|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-05-30
Mennyit ér a bútor ha magyar?
Alig több mint egy hete a FATÁJ Facebook követői csoportjának körében tettük fel a kérdést: 2010-ben a magyarországi bútorfogyasztás mekkora részét tette ki a hazai (=magyar) bútorok vásárlása?
Nagy meglepetésünkre egy hét leforgása alatt 104 választ kaptunk, melyek megoszlása a következő (optimistának aligha nevezhető) volt:
A válaszadóink közel kétharmada 30% alatti részarányra tippeli a magyar bútorok hazai értékesítési arányát 2010-ben!
Módszertani tájékoztató: a magyarországi bejegyzettségű, bútorgyártás ágazatba sorolt (TEÁOR 31) vállalkozások összes belföldi értékesítéséhez hozzáadtuk az importból származó bútorok (Magyar Kombinált Nómenklatúra - MKN 94 csoport, kivéve a 9405, 9406 alcsoportokat) határparitáson számolt értékét, megkapva ezzel a látszólagos bútorfogyasztás mértékét.
Álljon hát itt a KSH adatbázisából készített termelési bútoripari ágazati statisztika és külkereskedelmi adatsorai alapján 2003-2010. között időszakra készített grafikon.
Ugyanez számadatokkal
* hazai termelésből belföldi értékesítés+import=fogyasztás Ennek fényében (vagyis kizárólag a KSH adataira alapozva) a helyes válasznak a 35,23%-nyi magyar bútor fogyasztás tűnik.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a KSH iparstatisztikai adatgyűjtése csupán a 4 fő feletti vállalkozásokra terjed ki. A KSH nyilvántartásai alapján a bútoripar kategóriába sorolt működő vállalkozások száma 2009-ben (sajnos még nincs frissebb adat!!) 3739 volt, amelyből csupán 763 olyan vállalkozás volt, amelyik legalább 5 főt foglalkoztatott.
A KSH fenti adatsora nem tartalmazza 2976 magyar mikrovállalkozás (magyar) bútorkészítő teljesítményét!!!
Vettük a bátorságot és (mikro)vállalkozásonként 5 millió Ft-nyi éves átlagos árbevétellel számolva kiegészítettük a KSH adatsorát. A korrekció éves szinten 13-21 millárd forintnyi összeggel "téríti el" a részarányt, és okkal feltételezhetően a "hazai bútor" kategória javára!
A korrigált (KSH+FATÁJ) adatsor számokkal:
A FATÁJ szerkesztőség korrekcióját követően kicsit javult a kép, hiszen ez alapján 2010-ben Magyarországon az értékesített bútorok 40,70%-a volt magyar készítésű!
A szürke (sőt fekete) gazdaságról itt és most nem esett szó (ami persze nem is feladatunk), feltételezzük azonban, hogy minden elkészült magyar bútordarab (értéke) megjelent/megjelenik a vállalkozások könyvelésében.
A KSH adatainak kiegészítését persze a fentinél nagyobb átlagos éves árbevétellel is számolhattuk volna, ami tovább enyhítené a hosszú évek óta jellemzően 41-43% között alig változó (magyar bútoriparos szemüveggel nézve persze szomorú) magyar bútorok részarányát! Érdekesnek tűnik a 2008-as év kiugró (csaknem 48%-nyi) részaránya. Ennek okait megpróbáljuk a későbbiekben kideríteni.
A FATÁJ most végzett (nem reprezentatív) felmérése arra is rávilágított, hogy a magyar piacra termelő hazai bútorgyártók nem hallatták/hallatják megfelelő eréllyel hangjukat, holott büszkén mutogathatnák termékeiket, azok erényeit, erősségeit. A számos szakmabeli és laikus is jelenleg jóval alulbecsüli a hazai bútorok piaci pozícióját, azok jelenlétét, eladhatóságát! Ez a fajta (szerintünk ERŐSEN KÍVÁNATOS, TUDATOS ÉS HATÉKONY BÚTORMARKETING) tevékenység elsőként tudatosíthatja a potenciális vásárlókban a hazai előállítású bútorok létét, elérhetőségét, alkalmazhatóságát; majd ennek hatására javíthatja a hazai bútorgyártók eredményességét, sikerességét.
Ezúton is gratulálunk azoknak (válaszadóink 6%-a) akik szakmai felkészültségük, vagy csupán szerencséjük okán helyesen tippelték meg a (megnyugtatónak aligha értékelhető) választ a FATÁJ Facebook oldalán!
Tóth János, FATÁJ-FATUDAKOZÓ-FAGOSZ
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
