Örök társunk a fa

Őszinte örömünkre szolgál, hogy felismerve az erdő és fa kiemelkedő klíma- és természetvédelmi, valamint gazdasági jelentőségét az ENSZ a 2011. évet az Erdők évének nyilvánította. Ennek megfelelően hazánkban és külföldön egyaránt nagyszámú rendezvény és kiadvány foglalkozik az erdők sokoldalú szerepével, jelentőségével. Központi gondolatként az kerül megfogalmazásra, hogy erdeinket óvni, védeni kell, mert az emberiség nem létezhet erdők nélkül!

Azonosulva ezzel a gondolattal fontosnak ítéltük, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 4.2.2) keretében végzett kutatásaink eddigi eredményeit feldolgozva, elsősorban a klímaváltozás, az erdő és a faanyag hasznosítása oldaláról közelítsük meg a témát. Ezt azért is rendkívül időszerűnek tartjuk, mert sajnálatos módon a társadalom jelentős része ma abban a tudatban él, hogy nem szabad a fát kivágni (a motorfűrész közellenség). Ezzel szemben mély meggyőződésünk, hogy az emberi civilizáció hosszú távú létfeltétele az újratermelhető faanyag fokozottabb felhasználása. Óvjuk erdeinket, de használjunk több faanyagot!

E látszólagos ellentmondás miként oldható fel? Meglévő erdeinket a mindenkori erdőtörvénnyel összhangban fenntartható módon kell kezelni, s közben kihasználva adottságainkat egyre több új erdőt kell létesítenünk. Ennek szellemében fogalmaztuk meg kutatási programunk jelszavát:

"Küzdj a klímaváltozás ellen, ültess és használj több fát!"

E gondolatok jegyében állítottuk össze "Az erdők éve 2011" ünnepi kiadvány tartalmát. Így szeretnénk információkat adni az erdők fenntartása és a fahasználat lehetséges összhangjáról a korszerű tartamos erdőgazdálkodás keretében.

A munka alapvető részét a faanyaghasznosítás és a fatermékgyártás klímavédelmi és környezetvédelmi jelentőségének bemutatása képezi. Ebből egyetlen tényt ragadtunk ki, mivel köztudott a szén-dioxid kibocsátás kiemelkedő negatív szerepe a klímaváltozásban. Egy tonna faanyaghoz a különböző fák a fotoszintézis során átlagosan 1851 kg CO2-t használnak fel a légkörből. Ez a szén-dioxid pedig csak akkor kerül ismét vissza a légkörbe, amikor a kitermelt faanyagból készült termékek az életút végén (átlagosan 30 év után) égetéssel vagy természetes lebomlással megsemmisülnek.

A fatermékek előállításakor a közhiedelemmel ellentétben nem keletkezik hulladék, a másodnyersanyagokból papír, falemezek gyárthatók! Egy-egy fatárgy, építmény előállításának energia igénye pedig töredéke a hasonló funkciójú fém, műanyag és beton termékekének.

Sorolhatjuk a szenzációs klíma- és környezetvédelmi előnyöket, ezeket látványos ökológiai mérlegekben is összesíthetjük (mint ahogy tettük is), mégsem lehetünk sikeresek a fafelhasználás fokozásában, ha szavunk nem jut el a lakosság széles rétegeihez és nincs hatással a közgondolkodás alakításában.

Az erdő- és a fához kapcsolódó szakmák ma közel százezer fő részére biztosítanak megélhetést. E látszólag nagy szám többszörösére növelhető. Ennek módjait közvetlenül is tanulmányozhatjuk osztrák szomszédjainknál. Ők húsz év alatt megduplázták a fa felhasználásukat, mi pedig 30-40%-kal csökkentettük. Hengeresfa egyenértékben kifejezve a fatermék felhasználást, ma hazánkban ennek egy főre eső évenkénti értéke 0,7 m3 körüli (közel azonos a Földünk átlagával). Ezzel szemben ez az érték Ausztriában duplája a miénknek. Ma oda jutottunk, hogy a legnagyobb mértékű fafelhasználást az erőművi blokkok produkálják. Az erdőtervek szerint évente kitermelhető 9 millió m3 fa helyett csak 6-7 millió m3-t termelünk ki. Nem élünk a fakitermelési lehetőségeinkkel, mert nincs a fára kereslet. Fából készült faablakok tízezreit dobáltuk tűzre, ahelyett, hogy javítottunk volna a hőszigetelésükön. Beépítjük helyettük az olcsóbb műanyag ablakokat, melyek fosszilis nyersanyagbázison készültek.

A bemutatott példák jól mutatják, hogy az erdő- és a fagazdaság, a fatermékek gyártása, a klímavédelem és a vidékfejlesztés igazi nagy lehetősége. Európában egyedülálló fajgazdagságú, sokszínű lombos erdeink gyönyörű fáinak termesztése és okos, jó minőségű feldolgozása nemcsak új munkalehetőségeket, de komoly export lehetőségeket is teremthet.

Az 1., 2. és 5. fejezetek közvetlenül nem kapcsolódnak a TÁMOP 4.2.2 kutatási programhoz, de szükségesnek találtuk ezeket, hogy teljes áttekintést adjunk a hazai erdőgazdálkodásról és fafeldolgozásról.

Azon bizakodással adjuk közre szerény munkánkat, hogy aki azt elolvassa, a jövőben tudni fogja: egy-egy fatermék, faépítmény felhasználása nemcsak szép, bensőséges környezetet eredményez számunkra, hanem egyúttal hozzájárult klímánk, környezetünk hosszú távú védelméhez és nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez is.

Prof. Dr. Molnár Sándor

TÁMOP 4.2.2. Faipari alprogram vezetője

A feldolgozott témák:

1. Erdőgazdálkodás az ember szolgálatában (Schiberna E.)

2. Fenntartható (tartamos) erdőgazdálkodás (Schiberna E.)

3. A fa a jövő stratégiai nyersanyaga (Molnár S., Tolvaj L.)

4. Erdő és a faanyag lehetséges szerepe a klímavédelemben (Schöberl M., Börcsök Z., Führer E.)

5. Fafeldolgozás, fatermék gyártás (Pásztory Z.)

6. Újrahasznosítás, hulladékmentesség, a faanyag csodálatos adottsága (Alpár T.)

7. A fatermékek gyártási energiaszükséglete (Varga M., Németh G., Kocsis Z.)

8. A fa mint megújuló energiaforrás (Varga M., Németh G., Csitári Cs.)

9. Fatermékek ökológiai mérlegen (Schöberl M., Lakatos Á.)

10. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás a vidékfejlesztés nagy lehetősége (Pakainé Kováts J., Bednárik É.)

Itt pedig letölthető az Örök társunk a fa kiadvány egésze (A5-ös méretben 56 oldal, 8.0-ás pdf, 2,79 MB) és a kiadvány borítója (1 oldal, 8.0-ás pdf 874 kB).

NYME-FMK