GMO és a fák

Magyar siker! Az EU tagállamai szabadon dönthetnek a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) köztermesztéséről a Bizottság július 13-án elküldött tervezete alapján. Ezzel a címmel jelent meg egy cikk a VM honlapján: fvm.hu 07-16 .

2010. július 13-án az EU illetékes Bizottsága olyan irányelv módosítási javaslatot terjesztett a tagállamok elé, amely az eddig közösségi szintű GMO köztermesztés engedélyezését tagállami döntéskörbe helyezi. Tehát minden ország maga dönthet majd arról, hogy egy közösségi szinten elfogadott GMO fajtát enged-e saját területén termeszteni vagy sem. Eddig csak az un. védzáradék (moratórium) meghozásának lehetősége állt nyitva az adott GMO fajtákat ellenző országok előtt, amelyet csak költséges kutatásokkal lehetett megalapozni, környezeti és egészségügyi kockázatok bizonyításával lehetett indokolni.

Ha a tagállamok e módosítást elfogadják, akkor utána egyszerűbben, demokratikusabban, minden ország saját gazdasági, szociális és etikai szempontjainak figyelembe vételével dönthet a GMO fajták bevezetéséről.

Magyarország jelentős részben saját sikerének könyvelheti el azt a tényt, hogy az Európai Bizottság módosítja a köztermesztéssel kapcsolatos rendeletét, hiszen Magyarország évek óta rendkívüli következetességgel küzd a GMO engedélyezési rendszer felülvizsgálata érdekében. Az erre vonatkozó első javaslatot is Magyarország tette meg.

A Bizottság új javaslata szerint a tagállamok a jövőben egyes területeken, vagy az egész országban megtilthatják a GMO termesztést, ha a hagyományos vagy biogazdálkodást folytatók, vetőmag termesztők helyzete, illetve a régió/ország helyi adottságai, a mezőgazdálkodás speciális helyzete vagy szerkezete, vagy akár a fogyasztók igényei ezt indokolják. Ezzel a tagállamok az eddig önként szerveződő, és az Európai Bizottság által korábban jogilag nem elismert GMO mentes övezeteket is hivatalosan GMO mentes régióvá nyilváníthatják.

(A cikk ennél valamivel hosszabb, az egész a fenti kapcsolón olvasható.)

Hogy is kerül ez a mezőgazdálkodási probléma az erdővel, fával foglalkozó FATÁJ-ba? Úgy, hogy már jó ideje folynak kutatások természetesen fás szárú GMO növényekkel is. Ezek felhasználási célja lehetne papírgyártáshoz való cellulóz, bármely egyéb rostipar, a biohő, biovillany, bioüzemanyag. Ezek egyike sem élelmezési felhasználás. Cél lehet a gyorsabb növekedés, a nagyobb kártevőknek ellenállóképesség, a felhasználáshoz kedvezőbb fatulajdonságok. Az erdei fákkal kísérletezés a "GMO-pajzs" mögé kerülés kiskapuja is lehet, hiszen ugyanúgy "elszabadulhatnak", mint az élelmezési célú növények.

A GMO fák ügyének friss és áttekintő elemzésére nem sikerült bukkanni, így az alábbi két kivonatot adjuk itt.

E cikkben 2008-ban írnak arról, hogy a Greenpeace aggódik, hogy a 2002. óta élő tilalmat feloldják-e Belgiumban a terepei vizsgálatok (field test) előtt.

Veszélyt jelentenek-e a GMO fák az erdőre? Ezzel a címmel jelent meg az UNASYLVA 2004-ben kiadott 217. számában egy írás. Ennek kivonata:

A FAO 2004-ben készítette az első áttekintő elemzést az erdészeti GMO-ról. 2002-ben egy országban (Kína) kevesebb mint 500 ha-on termesztettek gazdasági (kereskedelmi) céllal genetikailag módosított erdei fát (nyár klónokat). Az erdei fák közül a Populus genus amellyel a génmódosítási kísérletek során leginkább foglalkoznak, igaz 19 más erdei fa genus (nemzetség) gmo kísérleteiről is vannak hírek.

Az erdei fák  GMO kísérletei 2/3-át az USA-ban végzik. A technológia gyorsan fejlődik. Cél a kórokozóknak ellenállás és a faminőség (összetétel, ligninhányad) a cellulóz és papír kihozatal javítása érdekében. Vita tárgya, hogy a GMO fa termesztése megéri-e.

a GMO fák alkalmazásának kereskedelmi kockázata a közvélemény óvatossága, illetve ellenállása ezekkel  szemben. A cikk a továbbiakban körüljárja a GMO fák alkalmazásával kapcsolatos befolyásoló tényezőket. Pl. az FSC úgy döntött, hogy GMO faültetvényeket nem tanúsít.

A mezőgazdaságnak a nemesítésre és a hibrid varietas-ra alapuló Zöld Forradalma '60-as években alapvetően a közösségi szektorra támaszkodott (állami kutatások) a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Ezzel szemben a Gén Forradalom  elsősorban az ipari országok multinacionális magánszektora alapján fejlődött és elsősorban a fejlett országokban nyert teret. 23 év alatt a laboratóriumokból a Gén Forradalom kijutott a termőföldekre. A kutatásokat kezdetben főleg a köz végezte, a magánszektor akkor szállt be, amikor a befektetések megtérülése már biztosnak látszott.

Az erdei (fa) termékek globális kereskedelmi értéke sokkal kevesebb, mint a mezőgazdaságiaké, illetve a GMO-k erdészeti alkalmazása gazdaságilag még nem teljesen igazolt, hiszen a Világ erdőültetvényeinek jelentős része olyan országokban nő, ahol a továbbfejlesztett génállományú (nemesített) anyagot és a megfelelő erdőművelési eljárásokat nem alkalmazzák. Az elmúlt 50 év nemesítési programjainak eredményei azt sugallják, hogy a hagyományos, tartamosságon alapuló termelékenység és kihozatal növelésen alapuló fatermesztés a cél, a genetikailag módosított erdei fák alkalmazása nélkül.

- A GMO új jelenség az erdei fákkal kapcsolatban.

- A GMO az erdészetben több mint technikai lehetőség, az erdők szociokulturális és többcélú használatát is, illetve  közvéleményt is figyelembe kell venni.

- a GMO erdészeti megtérülése nem igazolt egyelőre.

- Elemezni kell a kockázatokat, ami az ilyen hosszú életű (vágásfordulójú) növény esetében kihívásokkal teli.

- A FAO tovább foglalkozik a témával.

Mivel a Világ erdeinek 95%-a természetes, illetve természetközeli, a GMO erdők hányada viszonylag alacsony marad.

Összeállította: Mőcsényi Miklós