|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2010-01-15
Gondolatok az erdőgazdálkodás finanszírozásában érdekelt hitelszövetkezetről Puskás Mihály, a Hajdú-Bihar megyei Magánerdő Tulajdonosok Egyesületének elnöke több helyen előadta gondolatait az erdőgazdálkodás finanszírozásában érdekelt hitelszövetkezetről, melyeket most a FATÁJ olvasóival megosztunk.
Az erdőfenntartási járulék 2008. január 01-től megszűnt, helyette új biztosítéki rendszer felállítása kívánatos, amelyet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló hatályos 2009. évi XXXVII törvény is meghatároz bizonyos esetekben. Szükséges a biztosítéki rendszer bevezetése a szakhatósági és a tulajdonosi oldalról, hiszen ha az erdőgazdálkodó nem azonos a tulajdonossal, akkor ez mindenképen hasznos, az erdősítés biztonságosabb. A biztosíték tulajdonképpen egy államilag rendszeresített mellékkötelem, amely garantálja, abban az esetben, ha az erdőgazdálkodó nem áll helyt az erdőfelújításért, azt nem a tulajdonosok költségére, hanem a biztosíték terhére lehetne elvégezni. Az erdőgazdálkodás rendszerében az erdei haszonvételekből befolyó jövedelmek és költségek időben és nagyságrendben is változóak. A "fapiacon" különböző "erősségűek" a megjelenő résztvevők. Ha egy közös akarat mentén, piaci elvek szerint, összefogás jön létre az erdőgazdálkodás különböző szereplői között, akkor ezen egységek kiegészítik egymást, közösen létre tudnak hozni egy az önkéntesség és a kölcsönösség elvén működő pénzügyi rendszert, ami lehet egy már működő vállalkozásra épülő, hálózatának bővítésével létrejövő, vagy újonnan felállítandó szervezet - az előbbi olcsóbb, költséghatékonyabb és gyorsabban megszervezendő, míg az utóbbi egy speciális, szakágazatra létrehozandó közösség. Ha hitelintézeti szervezetben gondolkodunk, akkor a hatályos törvények szerint a hitelszövetkezeti forma a legmegfelelőbb - példa erre az országban jelenleg működő 5 hitelszövetkezet, amelyek többsége az agrárszférához kötődik, de van egy közöttük amelyet, speciálisan a közlekedési szagágazat részére hoztak létre hajdanában-, mert ez egy olyan speciális pénzintézet, amely csak a tagjai számára nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, betartva és érvényesítve egyfelől a pénzpiaci normákat, másfelől a szövetkezeti alapelveket. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaságos működést tartja szem előtt, a tagsági érdek is vezérli. Érvényesül Széchenyi István Hitel című könyvében leírt gondolat "A hitel tágabb értelemben azt jelenti: hinni s hihetni egymásnak." A leendő erdőgazdálkodási szagágazatra létrejövő szervezet tagjai az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, az erdészeti szakszemélyzet és faipari vállalkozások lehetnének. A fentiek alapján így létre tud jönni egy olyan szövetkezeti közösség, amelyek maguk kívánják megoldani saját gondjaikat; a magánszemélyeknek, valamint az egyéni- és társas vállalkozásoknak a finanszírozási problémáin tud segíteni; a megtakarításaikat pedig biztonságosan, átláthatóan tudja kezelni. A rendszer másik pozitívuma lesz az erdő tulajdon - amely egy korlátozott jogokkal rendelkező jószág - valós piaci értékének kialakítása, ami megfelelővé teszi például, hogy hitelezés fedezeteként teljes mértékben elfogadhatóvá váljon. A kiépülő rendszeren belül biztonságosan ki lehet alakítani ennek a feltételrendszerét.
A fentiek a témát alaposan körüljáró, a hitelszövetkezetek történetét is bemutató előadás része. Kérem olvassa el a teljes anyagot is. Ha bármely észrevétele van vagy egyeztetni szeretne vele, Puskás Mihály elérhető a mihaly.puskas@t-online.hu e-mail címen vagy a +36 (30) 515-9218 telefonon.
|
| |||||
|