Kiegészítő fűtés fával

Egy vidéki családnak lehetősége van saját erdőből kitermelt fával fűtenie a 23 éve épült családi házat. A fűtés felét fedezi az évenként kitermelt fa. Természetesen a példa nem általános, de a számok mutatják, megéri fával fűteni, még akkor is, ha vásároljuk a tüzifát. [A cikkhez kapcsolódóan Toth Béla, energetikai szakértő, EKFM Kft ügyvezető igazgató, megjegyzéseit közöljük]

53 hektáros, 26-28 éves akácerdőből 234 erdei m3 [Milyen egység az erdei köbméter? Talán a sarang? Űrméter?] fát termelnek ki 4 évente. Ezen az erdőn - és általában mindegyiken- négyévente egészségügyi gyérítést kell végezni. Ilyenkor kivágják a ferdén nőtt, vagy V alakban elágazó törzsű fákat. Megritkítják a túl sűrű részeket, eltávolítják a vihar által kidöntött részeket.

Az éves kitermelt fa mennyiségen 3 család osztozik. 74 m3 volt a fizetség a munkát (fakitermelés, szállítás) elvégzőknek, valamint 70 m3 fát értékesített a család. A maradék részen 3 család osztozott, 3 családi ház kiegészítő fűtését biztosítja a maradék fa mennyiség.

A példánkban említett család központi fűtésre kapcsolható fatüzelésű kazánnal rendelkezik a gázkazán mellett. A családi házuk 23 éve épült, 30-as Porotherm falazattal, és hőszigetelő vakolattal. A ház nettó lakótere (fsz + tetőtér) 150 m2, valamint teljes pinceszint, amely fűtetlen.

A gázfűtést fafűtéssel egészítik ki. Egész éves gázfogyasztásuk 1600 m3, amely mellett még kb. 7.5 m3 fát használnak el évente. 1 erdei köbméter akác ára 8000 - 9000 Ft körül van (vidéki ár). Eszerint, ha vásárolni kellene ezt a famennyiséget, úgy kb. 60.000 Ft költséggel járna az éves fafűtés, amely kb. az éves fűtési igény felét fedezi.

Ha ezt a részt gázzal kellene fűteni, akkor a költség különbség kb. 150.000 Ft-ot jelent, tehát megéri! [A bemutatott példa rövid számításom szerint egymással nem szinkronban lévő adatokat tartalmaz. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy még Németországban sem az a jellemző, hogy a ház-tulajdonos rendelkezik erdőtulajdonnal is, főleg nem ilyen nagyságrendben. A bemutatott példa nagyon "költői", de nem sok következtetés vonható le a hazai viszonyokra. A hazai háztulajdonosnak meg kell vennie a tüzelő anyagot (a lopást most kizárjuk), ami már más érték-arányt fog mutatni. Még akkor is megérheti, de ne csapjuk be a lakosságot.]

Németországban közel minden negyedik háztartás rendelkezik kandallóval. Wiesbadenben a statisztikai adatok szerint a fafogyasztás 15,8 %-ra emelkedett, mialatt a fűtőolaj az áram és a gázfelhasználás 6,7%-ra csökkent. Hessenben, az erdőben gazdag tartományban is nagy szerepet játszik a fa mint újraéledő energiahordozó. A kormány nemrég elkezdett egy "Helyes fűtés fával" című előadássorozatot. [A fogyasztás összetétele Németországban sem a kandallók számának növekedése miatt változott meg. A kandalló alapvetően helyi fűtést biztosít. Persze van olyan technika (hőcserélő), vagy beépítési mód (légfűtés), amely biztosítani képes egy egész ház fűtési igényét, de ezek csak az új építésű épületekben, jelentős többlet-költséggel építhető ki. A fogyasztás összetétele a fa mint megújuló energiahordozó preferálása, a szükséges beruházások támogatása következtében változott a fa javára.]

2010 március 22. óta érvényesek a fával való fűtésre vonatkozó szigorított környezetvédelmi előírások.

A kályhákból és kandallókból származó finompor egészségre vonatkozó következményeiről a mai napig meglehetősen keveset tudunk. A kis tüzelőképességű készülékekre vonatkozó előírások szerint, minden egyes új kályha és tűzhely, amit 2014 végéig szerelnek be, 75 mg/m3 finompor égésterméket bocsáthat ki. Ez az érték 2015-től az új szabályozás szerint 40mg alá csökken. Emellett márciusban érvénybe léptek a CO2 határértékre és a legkisebb hatásfokra vonatkozó előírások is. A jövőben kisebb kályhákat (4 kW teljesítménytől) is kétévente felül kell vizsgáltatni a kéményseprőkkel. Eddig csak a 15 kW teljesítmény fölöttieket kellett.

Sok új készülék teljesíti ezeket a követelményeket. De azokat a készülékeket, amelyek nem tartják be az előírásokat, egy szűrővel kell ellátni, vagy le kell cserélni. Persze vannak kivételek: Azokra a kályhákra, főzőtűzhelyekre, sütőkemencékre, nyitott kandallókra és kályhákra nem vonatkoznak az új előírások, amelyeket 1950 előtt építettek. A környezetvédők kételkednek abban, hogy a rendelet eredményes lehet, mivel egy rossz fűtőteljesítményű [Nem a fűtőteljesítmény, hanem a hatásfok és a tüzelési mód a rossz!] készülék a gyakorlatban egy porcentrifugaként [A cikk szerzője nagyon blikkfangos akart lenni, de csak képzavart tudott leírni. Legfeljebb porfúvót lehetne itt írni.] működik.

A fa csak akkor ég jól, ha száraz is. Előírás szerint [Nincs előírás, sem nálunk, sem Németországban! A max., ill. optimális nedvességtartalmat a tüzelési rendszer, technológia határozza meg. Természetesen az energiahatékonyság oldaláról célszerű a minél kisebb nedvességtartalmú tüzelőanyag alkalmazása.] a nedvességtartalma 25% alatt lehet. A vízmennyiséget egy mérőműszerrel állapítják meg. A leggyorsabban akkor szárad meg a fa, ha támaszokra fektetik, és így a levegő átjárhatja.

Visszatérve a magyar, akác erdő tulajdonos családhoz: Ha minden jól ment (szemfüles tolvajok nem ritkították meg öncélúan az erdőt), még mindig ott a kérdés, hogy az 1 méteres rönkfák [Rönkfát nem tüzelünk! Még akkor sem, ha az a saját erdőből származik, mert a gazda nem buta, hogy a jobb áron eladható saját rönkfáját - főleg akác rönkjét - tüzelje el!], hogyan kerülnek a kályhába. A cikk elején említett fizetségért 1 méteres rönkfákat szállítanak [Ha rönkfát szállítanak be, fel kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnál, rendőrségnél, mert akkor az illegális kitermelésből származik! De a beszállító sem ellensége saját pénzének.] a családi ház kertjébe.

Nem véletlenül mondják, hogy a fa kétszer melegít. Két ember 5 órás munkával kb. három hétre elegendő "kályhakész" fát tud összevágni. A kezdők szigorúan felügyelettel, a bátrak jó éles fejszével, a haladók akár motoros fűrésszel is nekileselkedhetnek a feladatnak.

A legjobb fűtőértéke a bükknek és a tölgynek van, de egy ilyen akácerdő is aranyat ér az energiaszegény világunkban. [A bükk, tölgy és akác tonnára vetített fűtőértéke - azonos nedvességtartalom mellett - szinte azonos. Legfeljebb termőhelyi eltérések miatt lehet kisebb különbség, de nem a fafaj miatt. Természetesen nagyon nagy a nedvességtartalom befolyása a fűtőértékre.]

Forrás: PasszívházMagazin