|
|||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2010-07-27
Energiatakarékos technológia a fafeldolgozásban Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NYME) képezik az erdő- és faipari mérnököket; az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, a faipar területén egyedi jelentősége van az intézménynek. A NYME-ERFARET Nonprofit Kft. a GOP 1.1.2. pályázatán a fa-, valamint az erdőhasznosítás területén határozott meg kutatási-fejlesztési célokat.
A pályázat félidejéhez közeledvén, a részprojektek vezetői számolnak be az eredményekről. A fa feldolgozásával, megmunkálásával foglalkozó cégek energiaszükséglete nőtt. A témát tanulmányozó részprojekt vezetője, prof. dr. Varga Mihály kutató társaival a megmunkálási technológiákhoz illeszkedő energiatakarékos por-forgácselszívási technológiák és rendszerelemek kifejlesztésén munkálkodik. - A fafeldolgozó üzemek munka-egészségügyi helyzetében a szálló pornak van jelentősége. A jelenlegi uniós előírások a korábban megengedett értéknek a fele alá csökkentették a szálló por menynyiségét. Az elszívó rendszerek kutatása ehhez kapcsolódik - magyarázza Varga professzor. - A megmunkálómunkahelyekről a szálló port csak levegővel lehet eltávolítani; hogy kevesebb por maradjon, növelni kell az elszívott levegő menynyiségét. Korábban egy porelszívó csonkba 20 m/sec sebességértéket írtak elő, ma már gyakori a 40-45 m/sec elszívási sebesség. Egyrészt ez dupla energiával érhető el, másrészt felesleges energiát használnak azzal, hogy olyan helyekről is szívnak el levegőt, ahonnan nem kell. Ha van tíz gép, abból három nem működik, azokat a helyeket ki kellene venni az elszívórendszerből. Ezért olyan technológiarugalmas porforgácselszívó rendszereket kell kialakítani, amelyek követni tudják a változást, ezzel is csökkentve az effektív felhasznált energia mennyiségét. Azt a port, amit el kell távolítani a munkahelyről, a megmunkálószerszám állítja elő, aminek a kerületi sebessége 40-50-70 m/sec vagy annál több. Ahogy nő a sebesség, úgy nő a környezetbe kiáramló por mennyisége is. Ezért, hogy a megnövekedett forgási sebesség ütemében ne növekedjen az elszívandó por menynyisége, próbáljuk kihasználni a szerszám ventilációját. Egy-egy szerszám 3-4 vagy 6 ezer fordulattal forog percenként, CNC megmunkálónál akár 20 ezres fordulattal is. A szerszámgeometriából fakad egy légmozgatás, mint a ventilátor járókerékénél, amely a körülötte levő levegőt mozgatja. A szerszám felületének kialakításával el kell érni, hogy úgy mozgassa a levegőt, hogy a légáramlás a port terelje be a csővezetékbe. Akkor már nem kell annyit levegővel elszívni. Olyan felületű megmunkálószerszámokat tervezünk, amelyek nagy forgási sebességgel dolgoznak, a port "beterelik" az elszívórendszerbe.
Az ERFARET e programját megelőző projekt keretei között jelentős mértékben tárták fel az erdészeti utakat, az adatokat digitális térképen rögzítették. Ezek folyamatos karbantartása nemcsak hasznos információkat ad az erdészeti utak állapotáról, hanem alapja azok fenntartásának, a szükséges felújítások rangsorolásának. Az ERFARET részprojektje az erdészeti útügyi információs rendszerek hatékonyságának növeléséhez egyebek között könnyen kezelhető útügyi térinformatikai alapszoftver, feltáróhálózat-tervező célszoftver, valamint az utak állapotfelvételi és értékelési technológiájának kidolgozását tűzte ki céljául. A részprojekt vezetője, dr. Péterfalvi József egyetemi docens az ország erdőgazdaságainak végzett kutatási, alkalmazási módozatai közül a Zalaerdő Zrt. számára végzett munkát említi: - A zalai kötött talajon az erdészeti utak teherbírása sok gondot okoz; különösen az ideihez hasonló esős időszakokban a munkagépek, szállítójárművek elsülylyednek az agyagos talajban. Gazdaságossági szempontból az a kívánatos, hogy a helyben található stabilizáló anyaggal erősítsék az útpályát, de Zalában nincs kő, nem úgy, mint a Bakonyban. Korábbi kísérletek alapján dolgoztuk ki a technológiát, hogy ha az agyaghoz oltatlan égetett mészport keverünk, a mész intenzíven lecsökkenti a talaj víztartalmát. A mészstabilizált útalapra zúzottkő borítás kerül, és mert a kő nem tömődik úgy a talajba, mint a kezeletlen agyag, jóval kevesebb kővel lehet stabilabb szerkezetű utat építeni. Ezáltal az útépítés költségei csökkennek, az út pedig esős időben is járható.
(x)
|
| |||||
|