Erdő a vízellátás szolgálatában

Az előrejelzés szerint 2025-re 1,8 milliárd ember él majd olyan térségben, amely vízben szegény, és a világ népességének 2/3-a élhet meg vízhiányból adódó korlátozást.

Eme tény ismeretében a nemzetközi szinten tevékenykedő Erdők Együttműködő Szervezete felhívással fordult a világ országaihoz, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az erdővédelemre és az ivóvíz-ellátást biztosító vízgazdálkodásra.

Eduardo Rojas-Briales az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete erdészeti részlegének főigazgató helyettese így vélekedik: "Az erdő minden ország természeti infrastruktúrájának részét alkotja, és a vízellátás szempontjából rendkívül fontos"

"Az erdő csökkenti az árvíz romboló hatását, elejét veszi a talajpusztulásnak, stabilizálja a vízellátást, és gondoskodik arról, hogy az emberi társadalom vízellátása - lakosság, ipar és mezőgazdaság - megfelelő legyen" - így fogalmazott ez év március 22-én, a víz világnapján tartott ENSZ rendezvényen. Az erdő optimális esetben nem csupán természetes talajtakaró, hanem vízmegkötő és tároló természeti képződmény is.

"Az erdő- és vízgazdálkodás egymáshoz szorosan kapcsolódik, és újszerű politikai megoldást igényel, ami eme életfontosságú természeti erőforrás egymással kölcsönhatásként jelentkező szerepét figyelembe veszi" - így vélekedett Jan McAlpine, az ENSZ erdészeti titkárságának igazgatója, majd hozzátette: "Az erdők nemzetközi évének nyilvánított 2011. esztendő kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy tudatosítsuk az erdő, a talaj és az édesvíz kölcsönhatását, ami közvetlenül befolyásolja az emberi társadalom megélhetését, életszínvonalát és élelmiszer ellátását".

Eme jótékony hatáson túlmenően az erdő csökkenti az olyan másodlagos természeti kockázatot is, mint földcsuszamlás, helyi áradás, aszály, és elejét veszi az elsivatagosodás és a szikesedés folyamatának.

Manapság a világ legnagyobb városainak legalább az 1/3-a, mint New York, Szingapur, Jakarta, Rio de Janeiro, Bogota, Madrid és Fokváros ivóvíz készletének jelentős hányadát erdősült területből veszi. Az erdőterület megfelelő használattal - legalábbis részleges - megoldás lehet abban, hogy a nagyvárosok több és tisztább vizet nyerhessenek.

Afrika nagyvárosai: Új megközelítés szükséges

Az utóbbi évtizedek során Afrikában is igen nagy igény mutatkozott arra, hogy a nagyvárosok lakosságát vízzel és egészségügyi/tisztálkodási lehetőséggel elláthassák. Ezt két ENSZ ügynökség is hangsúlyozta a jelentésében. Ebből kiderül, hogy Afrikában az 1990. évi 30 milliós lélekszámról 2008-ban 55 millióra nőtt azoknak a száma, akik Afrika városi övezetében nem jutnak biztos és biztonságos ivóvízhez.

A jelentés szerint ugyanezen időszak során kb. 175 millióra nőtt azoknak a száma, akik méltányos egészségügyi szolgáltatás igénybe vételének lehetősége nélkül élnek. Jelenleg Afrika 1 milliárd főre tehető lakosságának 40%-a él városi övezetben, közülük 60% nyomornegyedben, ahol a vízellátás és az egészségügyi ellátás nem megfelelő.

"Mindez kőkemény valóság és kijózanító tény, amit érinteni kell a 2012. évi fenntartható fejlődés tárgyú ENSZ konferencián - mondta Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője, majd hozzátette, "Egyre terjed az a felismerés, hogy a természetszerű gazdálkodásnak vízellátás és egészségügy tekintetében más utat kell járnia."

Az erdő sebezhetősége éghajlat-változás miatt

Az elmúlt évtized során 25 millió hektárral nőtt Európa, Észak-Amerika, a Kaukázus és Közép-Ázsia erdőterülete - állapítja meg az ENSZ egyik felmérése. Ám azt is hozzáteszi, hogy mindeközben rovarok tömeges elszaporodása, gyakoribbá váló viharok is jelentkeztek eme változással kapcsolatban, éghajlat-változás által befolyásoltan és megnehezítve az erdőövezet lakóinak életét.

"Az erdőterület növekedéséből és az egységnyi területre eső nagyobb fatömegből adódóan Európa élőfa készlete évente több mint 430 millió m3-rel növekszik" - hangzott el az erdő nemzetközi napján ama vizsgálat ismertetésének keretében, amely Európa és Észak-Amerika erdeinek és faállományának alakulását vizsgálta.

Ebben a térségben van a világ erdőállományának 40%-a, nagyrészben a mérsékelt és északi éghajlati övben.

Az erdő nem csupán a vízellátásban játszik igen fontos szerepet az alapvető rendeltetésén túl, hanem a biológiai sokszínűség fenntartásában is. Ezt azonban az éghajlat változása kedvezőtlenül befolyásolja, mind az erdő növekedését, mint egészségi állapotát illetően. A többi térséggel összehasonlítva - ahogy egy 2005-ben végzett felmérésből kiderül - Észak-Amerika erdei szenvedték a legnagyobb kárt rovarok túlszaporodása miatt.

Ezek közt kell említeni a hegyvidéki fenyvesekben szú (mountain pine beetle) által okozott kárt, ami Kanadában és az USA nyugati térségében több mint 11 millió hektár erdőt érintett az 1990-es évek vége óta. Okaként az enyhe téli időjárást jelölik meg. Az erdőterületnek 0,4%-a szenvedett viharkárt, szél- és hótörést ugyanezen időszakban.

Forrás: EnergyEnviro
Szakfordítás: Ternóczi Endre - okl. erdőmérnök honlap: Poliglott Szakfordítói Iroda

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: