Az Éghajlattörvény és az Erdőtörvény kapcsolata: az ügyféli jogállás

Az Éghajlattörvényről avagy Klímatörvényről számos híradás jelent már meg, az érdeklődők biztos sokat olvastak, hallottak már róla. Az ügy saját honlapja: www.klimatorveny.hu A törvénytervezetet a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács dolgozta ki.

(A cikk végén a frisebb események is láthatóak.)

Az Éghajlat védelméről szóló törvény tervezetét T 11716 számon nyújtotta be január 29-én Dr. Szili Katalin (MSZP), Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) a Parlamenthez. Ismereteim szerint a tervezet a szokásos tárcaegyeztetésen nem volt. Az előkészületeket és a tervezet kimunkálását a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsában résztvevők végezték el.

A tervezet szövegében szerepelnek az erdővel, erdőgazdálkodással összefüggő részek:

8.§ (4) A 26. § (1) bekezdésében hivatkozott útiterv részeként a természetes felszínborítottság részleges rehabilitációja érdekében ki kell dolgozni az ország felszínborítottság javítására vonatkozó, 2020-ig terjedő rehabilitációs és rekonstrukciós tervét. Ennek előkészítése során az alábbiakat kell figyelembe venni :

i) az erdőállományok (talaj-, víz-, diverzitás-) védelmi funkcióinak szélesebb körű társadalmi elismertségét;

j) az erdőterületek kiterjedésének növelési és a természetes faji és korosztályi összetétel javításának szükségességét.

Utána a "háttéranyag" 10. oldalán:

A természetes ökoszisztémák, mint például az erdők és gyepek nettó szénelnyelők, és hosszabb-rövidebb ideig tárolják a szenet. Egy mérsékelt égövi erdőben például a talaj az összes megkötött szén 40-50%-át, az élő fakészlet a 30-40%-át, az elhalt fa pedig a 10-20%-át raktározza.

A szénelnyelési és tárolási kapacitás függ e rendszerek érintetlenségétől, ember okozta leromlásától is. Egy szántóföld például kevesebb szén tárolására alkalmas, és nem is tekinthető szénnyelőnek. A különböző talajtípusokban eltérő a raktározott szerves szén mennyisége, a legnagyobb a gyepekben, majd az erdőkben, és legkevesebb a szántóföldeken.

A földfelszínt borító vegetációnak a szénraktározáson kívül más fontos éghajlati funkciója is van: részt vesz a helyi mikroklíma kialakításában, befolyásolja a vízháztartást, a helyi csapadékviszonyokat, a széljárást, a fény elnyelésének és visszaverésének arányát.

A 11. oldalon:

A legfontosabb, hogy megállítsuk a zöldfelületek területének további csökkentését. Ezután javíthatunk az erdővel borított felszín szerkezetén: egyrészt szükséges az erdővel borított területek nagyságának növelése, másrészt a meglévő erdők szerkezetét a természetesség irányába kell
javítani.

A törvényjavaslattal kapcsolatban a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) február 12-én eljuttata állásfoglalását az Országgyűlés elnökéhez, aki egyben az NFFT elnöke is, a Környezetvédelmi, valamint a Gazdasági és Informatikai Bizottságok elnökeihez, illetve az összes parlamenti képviselőhöz. Ezen állásfoglalás számos ponton kritizálja a javaslatot.

A törvény általános vitája 2010. február 16-án a 255. ülésnapon kezdődött. 9:38-kor dr. Szili Katalin vezette fel a tervezetet. Az általános vita 11:40-ig tartott, amikor az elnöklő Lezsák Sándor megállapította, hogy mivel a törvényjavaslathoz módosító indítvány érkezett, a törvényt ebben a ciklusban csak házszabálytól eltéréssel lehet elfogadni.

A fenti kapcsolón az elhangzott felszólalások meghallgathatóak. Ezek közül az olvasó figyelmébe ajánlom Velkey Gábor (SZDSZ) 10:54-kor kezdődött beszédét (20 perc 37"), melyből itt az ügyféli jogállással foglalkozó 14:30-15:30 perc közötti részt érdemes kiemelni:

"Az egyik legfontosabb eleme ennek a törvénynek ha a konkrétumokról beszélünk, a 16. §. Itt jelenik meg ugyanis a klímavédelmi szempontból fontos egyedi közigazgatási eljárásokban az ügyféli jogállás biztosítása a civil természetvédelmi és környezetvédelmi szereplők számára. Képviselőtársaim biztos emlékeznek az erdőtörvényben hogy mennyit vitatkoztunk azon, hogy hogy lehet érvényesíteni az erdő közjóléti funkciójához kötődő társadalmi szempontokat az erdészeti hatósági eljárásokban. Hát sehogy nem lehet vagy csak nagyon korlátozottan lehet. Azért nem lehet, mert nincs ügyféli jogállás vagy csak korlátozottan érvényesülhet. Nos ebben a törvényben megjelenik az ügyféli jogállás kimondása. És fontos konkrétum a törvényben a 19-21§. tájékán fogalmaz a jogszabály a tervezési eljárásokban és a hatásvizsgálatokban a klímavédelmi szempontok érvényesítése."

Az említett 16.§ szövege:

"Részvétel a döntéshozatalban

16. §

(1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg az éghajlatváltozás szempontjából jelentőséggel bíró egyedi közigazgatási eljárásokban.

(2) A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő, éghajlat-változással vagy éghajlatvédelemmel összefüggő stratégiák, tervek vagy programok kidolgozásában."

Ha jól értem a szöveget, akkor ezen ügyféli jogállás a fenti alapján az érdekképviseletnek minősülő társadalmi szervezeteknek ugyanakkor nem járna. Ez annyiban érdekes, hogy a különböző társadalmi szervezetek minősítése aszerint, hogy érdekképviseleti, civil, stb. elég ingoványos terület, sőt e 16.§ (1) is úgy kezdődik, hogy "a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott ... ", tehát e szervezetek is érdekképviseletek. Feltehető tehát a kérdés, hogy milyen érdekképviselet a nem érdekképviselet, illetve a nem érdekképviselet milyen érdekeket képvisel?

Ha a fenti törvényszöveg hatályba lép, akkor a 16.§-ban meghatározott szervezetek számára az ügyféli jogállás az ipar, a kereskedelem, a szállítás, a szolgáltatások, stb. a gazdaság minden szereplőjének közigazgatási eljárásaival kapcsolatban lehetővé válik, nem csak a Velkey Gábor által kiemelt erdészeti ügyekben. Az idő mutatja majd meg, hogy ennek hatására ezen eljárások hogyan alakulnak majd.

A törvényjavaslat részletes vitája 2010. február 22-én hétfőn lesz. Legalább is az Országgyűlés február 22-i - választások előtti utolsó - ülésének február 18-án 12:30-kori ülésterve szerint az Éghajlattörvény szerepel a napirenden az ülésnap vége felé.

2010-02-19 délután

Ne vegyék napirendre a klímatörvényt!

A Magyar Téglás Szövetség és a Magyar Üvegipari Szövetség azt kéri a Országgyűléstől, hogy a 2010. február 22-i utolsó ülésén már ne vegye napirendre a klímatörvény tárgyalását. A két szakmai szövetség az Országgyűléshez írt nyílt levelében kifejti: azt tapasztalták, hogy a törvénytervezet előkészítése során a társadalmi és szakmai egyeztetés hiányos volt. A javaslat kidolgozása során nem készültek hatástanulmányok, ezért a kitűzött célok megalapozatlanok, ezek elérésének módja nem ismert, így a törvényjavaslat nagyfokú bizonytalanságot hordoz magában.

A parlament előtt lévő törvényjavaslatot több szakmai szervezet is kifogásolja. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége*, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét a tervezett klímatörvény, mely a szén-dioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő. A szervezetek csütörtökön közös nyilatkozatot juttattak el a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben. Forrás: mno.hu

*A FAGOSZ tagja az MGYOSZ-nak

2010-02-22

A 2010. február 22-i ülés napirendjéről végül levették az Éghajlat védelméről szóló törvény tárgyalását, így ennek részletes vitája, majd zárószavazása a leendő új összetételű Parlament feladata lesz.

Összeállította: Mőcsényi Miklós