2011-11-07

Fakitermelési lehetőség és tény 2000-2010.

Az elmúlt évtized adatai fafajonként, grafikonokkal. Úgy tűnik, hogy a piaci kereslethez képest - különösen egyes fafajokból - bőven van fa a magyar erdőkben, de esetenként különböző okokból "nem jön ki belőle".

A cikk megosztása:Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on

 

A hazai bruttó fakitermelés lehetőségeit (erdőterv) és tény adatait is megismerhetjük az MGSZH Erdészeti Igazgatóságának adattárában elérhető mérlegbeszámolókból. A 2010. évi adatok 2011. november első napjaiban jelentek meg az MGSZH-EI honlapján (a kimutatáson június végi dátum van). Az adatlapok azonban 2010-re nem tartalmazzák az erdőtervi előírást, ugyanakkor kitermelési adatok a használati módok szerint a korábbinál erősebben részletezettek.

 

A Fakonferencián bemutatott fűrészipari előadás foglalkozott a hazai fakitermelési lehetőségekkel, illetve a tényleges fakitermeléssel, de csak néhány kiemelt fafajra. Most nézzük az adatokat az összes fafajra külön-külön.

 

Az erdőtervi lehetőségek és a fakitermelés különbsége, az évi akkumuláció az évtized során folyamatosan emelkedve 1.896 e m-ről 2009-re 3.735 e m3-re, tehát lényegében a duplájára nőtt. A fakitermelés ugyanakkor részben a viharkárok miatti 2010. évi növekedésével is az évtized egészében lényegében változatlan. A hazai erdőkben tehát jelentős tartalékok gyűlnek a különböző fafelhasználási célok keresletének, leendő keresletélénkülésének kielégítésére.

(A nem erdőgazdálkodók részére: Vigyázat az alábbiak bruttó fakitermelési és lehetőség adatok, amivel szemben tényleges árualapként a mintegy 15-20%kal alacsonyabb értéket mutató nettó m3 adatok lennének figyelembe vehetőek! Ez utóbbira azonban nincs országos statisztika az erdőgazdálkodók jelentései alapján.)

Nézzük az összesített adatokat fafajonként külön-külön, mert egyrészt az egyes fafajok eltérő nagyságrendet képviselnek, másrész az erdőterv és a fakitermelés szempontjából eltérő mozgást mutatnak. A fafajok a mérleglap megszokott sorrendjében következnek egymás után. Az y tengely ezer m3-ben mutatja a számokat. Figyelemre méltó, hogy több fafaj esetében is az évi akkumuláció megközelíti, vagy túlhaladja az éves kitermelés mértékét. Más fafajoknál ugyanakkor e távolság jelentősebb.

 

 

 

(A 2010. évi kiugró bükk termelés széldöntés következménye.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha az összes akkumulációt az összes bruttó fakitermeléshez viszonyítjuk, az alábbi grafikont kapjuk. Ezen összevetésben a százalékos mérték tehát 26%-ról 50% fölé emelkedett.

 

 

Az akkumuláció / bruttó fakitermelés arány az egyes fafajoknál az alábbi.

 

 

A fűz kiugrik a többi közül ugyanakkor összmennyisége az összes fafaj közül a legkisebb.

Az akác, az egyéb keménylombos, az egyéb lágylombos és a hazainyár, amelyek hányadosa jellemzően 60% fölötti, különösen az utóbbi években. Ezek közül az akác képvisel jelentős mennyiséget évi másfél millió m3 körüli fakitermelésével és egymillió m3-t már hosszabb ideje meghaladó akkumulációjával.

Az akác esetében ez annyiban különös, hogy a kitermelést fékező természetvédelmi korlátozások e fafajnál nem jellemzőek, a terepviszonyok sem lehetnek hátráltatóak, a piac sem lehet ennek oka, hiszen 2008-ban és az egész évtizedben 2000-et kivéve 60% körüli, majd 70%-ot, sőt 80%-os is meghaladó értékeket is mutat e fafaj.

 

Úgy tűnik tehát, hogy a piaci kereslethez képest bőséggel van fa a magyar erdőkben, de több esetben is különböző okokból "nem jön ki belőle".

Az MGSZH-EI adatai alapján
a feldolgozást készítette: Mőcsényi Miklós

A cikk folytatása: Az erdőterv és fakitermelés állami és magán bontásban

 

Ha tetszett a cikk ossza meg ismerőseivel: Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on