|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-10-12
Energiaültetvények telepítése környezetkímélő ektomikorrhiza gombákkal A fosszilis energiahordozók kimerülőben vannak, ezért korunk egyik fontos feladata, hogy támogassuk az alternatív energiaforrások elterjedését. Magyarország természeti, földrajzi adottságai lehetővé teszik, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomasszából nyert energiahányad növekedjen, és így a mezőgazdaságilag nem hasznosított vagy termelésből kivont területek is hasznosíthatóak legyenek. A nyárfa alkalmas energetikai célú biomassza termelésre, mivel intenzív fiatalkori növekedés jellemzi, valamint nagy mennyiségű, könnyen kitermelhető és jó fűtőértékkel jellemezhető faanyagot produkál. Ez a fafaj változatos termőhelyeken termeszthető, talajigénye tág körben mozog, de leginkább a félszáraz és üde, levegős, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Elviselik a nedvesebb termőhelyeket és az időszakos vízborítást is, így a belvizes területek az energetikai célú nyártermesztésre alkalmasak lehetnek, ha az egyéb termőhelyi adottságok megfelelnek a nyárállomány igényeinek.. Azért, hogy rövidebb idő alatt minél nagyobb biomassza produktumot érjünk el, illetve a telepítéseknél megnöveljük a csemeték túlélési arányát, ajánlott a nyárfákkal szimbiózisban élő ektomikorrhiza gombák oltóanyagként történő használata. A mikorrhizák szerepe az erdőkben nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Az ektomikorrhiza gomba partner speciális szimbiotikus kapcsolatot létesít a gazdanövény gyökerével, ezáltal javítva az erdők általános egészségi állapotát, fokozva az erdősítések sikerét, meggyorsítva a fák magassági növekedését és a fatérfogat termelését. A kapcsolatban kialakult gombaköpenyből kiágazó vegetatív gombafonalak behálózzák a talajt, az így megnövekedett felület több vízhez és tápanyaghoz juttatja a gazdanövényt. Mindemellett a mikorrhizagomba védelmet is nyújt antibiotikum-szerű anyagok termelésével, valamint táplálkozási versenytársként lép fel a kórokozókkal szemben. Így a mikorrhizálás környezetkímélő módszerként alkalmazható az erdőtelepítéseknél: segítségével a talaj tápanyagpótlása biztosított és csökkenthető a kémiai szerek, fungicidek használata is. A mesterséges mikorrhiza oltásokkal az erdőtelepítésben világszerte jelentős eredményeket érnek el. Ennek a módszernek az előnyei mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból nyilvánvalóak és különösen a száraz, gyenge termőképességű, vagy a mezőgazdasági termelésből kivont területeken történő erdőtelepítésben jelentkeznek. A mikorrhiza oltóanyaggal kevert talajba ültetett vagy már a kiültetés előtt mesterségesen mikorrhizált facsemetékkel való erdőtelepítés igen jelentős eredményeket hozott Észak-Amerikában, Nyugat- és Dél-Európában, de a legnagyobb sikereket a trópusi esőerdők újratelepítésében érte el.
Kísérleteink célja volt, hogy négy különböző ektomikorrhiza gomba nyárfa növekedésére gyakorolt hatását megvizsgáljuk, és megtaláljuk a nyárfák számára legoptimálisabbat. Klímakamrás és szabadföldi kísérletekben vizsgáltuk a különböző gombákkal elért hozamnövekedést. A mikorrhizált gyökerekből DNS tisztítás után, PCR reakció segítségével bizonyosodtunk meg a gyökereket aktívan kolonizáló gombákról és, azok rendszertani besorolásáról.
A szabadföldi telepítésnél a mesterségesen mikorrhizált csemeték nagyobb arányban maradtak meg, de a növekedésükben még szignifikáns differencia nem volt kimutatható, melynek több oka is lehet. Valószínűleg a közel fél éves periódus nem volt elég hosszú idő a szignifikáns különbségek kialakulásához valamint az elmúlt év csapadékos időjárása miatt a nyárfák kevesebb stressz hatásnak voltak kitéve, ami szintén csökkenti a differenciák kialakulásának esélyét. Mindemellett a kísérleti telepen több év óta folyik kísérlet nyárfákkal, így elképzelhető, hogy a talajban természetes ektomikorrhiza populáció alakult ki, amely a kontroll növények fejlődését is elősegítette. A perlitbe ültetett, és klímakamrában nevelt oltatlan csemeték egy hónapon belül elpusztultak, míg a mikorrhizáltak különböző ütemben növekedésnek indultak. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a biomassza növekedésben a kombinált mikorrhiza oltóanyaggal kezelt nyárfa ért el maximális növekedést. Mivel egyetlen fa gyökérzetéhez egy időben több gombafaj is kapcsolódhat, a különböző élettani potenciálú gombafajokkal egyszerre együtt élő növény optimálisan tud alkalmazkodni a talaj különböző nedvességtartalmú és tápanyagellátottságú foltjainak eltérő adottságaihoz. Egyes fajok a kiültetés után, viszonylag gyorsan aktivizálódnak, így a korai időszakban hatékonyan segítik a növényt, melyek sokkal nagyobb arányban vészelik át a kiültetési stresszt. Más gombák viszont a száraz, aszályos időszakok túlélésében lehetnek jelentősek, mivel képesek a gyökér kiszáradását megakadályozni egy speciális védőréteg kialakításával. A jövőben egy olyan kombinált oltóanyag használata lehet a legmegfelelőbb, melyben az egyes gombák a különböző fenológia stádiumokban, illetve eltérő klimatikus viszonyok közt is optimálisan tudják segíteni a növényeket. (A kísérletek a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Növényvédelmi Intézetében, és az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomásán folytak)
A teljes dolgozat (50 oldal) ide kattintva olvasható (pdf). Szerző: Haulik Beatrix Ibolya
|
| |||||
|