|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2010-02-23
Energetikai faültetvény - kétévente lehet aratni A megújuló energiaforrások eddigieknél nagyobb arányú hasznosítása szükségessé teszi az energetikai célú biomassza-előállítás növelését. Ehhez azonban több energetikai ültetvényre is szükség lesz.
A fás szárú energetikai célú ültetvények nem évente, hanem kétévente hoznak termést, mutatott rá dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) főigazgatója a témával foglalkozó szakmai programon. Ez egy olyan agrártevékenység, amely nem az élelmiszeripar, hanem az energetika számára állít elő megújuló forrásból alapanyagot. A szakember szerint ennek másik előnye, hogy az élelmiszer-ipari árakban jelentkező hektikus áringadozás ezt a területet nem jellemzi. Itt egy kiegyenlített, és tendenciáját tekintve növekvő piacról van szó. Ez sokkal kevésbé befolyásolható külső, akár manipulatív eszközökkel. Ennek következtében kiszámítható a jövedelmezősége öt-, tízéves, vagy hosszabb időtávlatban is. Dr. Borovics Attila azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt nem lehet mindenhol csinálni. Termőhely- elemzéssel kell tisztázni azt, hogy az adott terület alkalmas-e, s ha igen, akkor milyen energetikai faültetvény telepítésére. A fűz, a nyár, az akác tulajdonságai határozzák meg az alkalmazás lehetőségeit. Minden fafajnak megvannak a specialitásai, igényei. Nagy csodákat egy rossz termőhelyen a legjobb fajtákkal sem lehet elérni, de kiváló helyeken már átlagos fajták is jó hozamokat eredményezhetnek. Jogszabályok határozzák meg az egyes fafajcsoportokon belül használható fajták körét. Az elültetés után kétévenként lehet az erre kifejlesztett gépekkel aratni. A köztes időszakban a gyökérrendszerből - újratelepítés nélkül - intenzív újrasarjadás történik. Az ültetvények élettartama húsz év, s ez idő alatt az aratás mellett sorközműveléssel biztosítják az ültetvény megfelelő állapotát. A jelenlegi ismeretek szerint a nyárfa a legnépszerűbb az energetikai faültetvények telepítői körében. Ez összefügg azzal, hogy sokféle termőhelyen telepíthető, számos előnyös tulajdonsága van. Ahol viszont nincs megfelelő mennyiségű víz, ott az akác lehet a kedvező megoldás, ami azért nem annyira jövedelmező, mint a nyár. Dr. Borovics Attila elmondta, vannak olyan, már nagy múlttal rendelkező fajták, amelyeket ugyan erdészeti célra nemesítettek, de olyan intenzív növekedési tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy alkalmasak sarjaztatásos technológiára. Ugyanakkor szükség van a kifejezetten erre a célra nemesített speciális fajtákra. Ez történhet külföldi fajták honosításával, illetve a meglevő alapanyagok új szelekciójával. Gyakorlatilag négy-öt év alatt lehet új fajtákat létrehozni. Tavaly ősszel két, ilyen energetikai ültetvény céljaira jól használható új fajtát jelentett be az ERTI. Az energetikai faültetvényekkel kapcsolatban azonban még viszonylag kevés a tapasztalat mind mezőgazdasági, mind pedig erdészeti szempontból. Vannak pozitív példák, de negatívok is. A technológiai hibák viszont gondokat okozhatnak, így ha netalántán nem megfelelő a kezdeti fázisban a növényvédelem, az nagyon sok kárt okozhat. Az ERTI a különböző fajtákat nagyon sok helyen kipróbálja úgy, hogy a fajtának megfelelő technológiát is kikísérletezik. A szakember szerint a gondozásnál alapvető, hogy tavasztól nyárig gyommentesen tartsák a területet, mivel ezt követően a nyárfa hajtásai már annyira jól nőnek, hogy nem jelenthet számukra konkurenciát a gyom. Évente egy-két alkalommal van szükség sorközművelésre, amely gyommentesítés mellett talajszellőztetésre is szolgál. Az ERTI fél évszázada foglalkozik a nyárfajták nemesítésével. Nyolcszáz külföldi fajtát is kipróbáltak az országban. A Kárpát-medence azonban annyira speciális hely, hogy ezekből itt csak egy, maximum két tucat állta meg a helyét, s ebből hat-hét, ami ténylegesen elterjedt. Ez azt mutatja, hogy óvatosan kell bánni a fajtaválasztással. Csak a kipróbált, az állami fajtaelismerési szűrőn átment fajtákkal szabad próbálkozni, ajánlotta a szakember. A hagyományos erdőgazdálkodásban az átlagos körülmények között öt tonna/hektár éves hozamot lehet elérni. Ezzel szemben méréseik alapján ennek akár tízszerese is elérhető intenzív technológiával az energetikai célú faültetvényeken. Ennek azonban feltétele, hogy erre alkalmas legyen a termőhely, a fajta pedig a termőhelynek megfelelően kerüljön megválasztásra, s megfelelően alkalmazzák a technológiát. Vannak olyan szakmai kritériumok, amelyeket ismerni kell, nem lehet csak úgy belevágni. A bevételek és kiadások összehasonlítása során kiderül, hogy már hektáronkénti hét tonna hozam mellett megtérülnek a költségek. Az eredményt tekintve egy húsztonnás biomassza-hozam már versenyképes a többi szántóföldi növénnyel, miközben a termés ennek akár a duplája is lehet. Forrás: VasNépe |
| |||||
|