Erdészeti Nyílt Nap volt a Parlamentben október 8-án

A parlamenti Erdészeti Nyílt Nap nagy ünnepe volt az erdővel, fával foglalkozóknak. Sok fontos megállapítás és javaslat hangzott el, melyekre a közeljövő jogalkotása, gazdálkodása, a szakmai érdekek érvényesítése terén építeni lehet.

A FATÁJ 2010-09-22 cikkben tettük közzé az Erdészeti Nyílt Nap programját. Az esemény annak menetrendje szerint és jelentős érdeklődés mellett zajlott le. Egyben az idei Erdők Hete eseménysorozat kezdetét is jelentette.

Az érdeklődés nagy volt, a terem megtelt, voltak akik a karzatról figyelték és hallgatták az előadásokat. Az ülést Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Erdészeti albizottságának elnöke és Gőgös Zoltán, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság alelnöke vezették le.

Schmitt Pál köztársasági elnök megérkezésével vette kezdetét az ülés. Megnyitó beszédében kitért arra, hogy az erdő ügye nem szerepel az Alkotmányban és azt javasolja, hogy a soron lévő megújításkor kerüljön bele. A Köztársasági Elnök Hivatalának honlapján lévő beszéd szövegében ez a fordulat nem szerepel: utólag tette ezt a számunkra kedves gondolatot még hozzá. (Az előre megírt beszéd pdf-ben)

Dr. Semjén Zsolt, (saját honlapja, parlamenti honlapja) a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese az "Erdők és erdészek a Kárpát-medencében" című előadásában áttekintést adott e térség erdőgazdálkodásának fejlődéséről napjainkig. Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár, a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről üdvözölte a hallgatóságot a miniszter nevében, majd "Az erdő, mint a legsokoldalúbb erőforrás" c. előadásában jelezte, hogy hamarosan megújítják a Nemzeti Erdő Programot. Az EU átlagánál jobb egészségű erdeinkben sok a védett a Natura 200-re jelölt terület, melyek az erdészek kezében jó helyen vannak. Arra kell törekedni, hogy a közszolgáltatással arányos legyen a támogatás. Az erdő a vidékfejlesztés kiemelt területe, a jövő agráriumának egyik kitörési pontja. A támogatási jogcímeket mielőbb be kell indítani. Ahogy a termőterület negyede erdő, úgy a támogatásokból is ehhez közelítő arányban kell e terület részesedjen. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Erdészeti albizottságának elnöke "Nyissuk ki a kapukat az erdőgazdálkodók vidékfejlesztési feladatai előtt" c. előadásában elmondta, hogy az erdőgazdálkodók eddig csak a vidékfejlesztés kiskapuján közlekedhettek. Sok jogcím még 2010. elejére sem nyílt meg. Az erdészet a vidék kiemelt munkaadója. Az erdőgazdálkodók munkahelyekkel megrakott vidékfejlesztési szekerével nem mindegy hogy milyen gyorsan lehet a kapun áthaladni. Az erdőtulajdonosoktól szerinte nem kell védeni az erdőt.

A vezérelőadók után az oktatás-kutatás, a szakmai képviseletek, illetve a közérdekű erdőgazdálkodás blokkok előadói következtek összesen 15-en. Mindegyikre érdemes lesz visszatérni, azonban közülük itt Horváth Ferencnek, a FAGOSZ elnökének felszólalását tesszük közzé:

Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát!

Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Kollégák!

Rövid előadásom címének egy jelmondatot választottam, amit a CEI-Bois (az Európai Faipari Szövetség), melynek a FAGOSZ közel húsz éve tagja, fogalmazott meg:

"Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát"

A meghirdetett program lényege, hogy a fa és a fatermékek növekvő mértékű felhasználása kedvező hatású a klímaváltozás elleni küzdelemben. A klímaváltozás a ma embere előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Okáról szerteágazó, tudományos megalapozottságú és nem bizonyított feltételezéseken alapuló elméletek születtek, de kétségtelen tény a klímaváltozás bekövetkezése, amit a legvalószínűbb, hogy az emberi tevékenység hatásai okoznak.

A klímaváltozás elleni javasolt teendők elsőlegesen a CO2 kibocsátás csökkentésére vonatkoznak. A fa és a fatermékek használata nem csak csökkenti a CO2 kibocsátást, de azok egész életciklusuk alatt szenet is tárolnak, életciklusuk végén pedig fosszilis energiahordozók helyett hő és energiatermelésre használhatók fel.

Nincs más közhasználatú anyag, melynek előállítása ilyen kevés energiát igényelne. Az élő fák a levegő CO2 tartalmát és a talajból származó vizet egyesítve hozzák létre a szerves anyagot, a fát. Minden köbméter fa mintegy 0,9 tonna CO2-t tárol.

Az erdők, melyekben gazdálkodnak, hatékonyabb szénelnyelők, mint a természet szerint növekedni hagyott erdők. Az erőteljesen növekedő fiatal fák több CO2-t kötnek le, mind az idősebb fák. A nem kezelt erdők fái végül elpusztulnak, elkorhadnak, így a bennük tárolt CO2 visszajut a légkörbe. A gazdasági erdőkből kitermelt fákban lekötött CO2 továbbra is tároltan marad a belőlük készített fatermékekben.

A fa szén-semleges fűtőanyag, amely fosszilis fűtőanyagok helyettesítésére használható, így tehát fontos és folyamatosan bővülő alapanyagforrás. Több fa használata nyilvánvaló megoldás a CO2 kibocsátás csökkentésére.

Tisztelt Kollégák!

Ennyit szerettem volna elmondani az Európai Faipari Szövetség megállapításaiból. Joggal merülhet fel Önökben a kérdés, mi szükség van egy ilyen fórumon ezeknek a  gondolatoknak, adatoknak felsorolására, hiszen itt jobbára erdész szakemberek ülnek, akik tisztában vannak az erdőgazdálkodás és a fafelhasználás jótékony hatásaival. Ez így van, de elegendő-e, ha az erdészek meg vannak győződve munkájuk hasznáról. Természetesen nem.
Sajnos az elmúlt évtizedekben nem fordítottunk elég energiát arra, hogy a közvélemény, a társadalom is megismerhesse az erdészek valós tevékenységét, az erdőgazdálkodás fontosságát, az erdőgazdálkodásból származó fatermékek felhasználásának hasznosságát. Ma az emberek nagy része az erdészt valamiféle erdőpusztítónak, favágónak, horribile dictu természetrongálónak tartja, akitől félteni, megvédeni kell az erdőt.
Mindez elsősorban az erőteljes, néha szélsőségesen erdőgazdálkodás ellenes természetvédelmi propaganda eredménye. A szinte kizárólag költségvetési forrásból finanszírozott természetvédő mozgalmak, civil szervezetek, nemegyszer a hivatalos természetvédelem hathatós támogatásával, minden alkalmat kihasználnak, hogy a közvéleményt a munkájukat a szakmai és törvényi keretek között becsülettel végző erdészek ellen hangolják. Gondoljunk a fa erőművi felhasználása, vagy akár a tarvágás elleni kampányokra. Mi pedig mindeddig nem találtuk meg saját hangunkat, nem tudjuk hatékony eszközökkel javítani szakmánk társadalmi megítélését.
Nem állítom, hogy semmit nem tettünk. Voltak és vannak helyi programok, a maga területén szinte mindenki erőfeszítéseket tesz a helyzet javítására, sajnos nem igazán átütő sikerrel. Az állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok mellett a jelentősebb magán erdőgazdálkodók is gondot fordítottak a lakosság folyamatos tájékoztatására, néhány éve az ÁPV Zrt. is indított egy tájékoztató projektet, ezek hatása azonban csak szűk körben volt érzékelhető. Igazat kell adnunk annak a sztereotip megállapításnak, hogy az utolsó, országosan is ismerté vált pozitív erdész személyiség a Szomszédok című televíziós sorozatban szerepelt. No de ennek már több, mint 20 éve.
Meg kell tehát teremtenünk az összefogott, hatékony erdészeti ágazati kommunikáció feltételeit, hogy az erdész munkájáról kialakult hamis képet megváltoztathassuk. Hatásos ágazati kommunikációt azonban csak profi PR műhelyek, költséges kommunikációs csatornák igénybevételével lehet megvalósítani. Az ország költségvetésének helyzetét ismerve nem várhatjuk, hogy valamiféle központi forrásból finanszírozhatjuk programunkat. Az erdész szakmának kell megteremtenie a forrásokat.

Úgy gondolom, szükség van az "Erdészeti ágazati kommunikációs alap" létrehozására.

Magyarországon évente mintegy 6 millió m3 fa kitermelését hagyja jóvá az erdészeti hatóság. Ha a nemes cél érdekében minden m3 kitermelt fa után az erdőgazdálkodó 50 - 100 Ft-ot fizetne be ebbe az alapba, ez megfelelő anyagi hátteret jelentene az erdőket, az erdőgazdálkodást, bemutató közönségkapcsolati munkához. Külföldi példák alapján a fakitermelés mellett lehetőséget kell teremteni az országba érkező faimportra előírt befizetési kötelezettségre is. Ez az importfa vételárának mintegy 3 - 5 ezreléke lehetne, melyből a faanyag felhasználás előnyeit népszerűsítő marketingakciókat lehetne szervezni. A befolyó összegek hatékony felhasználásáról átlátható módon, az ágazati szakmai szervezetek által delegált kuratórium döntene.

Tisztelt Kollégák!

Jelenleg folyik az Erdőtörvény módosításának előkészítése. Amennyiben közös egyetértéssel megteremtjük az alap finanszírozásának törvényi hátterét, egy stabil, folyamatosan feltöltődő forrás állhat rendelkezésünkre az ágazat szakmai propaganda feladatainak megoldásához.

Kérek mindenkit, javaslatomat ne egy újabb "sarcként" értékelje, hanem az erdésztársadalomról kialakítandó pozitív imázs egyik elengedhetetlen feltételének. Ha létrejön és jól működik az ágazati kommunikációs alap, az emberek valós képet kaphatnak mindennapi munkánk eredményeiről. Segítségével elérhetjük, hogy az erdőgazdálkodás és a fafelhasználás a közvélemény széleskörű támogatását élvezze hazánkban. A hatékonyan működő ágazati kommunikáció hatására a nagy többség számára pozitív üzenetet hordoz majd a kibővített jelmondat:

Küzdj a klímaváltozás ellen: ültess erdőt, használj fát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

A fenti felszólalás pdf-ben, illetve doc-ban is elérhető.

Jakab István zárszavában az alábbiakat emelte ki (az elmondottakat itt csak egészen röviden említve), mely megállapításokat utólag elkészülő ajánlásokban véglegesítenek majd az esemény szervezői:

• Kárpát medencei erdészek összefogása, egysége.
• A jogszabályok vonatkozzanak egyformán.
• A fa környezetbarát, megújítható, melyet elsősorban a faiparban kell hasznosítani. A faipar fejlesztése indokolt. Magyarország nem lehet "nyersanyag-exportáló gyarmat".
• A CO2 kvóta egy részét az erdőre kell visszaforgatni.
• Az erdő a vidék egyik meghatározó munkaadója.
• A nem-fa egyéb erdei termékek is ebben szerepet kapnak.
• Az erdészeti oktatás, képzés, kutatás megerősítése, amiben a továbbképzés kiemelkedően fontos.
• Erdészeti kommunikáció: alapot kell létrehozni az erdő mint közjó megismertetésére.
• Az Erdőtörvény módosításával átvezetni mindazt a szándékot, melyet a tavalyi elfogadásakor nem sikerült érvényesíteni.
• Tulajdonrendezés: az osztatlan közös felszámolása, + az örökösödés szabályozása az elaprózódás elkerülésére.
• A jövedelemtermelés segítése az erdőgazdálkodásban, különben nem jön létre a működtetéshez szükséges vagyon.
• Közmunka az erdőkben
• Vadászat: a túlszaporodott vadlétszám káros.
• Nem kell a gazdálkodótól a földet, az erdésztől pedig az erdőt félteni.

Az Erdészeti Nyílt Napon elhangzottak egészéről szószerinti jegyzőkönyv készül, amit a Mezőgazdasági Bizottság honlapján lehet majd hamarosan elérni. Érdemes is lesz ezt utána alaposan áttanulmányozni, hiszen sok olyan kijelentés hangzott el, melyekre a továbbiakban építeni lehet.

Az eseményen sokan fényképeztek, az általam készítetteket (119) erre a képre kattintva lehet megtekinteni.

Összeállította és a fotók: Mőcsényi Miklós

Sajtószemle:

Munkahelyek ezreit rejtik a hazai erdők gazdakor.szie.hu 2010-10-13 Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette: az erdészet kiemelt figyelmet kap a kormánytól. A kabinet átfogó állapotfelmérést és a magyarországi erdővagyon értékének meghatározását is szorgalmazza.

OEE: Erdészeti nyílt nap a parlamentben oee.hu 2010-10-09 MTI alapján, Országgyűlés erdészeti nyílt napja oee.hu 2010-10-13 Részletes beszámoló Zambó Péter teljes beszédével

Forestpress: Az erdők az alkotmányban? - I. forestpress.hu 2010-10-11, II. forstpress.hu 201-10-12, III. forestpress.hu 2010-10-13, IV. forestpress.hu 2010-10-14

Parlamenti erdészeti nyílt nap - XIV. Erdők Hete rendezvénysorozat nyitóünnepsége parkerdo.hu 2010-10-11

Schmitt: Egyre súlyosabb környezeti hatásokra kell felkészülnünk mno.hu 2010-10-08

Schmitt: Erdeink védelme jövőnk záloga fidesz.hu 2010-10-09