 500 literes víztartályba épített fűtőszál segítségével nyerik, amit a hálózatról táplálnak. (Ugyanebből az 500 literes tartályból szerzik a használati meleg vizet, illetve a padlófűtés is innen megy. A víztartály felfűtésében a meleg vizet előállító napkollektorok is aktív szerepet játszanak.)

Az elhasznált meleg vízzel kapcsolatban eredetileg azt tervezték, hogy kinyerik a hőt, majd a lehűlt vizet vécéöblítésre használják fel - erre azonban már nem jutott pénz.

Már a használatbavételi engedély is megvan, ám ennek megszerzése sem ment egyszerűen. Benécs József felelős műszaki vezető és az önkormányzati szakelőadó hosszasan egyeztetett ez ügyben. Problémát jelentett például, hogy miért nincs a háznak kéménye, hogy miért nincs bekötve a gáz?

Egyáltalán, miféle ház az ilyen? Lassan a szakelőadó számára is kiderült, hogy a passzív ház ezek nélkül is kiválóan működik. Meglett tehát az engedély.
Hamarosan elkészül a második olyan hazai passzív ház, amelyiknek folyamatban van a német intézet általi elismerése. A Győr melletti Tényőn épülő családi ház, amelyet beruházó-kivitelező vállalkozását vezető Boros Károly magasépítő üzemmérnök saját családja részére tervezett és épített.

Az egészséges otthon, magas komfort és korszerű, értéknövelő beruházás megteremtését tűzték ki célul úgy, hogy mindez alacsony költséggel, környezetszennyezés nélkül fenntartható legyen. Így jutottak el a passzív ház gondolatához. Számtalan győri energiatakarékos lakóépület kedvező tervezési, építési és üzemletetési tapaszta­lata vezette őket erre. A darmstadti minősítés megszerzésével az a céljuk, hogy bizonyítsák az épület energetikai minőségét, az energiatakarékos épületek építéséhez szükséges szakmai felkészültségüket és alkalmasságukat.

Az épület üzemeltetési tapaszta­latai meglepőek. Fittyet hány a fagyra, a külső hőmérsékletre. Kazánja nem a házban, hanem az égen van. Ha süt a nap, a fény az épületbe áradva napokra felmelegíti azt. Olyan csekély a hőveszteség, hogy a megfőzött ebéd, a vasaló, a tévé melege fűtésként érzékelhető. A háromgyermekes család által leadott meleg négy óra alatt 1 Celsius-fokkal képes megemelni a léghőmérsékletet.

Passzív ház szellőztetőrendszerének modellje

Energiatakarékos fényforrásokat szereltek be, amire azért is szükség volt, mert a pazarló hagyományos izzók akár a 2 kilowattos téli hőigényt meghaladó meleget is termelhettek volna. A nyári kellemes hőérzetet a nyílászárók árnyékolása és a talajkollektoros födémtemperálás biztosítja. Boros Károly elmondta: "Megrögzött frisslevegő-imádó vagyok, a fázós kollégák réme. Bevallom, ezért félelemmel töltött el a számtalan fix ablak. A szellőztetőgép meglepetésemre olyan frissen tartja a levegőt, hogy az az érzésünk, nyitva vannak az ablakok. Olyan jól alszunk a házban, ahogy csak szabadban, az erdei levegőtől elkábulva szoktunk." A passzív ház alacsony költségek mellett olyan magas komfortot nyújt, amire más épület nem képes. Megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel, rendszerekkel to­vább fokozható a passzív házak energiahatékonysága. A szakemberek által ajánlott kiegészítő megoldások: napelemmel történő áramtermelés, hőszivattyús, azaz a föld hőenergiáját kiaknázó fűtés, napkollektoros melegvíz-előállítás, pellet- vagy biomasszafűtés. Az eredmény pedig - utolérhetetlen kényelem. Az extra szigetelés okán a passzív háznak nemcsak a hő-, de a zajszigetelése is kimagasló, ami emeli a lakók komfortérzetét. A kontrollált légcserének köszönhetően éjjel-nappal friss, szűrt, tisztított levegő járja át a helyiségeket. Balogh György szerint a szűrőrendszerek jóvoltából a lakás levegője por- és pollenmentes, tisztább, mint kint a kertben.

A légtömör kialakítás eredményeként kiemelkedően jó a hőérzet. És a megfázások, nyakfájások gyakori oka, a huzat is ismeretlen a passzív házban, amely csupán kiegészítő fűtést igényel, ami ideálisan megoldható a szellőztetőgépbe épített levegő-utánfűtéssel, padlófűtéssel, használati felületbe rejtett elektromos sugárzó fűtéssel.

Aki passzív házat szeretne építeni, először is az építészt kell megtalálnia, aki megtervezi az épületet. Passzívház-tervezésre hazánkban egyelőre kevesen specializálódtak, ám a tervezési feladatokat - a szakmai irányelvek figyelembevételével - felkészült építészek meg tudják oldani. Olyan szakembereket célszerű megbízni a feladattal, akik nyitottak az újdonságokra, épületenergetikai ismeretekkel rendelkeznek, járatosak az energetikai modellezésben és tanulmányoztak külföldi referencia passzív házakat. A megépült két hazai passzív ház lehetőséget nyújt az érdeklődőknek a tapasztalatok megismerésére, felhasználására. Benécs Józsefnek köszönhetően már könnyebb ez a munka, mert lefordította és a hazai viszonyokra adaptálta a német passzívház tervezőcsomagot (PHPP). A környezetvédelmi minisztérium segítségével ezt a szakmai anyagot eljuttatták a mérnököket képző intézményekbe is. Szekér László, a Magyar Építőművészek Szövetségének munkacsoport-vezetője szerint sokat javítana a helyzeten, a technológia megítélésén, ha a passzív házak ingatlanadó-mentességet kapnának.

Forrás: Gazdasági Tükörkép Magazin