A Fekete-hegy vizes élőhelyeinek vizsgálata

A Fekete-hegy geomorfológiájában és élőhelyei szempontjából igen változatos. A bazaltplató ékessége a több mint egy tucat vizes élőhely, melyek hidrológiájával és rendszerbe foglalásával Pálfy Tamás tudományos diákköri (TDK) dolgozatát megelőzően nem foglalkoztak.

A vizsgálat tárgyát képző, felszíni állóvizek a V-NÉR kategóriái közül a következőkbe esnek: átmeneti láp (1510), mocsár típusú természetes állóvíz (1610), csapadékvizes pocsolya (1722), dagonya (1730). A V-NÉR fontos kiegészítő információkat nyújthat az adott élőhelyekről.

A vizsgált vizes élőhelyek hasonló átlagos pH és ?-értékeinél ugyanezen jellemzők dinamikája és a hidrológiai tényezők sokkal jobban befolyásolják növényzetük alakulását. A mocsarakat és egy lápot érintő részletes hidrológiai vizsgálatokból láthatjuk, hogy azonos kategóriába tartozó vizek vízháztartása jelentős különbségeket mutathat, így pl. mocsár és mocsár közt is jelentős különbség lehet. Erre jó példa a Juhászok kútjánál lévő (fő) vízállás és a Bika-tó összehasonlítása. Előbbiben a vízforgalmi különbségekből adódóan Ranunculetum aquatilispolyphylli, míg útóbbiban Thelypteridi-Typhetum angustifoliae volt jelen a megfigyelések idején. A harmadik, részletesen vizsgált mocsár, a Bonta-tó a Juhászok kútja (fő) megjelölésű víztesttel azonos vízforgalmi típusba esik, de már a néhány hónappal rövidebb vízborítás és pár tíz cm-errel alacsonyabb legnagyobb vízmélység egészen más növénytársulás (Phalaridetum arundinacea) kialakulását és tartós fennmaradását eredményezte. A Barkás-tó példája mutatja, hogy kiegyenlített vízháztartás esetén a síklápok regenerációs képessége erős.

A vízmérleg elemeinek pontos meghatározása hátralévő feladat. Ezek közül különösen fontos lenne a felszín alatt eltávozó vizek nyomon követése, mely pontos magyarázatot adhat a kőtálak kialakulásáról. Ehhez izobatiális térképek szükségesek.

A hidrológia-vegetáció kapcsolatának megismerése szempontjából fontos lenne a vizsgált tavak élőhelytérképeinek elkészítése. Fontos információt nyújtana ezen kívül az itteni vizes élőhelyekről a hozzájuk kötődő védett növényfajok és védelemre javasolt társulások, valamint a botanikai kutatások összefoglalása. Ez megtörtént a vizsgálatok részeként, azonban ismertetésük kimerítené a dolgozat kereteit. Fontos lenne az összes vizsgálat több évenkénti megismétlése.

A Nyugat-magyarországi Egytem Erdőmérnöki Karának 2009. évi TDK konferenciáján "versenybe szállt" dolgozat teljes terjedelmében itt olvasható (pdf).

Forrás: Pálfy Tamás Gábor, NYME természetvédelmi mérnök-jelölt

A FATÁJ Online szerkesztősége több éve azzal segíti a szakterületi felősoktatásban, szakmai kutatásban részt vevő hallgatókat, hogy a tudományos munkáik (TDK, szakdolgozat, diplomaterv, doktori disszertáció) publikációját díjmentesen segíti, a munkákat a rendszere által közvetíti.