A nagy vadászra emlékeztek Alsóperén

A Verga Zrt. munkatársai elhelyezik az emlékkoszorút: Pál Lajos vezérigazgató-helyettes, Tengerdi Győző, Sashalmi Viktória gazdasági igazgató (Fotó: Penovác Károly)

Világjáró vadászunk, egyik legnagyobb vadászírónk, gróf Széchenyi Zsigmond 44. éve hunyt el. Alsóperén tíz évvel ezelőtt emlékkövet emeltek a tiszteletére. Az utódok sem feledkeztek meg róla, hagyományteremtő szándékkal koszorúzási ünnepséggel tisztelegtek emléke előtt.

A házigazda Tengerdi Győző, a HM Verga Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: Széchenyi Zsigmond az etikus-, a természetimádó vadász alakjának klasszikus megtestesítője. Életével, munkásságával olyan például szolgál, amely minden magyarnak, minden vadásznak megszívlelendő.Számtalan olyan erénye colt, amely példaképül állíthatja őt a ma embere elé.

Pap Gyula, a Veszprém megyei Vadászkamara elnöke szerint vadászok között nincs olyan ember, aki ne ismerné az ő alakját, múltját és érdemeit, vadászattal kapcsolatos tevékenységét. Munkássága összefügg a mindennapjaikkal, tevékenységükkel, beépült, irányt mutat számukra. Ő nem csak vadász, hanem gyűjtő, zoológus, a vadászati kultúra meghatározó alakja, a tudományos élet kiemelkedő személyisége is volt egyben.

A Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, Oláh Csaba azt hangsúlyozta, hogy Széchenyi Zsigmond írásaiban ránk nyitotta a nagyvilágot egy olyan korban, amikor a szomszédba is csak engedéllyel mehettünk. A romantikus világfi tökéletes útikönyveket írt, aminek csak a keretét adták avadászkalandok. A gróf magatartása, tevékenysége minden tiszteletet és szeretetet megérdemel - és nem csak a vadásztársadalom részéről. Szellemi öröksége ma is jelen van, közkincs, amiből bárki meríthet.

A szónokok mindannyian idézték szállóigévé vált gondolatait: "a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás!" Ezt kell a ma emberének is szem előtt tartania.

Gróf Széchenyi Zsigmond (1898. január 23. - 1967. április 24.) a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja. Mégsem a felmenőiről, sokkal inkább a vadászatairól, írói munkásságáról híres.

Gróf Széchenyi Zsigmond 1927 és 1964 között kilenc alkalommal járt Afrikában. Vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban, Kenyában, Tanganyikában és Ugandában. Ezen felül járt Alaszkában és Indiában, na és természetesen Európa több országában is. Idehaza elsősorban a Bakonyban, a Vértesben és a kőröshegyi birtokán vadászott. Első gímbikáját Alsóperén lőtte. Vadászatairól 14 könyvet - köztük szakkönyvet is - írt, ezeket együttesen majd 1,6 millió példányban adták ki.

Forrás: NaplóOnline

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: