|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-07-09
Nyár és fenyő fafajok fizikai tulajdonságainak összehasonlító elemzése a háromrétegű parkettagyártás szempontjából A parketta a civilizált emberiség egy, már viszonylag régebb óta alkalmazott építőanyaga. A korábbi tömör fajtáit mára nagyrészt felváltották a többrétegű, azon belül is főként a háromrétegű parketták. Ezen termékek alsó, illetve középső rétege a leggyakrabban fenyő alapanyagból készül. Magyarországon három gazdaságilag is jelentős állományalkotó fenyőfaj is megtalálható (lucfenyő erdei fenyő, feketefenyő), ám ezek jelentős részét a gyenge minőségű termőhelyeken növő állományok teszik ki. Ezeket az inhomogén évgyűrűszerkezet, az erősen göcsös, durva szöveti felépítés és az ágak szabálytalan örvképző sajátossága jellemzi. Így, bár az asztalosiparban, vagy a cellulózgyártásban felhasználhatóak, a hazai parkettagyártás számára nem tekinthetők minőségi alapanyagnak, azaz a gyártók importra szorulnak. Ez azonban egyrészt közel sem elég gazdaságos, másrészt pedig az egyenletes és megfelelő minőségű, a háromrétegű parkettagyártás esetében többnyire lucfenyő fűrészáru beszerzése egy igen szeszélyes piacról történik. Felmerült hát a kérdés, hogy mely olcsóbb, ugyanakkor hasonló minőségű faanyaggal lehetne kiváltani az import luc, illetve általánosságban a fenyők többrétegű parkettagyártásban betöltött szerepét. Ez a probléma több faipari és egyéb gazdasági ágazatot is erősen foglalkoztat, így számos kutatás zajlik e téren. Térségünkben már régóta a különböző nyárfajok és klónok faanyagai tűnnek megfelelő alternatívának. Ez hazánkban is egy szimpatikus megoldás, hiszen a fajta-nemesítsének köszönhetően a honos nyárfajok mellett számos nemesített nyárhibrid is rendelkezésre áll, sőt a nyárak az évi összes fakitermelésünk jelentős hányadát adják, így valóban egy, az import lucnál kiszámíthatóbban és egyenletesebben hozzáférhető alapanyagról van szó. A nyárak ma még főleg a faforgács-, illetve farostlemez-, a cellulóz- és a rétegeltlemez-gyártásban használatosak, de az újabb kutatások visszhangjaként egyre több ágazat fordul felé, pl. a parkettagyártás is.
Kérdés, hogy az ilyen téren folyó kuta tások mennyire látszanak igazolni ezt a tendenciát. A vizsgálatok során egyes nyárklónok (pl. 'Pannónia' és az 'I-214') és fenyő fajok olyan fizikai, illetve mechanikai tulajdonságait is összehasonlították, mind az alapanyagon, mind pedig a készterméken; melyek a háromrétegű parkettagyártás szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. Azeredmények viszonylag változatosak. A fiatal és középkorú állományok faanyagainak a sűrűségadatai nagymértékű szórással rendelkeznek, így ezek nem megbízhatóak a minőségi alkalmazások terén. Azonban pl. a 'I-214'-nél nagyobb sűrűségű 'Pannónia' nyárklón idősebb állományaiból már annál inkább. Figyelemre méltó kutatási eredmény, hogy a szürke nyár még a fenyőknél is jobb hajlítószilárdsági rátával bír, továbbá, hogy a nyárak esetében a göcsösség jóvel kevésbé befolyásolja a faanyag szilárdságát, mint ahogy ez a fenyő fajoknál ez igaz. A parkettagyártás során kiemelkedően fontos a termék zsugorodásának és dagadásának szem előtt tartása. A zsugorodási (dagadási), illetve anizotrópia értékek vizsgálatakor a fenyő és nyár fajok vetemedési hajlamai, tulajdonságai kerültek összehasonlításra. Az összevetett adatokból látszik, hogy a nyárak alapjában véve jobban hajlamosak a vetemedésre, mint az egyes fenyő fajok, és így a gyártás során nagyob b figyelmet igényelnek, pl. a műszárításuk során. A 2000-es évek eleje óta, a hagyományos "nút-féderes" háromrétegű parketták h elyett elterjedő "loc" vagy "klick" profilú termékek esetében fontos szempont ezek húzószilárdsága. A fenyő és nyár fajok törési mikro folyamatainak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a nyár fajok esetében - ellentétben az erdeifenyővel - nem jellemző a sejtfalon belüli károsodás a törés folyamán, továbbá, hogy húzáskor mikroszkópikus szinten a törési sajátosságok a fenyő és nyár fajok esetében hasonlók. A fenti kutatási eredmények alátámasztják egyes nyárklónoknak a háromrétegű parkettagyártásban való alkalmazhatóságát. Ugyanakkor ezen faanyagok már régebb óta ismeretes, a parkettagyártás szempontjából is negatív tulajdonságairól sem szabad elfeledkezni. Ilyen, pl. a reakciófa jelenléte, illtve a kíméletes műszárítás szükségessége, melyek kellő elővigyázatossság mellett, mint ahogy ez a legtöbb "fahiba" és hátrányos tulajdonság esetében igaz, kikerülhető.
Összességben láthatjuk tehát, hogy specifikus és kellő odafigyeléssel végzett feldolgozás esetén egyes nyárklónok új fejezetet nyithatnak a minőségi hármrétegű parkettagyártás történelmében.
Szerző: Katona Gábor, ente3@freemail.hu
A dolgozat teljes terjedelmében a szerzőtől e-mailben kérhető!!!
|
| |||||
|