Folyamatos erdőborítás a soproni parkerdőben

A térség napilapja - a Kisalföld -, aznapi beharangozó újságcikkének köszönhetően a rendezvényen nem csak erdész szakemberek, hanem a soproni civil szervezetek, érdeklődő soproni polgárok is szép számmal jelentek meg, ahol a TAEG Zrt soproni erdészetének szakemberei a parkerdei átalakító tömbben folyó munkálatokkal ismertették meg a résztvevőket.

Dr Kárpáti László HCs elnök, köszöntőjében felhívta a résztvevők figyelmét arra a tényre, hogy a környéken, a XIX. század végéig, a korábban kiírtott erdők helyén - id. Storno akvarelljeinek tanúsága szerint is - legelők voltak, amelyeket azután elődeink újra erdősítettek.

Ez is azt bizonyítja - mondta ez elnök - , hogy az erdészek mindig is élenjárói voltak az élőhely rekonstrukciónak, bárha akkoriban ezt még nem is így hívták, s napjainkban is az erdei élőhelyek fenntartásán munkálkodnak.

Dr Jámbor László, a TAEG Zrt vezérigazgatója elmondta, hogy az erdőgazdaság, a szakmai-, oktatás-kutatási- és közcélú feladatok ellátása mellett kiemelten kezeli a város környékének frekventált részén fekvő Parkerdő gondozását, ahol éppen jelenleg indult el a városvezetéssel közösen egy parkerdei sétaút bővítési projekt. Ezen új sétaút helyét is érinti a mai bemutató, hiszen ezeken a területeken kell legelsősorban alkalmazni a minél kíméletesebb fahasználati, illetve erdőkezelési eljárásokat.

Ezután Csapó József, a soproni erdészet vezetője vette át a szót, s ismertette a mintegy 400 ha-os erdőtömbben megkezdett azon munkákat, amelyekkel az erdészet, a jelenlegi vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra kíván néhány évtized alatt áttérni úgy, hogy közben ne keletkezzenek tarra vágott területek, és egy vegyes korú, biológiai sokszínűségében gazdagabb erdőképet biztosítson az itt kikapcsolódni vágyók számára. E célok eléréséért tett erőfeszítéseket bemutatandó, a társaság útra kelt, és három megállóhelyen ismerkedhetett az eddigi eredményekkel.

Láthatták a precízen kivitelezett idei bontásokat, a korábbi lékes felújítási foltokban a bíztatóan erősödő 2-3 éves tölgy újulatot, de bizony észlelhető volt a lágyszárúak és az évelő invazív fajok (földi szeder, akác, bálványfa) sokhelyütt erőteljes térfoglalása is.

Kisebb vita alakult ki arról, hogy egy ilyen félszáraz, acidofil tölgyesben mennyire szabad magára hagyni a főfafajnak tekintett tölgy magoncot, ahhoz, hogy az utódállományban a főfafaj domináns maradjon, abban azonban egyet értett a jelenlévők többsége, hogy félszáraz tölgyes célállományokban, amelyekben a szálaló üzemmóddal kapcsolatban kevés tapasztalattal rendelkezünk, óvatosan kell bánnunk annak nagy területű kiterjesztésével, hiszen a folyamat végét senki sem látja.

A három szakmai megállóhely "leküzdését" követően azok, akiknek engedte ideje, egy nagyon kellemes negyedik állomásra érhettek fel : a Károly-kilátó előtti pihenőhelyen a soproni erdészet munkatársai ízletes vadpörkölttel, hideg soproni sörrel és jó kékfrankossal várták a kora nyári melegben kitikkadt erdőjárókat.

A kellemes idő, a kiváló ellátás - és a nem kevésbé kiváló társaság - olyan jó hangulatot teremtett ezen a csodálatos helyen, hogy a lebukó nap tudott csak arra bírni minket, hogy a szakmai és baráti beszélgetéseket megszakítván hazainduljunk.

Forrás: OEE

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel: