A hátrányban lévő térségeket is helyzetbe hozza az NFM

Regionális pályázatokkal támogatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hátrányos helyzetű térségeket, így az 5000 fő alatti falvak kis- és középvállalkozásai is pénzhez juthatnának. A legkisebb vállalkozásoknak külön pályázati konstrukciót is nyitottak, ebben a vissza nem térítendő támogatás mellé visszatérítendő mikrohitelt nyerhetnek, és akár 10 százalék önerővel is megvalósíthatják fejlesztéseiket.

A beledi Módos Imre az elmúlt két évben több tízmillió forintot ruházott be a háromezres lakosú kisvárosban beindított faipari üzemébe. Számított az Új Széchenyi-terv pályázataira is, ám kiderült, hogy a programból az 5000 fő alatti települések vállalkozói éppúgy nem pályázhatnak vállalkozásfejlesztési kiírásokra, mint a korábbi években.

Módos Imre a hírTV-nek elmondta: "terveztünk további fejlesztéseket, illetőleg még nem mondtunk le róla, de most kellene egy olyan tőkejuttatás a cégbe, amit az 5000 fő feletti településeken dolgozó kollégák igénybe tudnak venni".

A kisváros polgármestere azt mondja, húsznál több azoknak a helyi mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek eleshetnek a pályázati forrásoktól. A fejlesztésre pedig nagy szükség lenne, hogy a versenyképességüket javíthassák a konkurenciával szemben.

Tompáné Balogh Mária, Beled polgármestere elmondta: "abban bíztunk, hogy az Audi győri fejlesztése lenyúlik Beledig is, és innen is tudnak majd a cég beszállítójává válni a kisvállalkozók".

Az Új Széchenyi-terv győri bemutatásakor Molnár Ágnes fejlesztési és koordinációs államtitkár úgy fogalmazott: minden vállalkozó egyforma feltételekkel pályázhat majd a különböző forrásokra. Hozzátette azt is: az új kormány mozgásterét behatárolja, hogy a szocialisták a 2007-től 2013-ig elkölthető pénzből 6000 milliárd forintot már lekötöttek.

"2000 milliárdnyi forrásmennyiséget tudott a nemzeti együttműködés kormánya a gazdaságélénkítés irányába állítani, a vállalkozások megerősítésére, a munkahelyteremtésre" - mondta Molnár Ágnes. Az államtitkár hozzátette: "a jövőben mi egyetlen egy forrást sem fogunk olyan célra felhasználni, ami egyéni érdekeket fog szolgálni, amit az elmúlt időben számtalan esetben, a kormány átadás-átvétele kapcsán, és a különböző pályázati konstrukciók kapcsán is tapasztaltunk".

A nemzeti fejlesztési tárca úgynevezett tükörpályázatokkal szeretné elérni, hogy a hátrányos helyzetű települések vállalkozói se essenek el a fejlesztési támogatásoktól.

Forrás: HírTv

FATÁJ kiegészítés: Módos Imre fejlesztési előzményeiről

Munkahelyteremtés fejlesztéssel

Elkelt a Sabaria Cipőgyár évek óta bezárt csarnoka. Egy helyi vállalkozó több tízmilliós fejlesztéssel faipari üzemet hoz létre a kétezer négyzetméteres csarnokban. A beruházás folyamán több új munkahely is létesül.

Egy helyi vállalkozó megvásárolta Beledben a Sabaria Cipőgyár egykori üzemcsarnokát és a hozzá tartozó területet. Módos Imre faipari üzemet hoz létre a több mint kétezer négyzetméteren. A munkák indulásához több tízmilliós beruházásra van szükség. A vállalkozó szerint négy-öt új munkahely is létesül, ám a piaci viszonyok függvényében ez gyarapodhat.

A szombathelyi központú Marc Shoe Corporation Kft. még 2003 nyarán zárta be a 2001 óta cipőfelsőrészt gyártó beledi üzemet, két Vas megyei részlegével együtt (Kisalföld, 2003. július 12.). Akkor közel kétszáz dolgozó munkahelye szűnt meg egyik pillanatról a másikra.
Az üzem hasznosítására több sikertelen kísérlet is történt. A helybéli Módos Imrének azonban szinte "kapóra jött" a lehetőség akkor, amikor 1991 óta meglévő faipari vállalkozását bővíteni akarta.

- Hiába napjaink pénzügyi és gazdasági válsága, egy vállalkozás csak úgy tud fennmaradni, ha előremenekül és állandóan fejleszt - jelentette ki a vállalkozó. A kétezer-kétszáz négyzetméteres üzemcsarnok és a hozzá tartozó, összesen tizenegyezer négyzetméternyi terület megvételével cége is bővül, kft.-vé alakul. Módos Imre családi házának udvarán jelenleg öt helyi és környékbeli emberrel dolgozik, ám
a beruházás végeztével megduplázza a létszámot, ami a piaci lehetőségek bővülésével akár növekedhet is.

- Az üzem jövő év január-februárjában indulhat az új csarnokban, ám az átköltözés és a fejlesztés már elég komoly beruházást igényel - mondta a vállalkozó. A több tízmilliós munkához pályázati pénzeket vár, az épp a napokban indult Leader-csoport munkája már felkeltette figyelmét és tárgyal az uniós támogatási lehetőségekről is. A csarnokban tetőszigetelésre van mielőbb szükség, de a vállalkozó - a faipari melléktermékek hasznosítására - környezetbarát fűtésrendszert és új elszívórendszert is beépítene.

Forrás: Kisalföld