|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-11-04
TOP 100 bútorgyártó vállalkozás Magyarországon 2010
A Top100-as bútorgyártói csoport 2010-ben mintegy 111 milliárd forintnyi termelési értéket képviselt, ami 6%-al alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest; részarányuk csaknem eléri az országos termelési érték 87%-át. A csoport a termelése 59%-át exportálta. A tevékenységük hatékonyságát jellemzi, hogy az összesített üzemi eredmény több mint 4,2 milliárd forint volt, ami az árbevételük 3,79%-át teszi ki. Mindösszesen 7568 főt foglalkoztattak az adott időszakban, 12,7%-al kevesebbet mint az előző évben.
Módszertan: Jelen lista rendezési alapja a 2010. évi nettó árbevétel. A táblázatunkban az aktuális, 2010. évi sorrend mellett közöljük a 2009. évi árbevételi számok alapján elért rangsort is, a 2009. évi árbevételi adatot, továbbá a 2010/2009 gazdasági évek %-os változását. / A cégnevek után (a nem magyar tulajdonú társaságok esetén) feltüntettük a tulajdonos, vagy tulajdonosi csoport országát is. / Az adatforrások: cégek által készített mérlegek, eredménykimutatások adatsorai, a 18 éve üzemelő FATUDAKOZÓnk cégadatbázisa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elektronikus-beszámoló online rendszere, a nyilvánosan hozzáférhető cégbírósági adatokat online közvetítő OPTEN rendszere, valamint a CompLex Céginfo adatbázisa.
Néhány megállapítás a top-lista cégeinek teljesítménye kapcsán
Az adatgyűjtés természetesen nem kizárólag az árbevételi adatokra koncentrált. Az összegyűlt információk alapján elmondható, a fenti cégek közül sokan az országos átlag feletti export értékesítési aránnyal dolgoznak. A lista elején több vállalkozás is 80%-nál magasabb arányú exportot realizál. Akad köztük olyan is, amely a teljes produktumát (100%) exportra (anyavállalat döntése és szervezése szerint) szállítja. A KSH szerinti országos export-hányad 38,87 %-os értéket mutat. A 2010-es 100-as lista összesített export-részaránya idén is jócskán az országos szint fölött van: 58,92%.
Az adatgyűjtésünk ez alkalommal is rávilágított egy igen fontos sajátosságra. A Top100-as listánk 100 bútorgyártó vállalkozása 2010. évben 111.472 millió Ft árbevételt realizált, ami 86,65%-a a KSH által publikált (TEÁOR 31) országos mindösszesen 128.647 millió Ft-nak!
2010-ben a TEÁOR 31 besorolású regisztrált cégek száma 3.711 volt, amiből 710 cég az 5 főt vagy ennél többet foglalkoztatók száma, vagyis az a kör melyektől a KSH adatokat gyűjt. Ebből adódóan a Top100-as listánk és a KSH által megfigyeltek köre közötti árbevételi különbséget (vagyis mintegy 17.175 millió forintot) 610 vállalkozás realizálta 2010-ben. Ez alapján a Top100-on kívüli, KSH által megfigyelt 610 cégre átlagosan kb. 28,2 millió forint árbevétel jutott 2010-ben. A Top100 körben pedig 1.115 millió Ft/cég az átlagos árbevétel, ami közel 40-szeres eltérés az első 100 és a következő 610 átlagárbevétele között.
Szakmai extrapolációként az 5 főnél kevesebb főt foglalkoztató 3.001 mikró vállalkozás(?) átlagos minimális teljesítményét (árbevételét) 5 millió forinttal számításba véve, az legalább 15.005 millió forintnyi további bútoripari árbevételt feltételezne.
A Top100 lista cégei alkalmazotti létszámának alakulása (zárójelben az országos adatok és a részarány) [szögletes zárójelben az éves létszámváltozás a Top100 cégnél]: 2005: 8.355 fő (14.655; 57%); 2006: 8.683 fő (15.218; 57%) [2006/2005: +3,9%]; 2007: 9.166 fő (15.468; 59%) [2007/2006: +5,5%], 2008: 9.053 fő (18.100; 50%) [2008/2007: -1,2%]. 2009: 9.013 fő (15.223; 59%) [2009/2008: -0,4%]. 2010: 7.865 fő (13.444; 59%) [2010/2009: -12,7%].
Kisebb cégek olcsóbb munkaerővel??? A KSH adata alapján a Top100-as listán kívül a bútoripari ágazatban dolgozók létszáma 5.579 fő. Ezt a létszámot a Top100-as körben az egy főre jutó (bér)költséggel felszorozva 13,8 milliárd forintnyi összeget kapunk. A Top100-as csoportnál a személyjellegű költségek részaránya az árbevételhez viszonyítva 17,45%. E két számból következtetve (és feltételezve, hogy a Top100 és a további 610 vállalkozás is hasonló - átlagos - költségszerkezettel működik) azt kapjuk, hogy legalább 75,6 milliárd forintnyi árbevételre lenne/lett volna szükség a 610 cég alkalmazotti költségeinek fedezetéhez! Ez csaknem 4,4-szerese a fent kimutatott - a 610 cégre jutó - árbevételnek. Persze ez csak egy elméleti számítás, egy lehetséges modell...
Ez alkalommal is vizsgáltuk a Top100-as bútorgyártói lista 2009 és 2010 években produkált eredményességét. Ehhez a vizsgálathoz a mérlegekben közzétett üzemi eredményeket dolgoztuk fel.
Üzemi eredmény nagyságrendje Az összesített számadatok szerint 2007-ben a legnagyobb 100 cég együttesen 4.708 millió forintnyi üzemi eredményt ért el; 2008-ban 4.988 millió forintot, ugyanez a szám 2009-ben 4.246 millió forint, míg 2010-ben 4.223 millió forint összeget tett ki. Ez az üzemi eredmény 0,44%-os csökkenését jelenti az előző évhez képest.
Eredményességi Top10 A 2010. évi üzemi eredmények felhasználásával számolt árbevétel-arányos eredmény-százalékuk alapján állítottuk össze a következő rangsort (konkrét számadatok nélkül). 1. Sandra Form Kft, 2. Délity Bútor Zrt, 3. Scabello Bt, 4. Alma Rend Kft, 5. Miló Bútor Kft, 6. Mode Art New Kft, 7. EGK Hungary Kft, 8. Hohenloher Kft, 9. Kárpit Design Kft, 10. Daka Desk Kft.
Negatív Top3 Elrettentésül (és név nélkül) bemutatjuk az eredményességi lista sereghajtóit, illetve a negatív toplista vezetőit. A legeredménytelenebbek: 1. x cég: -73,86%; 2. y cég: -35,18%; 3. z cég: -35,15%
Termelési volumenindex Top12 A 2010. és 2009. évi realizált árbevételi adatok hányadosaként számolt index mutatja a vállalkozás növekedését, csökkenését. A legnagyobb növekedést mutató 12 cég: 1. Antipode Kft 311%; 2. MW Baja Kft 241%; 3. Mode Artn New Kft 189%; 4. Jakab Kft 176%; 5. Gyulai Fafém Zrt 142%; 6. Pálmöb Kft 135%; 7. Sellaton Design Kft 133%; 8. Kanizsa Kárpit Kft és Nova Bútor Kft 131%; 9. Miló Bútor Kft 130%; 10. EGK Hungary Kft és Szatmár Bútorgyár Kft 129%.
és a sereghajtók: Budapesti Kárpitos Kft 28%; Merantin Kft 35%; Ezüstfa Kft 40%
Az egy alkalmazottra eső átlagos árbevétel 2010-ben 14,2 millió Ft (2009: 13,1 millió Ft) volt.
Az egy alkalmazottra jutó átlagos (bér) költség 2010-ben 2,474 millió Ft (2009: 2,316 millió Ft) volt.
Összesített társaságiadó-fizetési kötelezettségük 2010-ben 483,3 millió Ft (2009: 743,4 millió Ft) volt. Ez árbevétel-arányosan: 0,43% (2009: 0,63%).
Az elemző kedvű olvasóink itt megtalálhatják a 100 gazdasági társaság mérleg-adatsorainak összesítése alapján készült hatékonysági mutatószámokat és azok grafikonjait! (pdf állományok) A cégcsoport pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok A cégcsoport vagyoni helyzetét jellemző mutatószámok A cégcsoport jövedelmi helyzetét jellemző mutatószámok A cégcsoportot jellemző egyéb mutatószámok
Idén először Magyarország térképére is elhelyeztük a 100 bútorgyártó vállalkozást! (A térképre kattitva nagyítható formában nyílik meg!)
Az idei összeállításunk további újítása volt, hogy három rövid kérdést intéztünk az érintett vállalkozásokhoz (primer véleménykutatás). Erre a kérdéscsoportra sok helyről sajnos olyan válasz érkezett, hogy "nem kívánnak válaszolni". Lássuk a kérdéseinket és a beérkezett válaszokat (a szerkesztőség döntése alapján - név nélkül):
1.) Hogyan értékeli a belföldi bútorpiacot? - A pénztelenség következtében a bútorok vásárlása, lecserélése háttérbe szorult. Az egész szakma szenved ettől. - A 2011-es év második felében egy kisebb élénkülés látszik a lakossági bútorok területén, ugyanekkor az iroda és közületi bútorok forgalma jelentősen visszaesett. Véleményem szerint a 2012-es évben a helyzet mindkét területen romlani fog, bár a kormány legújabb intézkedései (pl. a jövőre startoló támogatott lakáshitel) beindíthatják az ingatlanpiac fellendülését, ami hatással van a bútoreladásra is. - A belföldi bútorpiac nagyon gyenge lábakon áll. A válság az emberek tartalékait kimerítette. - A belföldi bútorpiac vásárlói nem eléggé minőségtudatosak. A közbeszerzések esetén a szállítónak a kiírástól eltérő teljesítését - amennyiben azt a megrendelő már elfogadta - harmadik fél pl. egy másik ajánlattevő a KBT alapján már nem ellenőrizheti és nem támadhatja meg. - A belföldi piacon nincs jelentős fizetőképes kereslet és nagy volumenű beruházás sem. - A belföldi piac országosan egységes rossz képet mutat. A magánnyugdíj pénztári kifizetések hoztak némi fellendülést, ami mára lecsengett. A legszükségesebb bútordarabokat vásárolják pl: ágy, matrac, és abból is általában a legolcsóbbat. Matrac esetén még a közép kategória is szóba jöhet. - A belföldi bútorpiac jelenleg, a vásárlók szemszögéből, a bőség zavarával küzd. A kereslet azonban minimális, csak a nagyon drága bútorokat, vagy a nagyon silány minőségű olcsó bútorokat veszik. Az extra kategória fogyasztása nem csökkent, míg a közepes teljesen visszaesett, a silány még kb. 40%-os szinten van a korábbi évekhez képest. - A belföldi bútorpiac számunkra kedvezőtlenül alakult. Kb 80%-os volt a visszaesés. Megrendeléseink 95%-ban külföldről érkeznek, ami a belföldi megrendeléseket pótolta - Nagyon gyenge. - A bútorpiac közismerten recesszió-függő, az elhúzódó válságnak megfelelően gyenge, illetve nagyon lassan emelkedő. - Szomorúan tapasztaljuk a bútorboltok rohamos bezárásait. - Rálátásom a hazai bútorpiacra csak a fekhelyek tekintetében, pontosabban a hálószobabútorok tekintetében van. Ezeken belül is mi tömörfa bútorokkal foglalkozunk. Ezen a területen egyértelmű visszaesésről beszélhetünk. - Mind az új, mind a használt lakáspiac befagyott. A lakosság nettó jövedelme, kisebb társadalmi rétegeket leszámítva, csökkent, ezért a bútorpiac beszűkült. A vásárlások az olcsó kategóriák felé mozdultak el, ami leginkább az olcsó importbútorok piacát erősítik. Központi beszerzéseknél nem a gyártó, hanem a kereskedő cégeket részesítik előnybe, melyek leginkább import bútorokat forgalmaznak. - Mi közületi bútorokat gyártunk, ezért a folyamatos költségvetési megszorítások miatt a jövő év nagyon bizonytalannak látszik.
2.) Hogyan értékeli hazai beszállítóit? - A hazai beszállítókkal meg vagyunk elégedve, egy-két apró affér kivételével. - Többnyire nagy beszállítókkal állunk kapcsolatban, így az alapanyag beszerzés zavartalanul folyik, a környezetünkben lévő kisebb cégek közül azonban többen is bedőltek az elmúlt időszakban. Ami a legnagyobb problémát okozza, a forint/euró ingadozása, hiszen még a hazai beszállítók is megérzik ennek kedvezőtlen hatásait. Súlyos következményekkel járhat, ha tartósan megmarad ez az állapot, hiszen gyártani csak egyre drágábban tudunk, a kereslet csökkenése, illetve stagnálása mellett. - Forgácslap, fűrészáru, rétegelt-lemez beszállítóinkkal a kapcsolat kiegyensúlyozott, jó. - Export munkához minőségi fűrészárú és táblásított panel (álgesztes bükk) beszerzése lehetetlen, magas technológiai szintet igénylő alkatrészekre nincs beszállító, a többi megfelelően működik. - Főként kereskedők és nem gyártók. A neves, drága termékek vannak náluk előtérben. Saját utánjárással, közvetlenül a gyártóktól olcsóbb, de megfelelő termékek szerezhetők be! - Hazai beszállítókkal sok éves jó kapcsolatunk van. - A beszállítók jól képzettek, és fel vannak készülve igényesebb alkatrészek gyártására is. - Drágák, lassúak és megbízhatatlan az árképzés. Pontatlan teljesítések. A termékminőség többnyire rendben van. - Pozíció függő: A monopolhelyzetben lévők nem eléggé rugalmasak, diktálnak. / A versenyhelyzetben lévők jók. - Beszállítóink a lehetőségeikhez képest próbálnak igazodni az igényekhez, mely mind határidőben, mind az árban, illetve fizetési feltételekben lehetséges számukra. Ők is nehéz helyzetben vannak, hiszen felhasználásaink tetemesen csökkennek. - Sokáig válogattunk még a kezdetek kezdetén a beszállítók közül, a megmaradt partnereinkkel elégedettek vagyunk. - A beszállítók újításokra, új design elemek bevonására való hajlandósága nőtt, és tapasztalható a gépesítettség erősödése is. - Hosszú szállítási határidő, de elfogadható minőség. Érezhető tőkehiány. - megfelelő, általában alultőkésített vállalkozók
3.) Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar bútorgyártásra? - A legnagobb veszélyt az jelenti, hogy a súlyponti cégek nem magyar tulajdonban vannak, így ezeket főleg az elérhető haszon mozgatja. Egy esetleges kivonulás, termelésáthelyezés egy rakás beszállító életét teheti tönkre, vele együtt eltűnhet a már kialakított szakmai kultúra is. - Mivel a mi esetünkben az exportra gyártott tömör fa bútorok is rendkívül sok kézi munkát igényelnek így nagy az élő munka ráfordításunk. A jövő évre tervezett nagyon nagy bérteher növekedést nem tudjuk kigazdálkodni. Fix szerződött árakon dolgozunk. A lengyel, román stb. munkabérek és terheik, illetve az adórendszer sokkal versenyképesebb lesz a magyarral szemben. - A bérköltségek reálemelkedése euróban. Az importverseny. Belföldi kereslet szűkülése. A közös szakmai érdekképviselet hiánya. - Az ellenőrizetlen gyártóktól érkező olcsó import, a szűkülő piac és emiatt mélyen a reális ár alatti vállalások, a kötelező minimálbér emelés. - Az erősödő forint!!!! A belső piac beszűkülését csak az export tudja pótolni, de ehhez jó árak kellenek. A hiteleseknek ez nem kedvező, de így nekik is lehet munkájuk. - A fizetőképes kereslet, esetenként az alapanyag hiány. - A gyenge minőségű olcsó import bútorok. - A külföldről behozott használt bútorok tömege és értékesítése. - Minden ország zárni fog - nem, vagy csak a lehető legkevesebb dolgot szerzik be importból -, hogy gazdasági biztonságukat megőrizzék. Tehát külföldre értékesíteni nem tudunk, a magyar pedig egy kis felvevőpiac, különösen most. Véleményem szerint az emberek pénztelensége jelenti a legnagyobb veszélyt, de nem csak a bútoriparra, hanem minden egyes vállalkozás életére. - A piac hiánya, körbetartozás állam részéről, generálkivitelezők részéről, melyek között csalók is vannak. - A külföldi olcsó alapanyag és rezsiköltség miatt, a magyar bútor nem tud versenyképes áron az üzletekbe kerülni. Ezzel szemben viszont, nyomott árú és helyenként gyenge minőségű termékek érkeznek külföldről, ezzel a magyar minőségi termékek piacot vesztenek. - Első körben a hazai kereslet visszaesése. Két irányból: egyrészt a gyártók kapacitásukat nem tudják lekötni, ezért veszélyt jelent a lehetséges visszafejlődés, másrészt az, hogy export partnerek megjelenésével nem lesz a hazai gyártás vonzó számukra. - Véleményem szerint az árversenyre korlátozódó kereslet az ami nagyon káros, hiszen az eladási árak alacsony szintje miatt még a fenntertásra se nagyon jut pénz, nem beszélve a fejlesztésekről, így az elavuló gépek és technológia nem teszi lehetővé a megfelelő minőségű termékek előállítását, ami nyomasztó hátrányt jelenthet a külföldi versenytársakkal szemben. Továbbá egyre több beszállítói státuszt veszítünk el a multik beszállítói feltételeinek számunkra betarthatalansága miatt (finanszírozás). - Mivel "világmárkákat" nem állítunk elő, ezért legfőbb versenytársaink, akár belföldön, akár külföldön, az un. olcsóbérű országokban vannak. Ezekkel a cégekkel a magas bérre rakódó terhek miatt nem tudjuk felvenni a versenyt. Tovább rontják versenypozícióinkat az ottani viszonyokhoz képest eltérő gazdasági szabályzók, amik további költségekkel terhelik a gyártást.
Pozícionálja Ön is vállalkozását! A helyzetértékelés lényegi eredménye a fenti táblázat. Bár igyekeztünk teljeskörűen átvizsgálni az érintett ágazatot, elkerülhette figyelmünket több olyan információ is, ami esetleg befolyásolja az itt megjelenő adatokat. Ha az Ön vállalkozása lemaradt volna a jogosan megillető helyéről, vagy ismer ilyen vállalkozást, jelezze nekünk, hogy tisztázhassuk Önökkel/velük a részleteket.
Ismereteink szerint hazánkban ilyen összetételű elemzést - az elmúlt 21 évben - más nem publikált! Úgy érezzük, ennek létrehozásával sokat tettünk a hazai bútorgyártói szegmens jobb átláthatóságáért, piaci pozíciójának megismeréséért.
Kapcsolódó elemző írásaink: A legnagyobb 100 hazai bútorgyártó - 2009.
A legnagyobb 100 hazai bútorgyártó - 2008.
A legnagyobb 100 hazai bútorgyártó - 2007.
A legnagyobb 100 hazai bútorgyártó - 2006.
Fakereskedők (Top20) a számok tükrében - 2010. (2011-09-06) Magán erdőgazdálkodók (Top30) a számok tükrében - 2010.(2011-08-18) Állami erdőgazdálkodók (22) a számok tükrében - 2010.(2011-07-14) Magyarországi barkácsácsáruház-láncok (6) 2010-es eredményei (2011-07-01) Erdőgazdálkodók számokban 2009 - 22 állami + Top30 magánerdő (2010-06-23) Erdőgazdálkodók számokban - 2008 - 2.rész - magánerdő Top30 (2010-02-21) Erdőgazdálkodók számokban - 2008 - 1.rész - állami erdőgazdaságok (2010-02-09)
Tóth János, FATÁJ, FATUDAKOZÓ, FAGOSZ;
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|