MTA vélemény zöldenergia-hasznosításról

Az MTA Energiastratégiai Munkacsoportjának tagjai amellett foglalnak állást, hogy Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák hasznosításának jelenlegi támogatási rendszere. A szakértők szerint felül kell vizsgálni az állami dotáció rendszerét.

A szakértők indokolatlannak tartják a biomassza alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatását. Úgy vélik, hogy a támogatásokat inkább a hatékonynak bizonyult biomassza-bázisú hőtermelésre kellene biztosítani. A megújuló energiahasznosítás támogatásának felülvizsgálata mellett szállnak síkra, és erre konkrét javaslatot is tesznek, egyebek mellett leszögezve, hogy a központi támogatás kizárólag közösségi célt szolgálhat.

A hazai energiaellátás rendszerében a megújuló energia felhasználásának öt forrásával lehet és kell számolni: ezek a biomassza, a földhő, a nap, a szél és a víz. A legnagyobb részarányt a biomassza, azaz a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból származó hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebomló része jelenti. A biomasszát elsősorban közvetlen hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre célszerű hasznosítani. A biomassza közvetlen villamosenergia-termelésre történő hasznosításának azonban rosszak az átlagos energetikai mutatói. A biomasszát elsősorban távhőellátásra, konkrétabban falufűtésre érdemes fordítani, és ide tartozik a családi házak egyedi fűtése is, ám ez utóbbi az előbbieknél gazdaságtalanabb.

Az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának tagjai úgy vélik, hogy a biogáz, amely mind a távhő- mind a gázellátásban hasznosítható, a jelenlegi földgázfogyasztás akár 11 százalékát kiválthatná. Magyarországon jelenleg 10 mezőgazdasági kis biogázerőmű üzemel, 5 indulás előtt áll, további 20 pedig épül.

A földhő villamos energia előállítására vagy hőtermelésre is felfogható, ám a tanulmány készítői az előbbit nem javasolják a földgáz kiváltására. A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a termálvizeink hőjének közvetlen energetikai hasznosítása határozottan előnyös minden más hőtermeléssel összehasonlítva, ezért a szakértők intenzív fejlesztést látnak szükségesnek a közvetlen hőellátás növelése érdekében. Az eddigi tervek 2020-ra megdupláznák a hasznosítás jelenlegi arányát, a tanulmány készítői azonban indokoltnak tartják még ezen célok túlszárnyalását is, és annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a földhő hasznosítása állami szerepvállalást igényel.

A napenergia felhasználása jelenleg a legkisebb arányú a megújuló energiaforrások között, és 2020-ig nem is várható olyan arány, amely érdemben befolyásolná a földgázkiváltást- állapítják meg a tanulmány szerzői. A napenergia legjobb alkalmazási lehetősége az időszakosan üzemeltetett létesítmények, például a kempingek, panziók, nyaralók energiaszükségleteinek kielégítése. Meleg víz előállítására 90 százalékos hatásfokkal hasznosítható, éves átlagban azonban a hatásfok 30-50 százalékos.

A szakértők kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a szélenergia-hasznosítás vizsgálatának, mert még a hozzáértők körében is komoly viták vannak a szélerőművek gazdaságosságáról. A tanulmány készítői szerint ugyanígy nem egyértelmű az állami támogatás indokoltsága sem. A szélerőművek létesítésének csekély szerepe van a munkahelyteremtésben - Magyarországon eddig mindössze 100 munkahely jött létre ilyen beruházások révén -, és megoszlanak a vélemények a megtakarított (tehát ki nem bocsájtott) szén-dioxid mennyiségéről is. Mérlegelni kell ugyanakkor azt is - hívják fel a figyelmet a szakértők -, hogy a közeli jövőben a megújuló energiaforrások közül a villamosenergia-termelésben kulcsszerepet játszhat a szélenergia, mert a vízerőművek építését még mindig akadályozza a bős-nagymarosi vízlépcső kudarca.

A dokumentum készítői hangsúlyozzák, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelésre a vízerőművek lennének a legalkalmasabbak. A Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése. Ezt az is indokolná, hogy a folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű, valamint fedeznék a Paksi Atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú frissvízből, javítanák az árvízvédelem hatékonyságát és olcsóbbá tennék a hidak építését.

Forrás: Gazdasági Rádió