Fantomcégek végnapjai

Soha nem volt ekkora jelentősége a számviteli beszámolónak: most a beküldésének elmulasztásától számítva körülbelül 100 nappal később törlődik a renitens vállalkozás. A megmaradt cégek adataihoz eközben sosem látott nyilvánosság mellett lehet végre hozzáférni.

Az elmúlt évtized keserű tapasztalata, hogy a beszámoló beküldésének és tartalmának ellenőrzése folyamatosan sérült. A legfőbb problémát az jelentette, hogy számos vállalkozás egészen egyszerűen nem nyújtotta be a beszámolóját, vagy a limit feletti forgalmi adatok ellenére sem esett át az könyvvizsgálaton, sőt, volt olyan kft. is, amelyik közel egy évtizede folyamatosan negatív saját tőkét tartalmazó mérleget tett közzé. A vállalkozások manipulálhatták az adatokat. Nyereségességről szóló beszámolót adtak a hitelező banknak, viszont az APEH egy veszteséges cégről kapott adatokat a bevallásban. Az adatokat az adótitok miatt nem lehetett egybevetni. Néhány hitelező rájött arra, hogy le lehet leplezni a csalókat, ha az adóigazolásoknál megkövetelik a társaságiadó-bevallás sarokszámainak feltüntetését (ilyen pl. a Széchenyi-kártya igénylésekor benyújtandó APEH-igazolás).

A részletszabályok kihirdetésének utolsó pillanatra halasztása sok céget arra ösztönzött, hogy még a régi rendszerben tegye közzé az adatokat, ők ennek postai úton, április 30-ig tehettek eleget. Jelenleg sajnos nem látszik, hogy ki tartozik ebbe a körbe, a beszámoló lekérdezése rájuk vonatkozóan miért eredménytelen. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) égisze alatt működő Cégszolgálat feladata lesz az, hogy jelezze a lekérdezéskor: a hiány magyarázható-e korábbi közzététellel.

Az új rendszerben a beszámoló közzétételét elmulasztó cégeket a beküldés határidejétől számított harminc napon belül levélben keresi meg az APEH a székhelyükön, és adószám-felfüggesztés mellett felszólítja őket a pótlásra. A hatvannapos pótlási időszak eredménytelen letelte után az APEH megszüntetési eljárást kezdeményez, amelyet a cégbíróság ügyintézői, titkárai folytatnak le. A folyamat tehát szinte automatikus, nem kell hozzá külön bírói eljárás, és csak akkor fordítható viszsza, ha a cég időközben elvégzi a pótlást.

A beküldési határidő a számviteli törvényben egyértelműen szerepel, az idén május 30-ra esett, de pénteken kívánta a többség a beküldést megejteni. Aznap az ügyfélkapu rendszere összeomlott, a közel tízórás üzemszünet miatt az IRM Cégszolgálata - bár erre nem lenne jogosult - meghosszabbított határidőről tájékoztatott. Az új határidő június 15. lett, amikor már az ügyfélkapu is bírta a terhelést. Egyébként egy adóbevallás százszor kisebb adatcsomag, mint egy beszámoló, tehát az ügyfélkapunak a beszámolók tömeges beküldésekor százszoros kapacitással kell fogadnia az adatokat, erre elvileg fel is készítették. Tekintsük úgy, hogy a június 15-i határidőt fogja az APEH eredeti határidőként kezelni. Ha egy kft. nem készítette el a beszámolóját, akkor arra számíthat, hogy július 15-én az adóhatóság adószám-felfüggesztő határozatot és egyben hiánypótlási felszólítást küld. Ez körülbelül tíz nap múlva - a "nem kereste" jelzés esetén is - jogerőre emelkedik, majd szeptember 25. körül az APEH elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ahol néhány nap alatt, vélhetően szeptember utolsó napjaira megszűntté nyilvánítják a kft.-t. Fontos észrevenni, hogy nincs feltételes mód, nincs további elbírálás!

A KSH ez év februárjában megjelent gyorstájékoztatója szerint 2008 végén 515 369 társas vállalkozás létezett, a működő vállalkozások körét azonban egy 2007-et elemző kiadványában csak 352 ezerre tette (az akkori 487 ezerből). Ha hinni lehet az aránynak, körülbelül 28 százalék, vagyis nagyjából 140 ezer vállalkozás körében lehet tömeges törlésre számítani. Ha az APEH eljárása és a cégbíróság intézkedése következetes lesz, akkor szeptember végére földcsuszamlásszerű változás következhet be a fantomcégek és a csaló vállalkozások törlése terén, miközben a cégnyilvánosság végre valódi értelmet kap.

Szerző: Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke

Forrás: Világgazdaság 06-19