|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online  A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
  
  
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-06-12
Nyílászárós fogalmak - európai teljesítmény fokozatok 1. Mit is jelent a műszaki jellemző - légáteresztés? A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.
Az építési célú termékek forgalomba hozatalának, megfelelőség igazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalomba hozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell.
A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelmény-szabványok [5] tartalmazták. A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőség igazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely- egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi. A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelő képességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává. A légáteresztés fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint: A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m 3/h. A fogalom angol és német megfelelője az "Air Permeability" és a "Luftdurchlässigkeit".
A légáteresztés mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként megtörténik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeken megmérni a szerkezeten átáramló levegő mennyiségét./Lásd 1. kép./ A nyomásfokozatok általában 600 Pa nyomáskülönbségig regisztráltak, amely körülbelül 80 km/órás szélsebességnek felel meg. A mért értékeket a légköri nyomás és a hőmérséklet is befolyásolja, ezért 1013 hPa és 20 °C normál értékre át kell számítani.
1. kép - Középen felnyíló fa ablak a vizsgáló berendezésen A légáteresztés értékelése a mért adatok egységnyi felületre vonatkoztatott és egységnyi réshosszra vonatkoztatott értéke alapján történik. Legegyszerűbben a levegő nyomásának függvényében logaritmikus skálájú grafikonon kerülnek kiértékelésre, a követelményt jelentő egyenesek alapján osztályba sorolásra. Ha az adatsor alapján kapott görbe a határvonal alá esik, az adott területre jellemző kategóriába sorolható a jellemző. /Lásd 2-3. kép/ A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-al nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.
Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb - L1- különlegesen légzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes, és kis légzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1. osztály - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 4. osztályú követelményszint felé.
1. táblázat - Az európai osztályok összehasonlítása a régi magyar és a német jelölésekkel. A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítettség jellemzésére alkalmasabb légzárás fogalmat használja. A levegő helyi mozgását a huzatos, jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig az átmenő levegő mennyiségi jellemzésére a filtráció, filtrációs veszteség fogalmakat használja. Összefüggésben van a légzárási jellemző az ablak vagy ajtó hőátbocsátási, léghanggátlási jellemzőjével. A mérési adatok jelleggörbéjéből következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és vízzárási jellemzőjére, valamint a biztonsági eszközök teherbíró képességére is. A gyakorlati jelentőségét a légzárási értékeknek és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség mértéke, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben. A helyiségek légcseréjének hagyományos módja a nyílászárókon keresztül történő szellőztetés. Egy ember tevékenysége során nyugalmi állapotban kb. 40 m 3 levegőből használja el az oxigént. A főzéshez, meleg víz előállításhoz a gázkészülékekhez további friss levegőre van szükség. Az egészséges légállapot kialakulásához a helyiségek levegőjének fele ki kell cserélődjön óránként. A tömítés nélküli ablakokon az ezt meghaladó levegőcserével azonban a fűtési idényben felesleges hőenergia távozik az épületekből. A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerint: "Lakó és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai, - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni." Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók ajánlottak. Balaton parti többemeletes szálloda az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges légzárású L1/ 4. osztály, míg az alatt elég nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók beépítése.
Papp Imre - vizsgáló mérnök, nyílászáró szakértő (MMK-01-4917)
További információk / Irodalomjegyzék/
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
