|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2009-11-17
A munkabiztonságon is spórolnak a magyar cégek Még mindig sok a hiányosság a munkabiztonság területén Magyarországon, mert a vállalkozások költségmegtakarítás érdekében spórolnak a védőfelszereléseken, és lazábban kezelik a biztonsági előírásokat.
Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelet harmadik negyedéves ellenőrzései jelentős hiányosságokat jeleznek a magyarországi vállalkozások munkavédelmi intézkedéseivel kapcsolatban. A bírságolás leggyakoribb oka a hiányos vagy rossz minőségű védőfelszerelés használata. Emellett sokszor spórolnak a cégek az alkalmi munkavállalók munkavédelmi oktatásának elmulasztásán is, és az előírásokkal ellentétesen nem vonnak be munkavédelmi szakértőt sem - írja a Napi Gazdaság. Az ellenőrök az első három negyedévben összesen 17 195 munkaadónál vizsgálták a biztonságos munkavégzési körülmények meglétét, és az esetek 86 százalékában találkoztak szabálytalanságokkal, ami a munkavállalók 61 százalékát, összesen 436 ezer alkalmazottat érintett. Közülük is 83 ezren dolgoztak munkabiztonsági szempontból súlyos szabálytalansággal terhelt körülmények között. A főfelügyelet ellenőrei a 14 ezer azonnali intézkedés és a 12 ezer hiányosság megszüntetését előíró határozat mellé csupán 1557 vállalkozásra szabtak ki összesen 655 millió forintnyi bírságot. A legnagyobb elmaradás a munkabiztonság frontján és egyéb munkaügyi kérdésekben is az építőiparban van. A főfelügyelet munkatársai az év első kilenc hónapjában összesen közel 340 millió forint bírságot róttak ezen ágazat vállalkozásaira. Jelentős mulasztások tapasztalhatók még a gépiparban, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban is.
Az OMMF 2009-es munkabaleseti nyilvántartásában eddig összesen 10 443 munkabaleset szerepel, amelyekből 107 súlyos-, 67 pedig halálos kimenetelű volt, és 16 súlyos csonkolásról is tudnak a munkaügyi hivatalban. További égető probléma főleg az alkalmi munkavállalóknál, hogy a munkavégzés hosszú távú egészségügyi hatásaira a legtöbb esetben egyáltalán nem készülnek felmérések. Így például nem derül ki, hogy egy tartós halláskárosodás a munkahelyi körülményeknek köszönhető-e vagy sem.
Forrás: Pénzcentrum 11-16
|
| |||||
|