Vidékfejlesztés és klímavédelem erdőgazdálkodással és fafeldolgozással, kerekasztal, Sopron 2011-10-13

Az Erdész-faiparos találkozó teljes programja.

A fa fűtési és energatikai hasznsításával foglalkozó kerekasztalbeszélgetés szereplői voltak:

hatóság

Tóth Tamás, osztályvezető, Magyar Energia Hivatal Közgazdasági Elemző és Fenntartható Fejlődés Osztály

erdőgazdálkodás

Jung László, Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgató, a FAGOSZ elnöke

faipar

Novák Tibor vezérigazgató, Kronospan-Mofa Kft., Falco Zrt. és Ifj. Tóth Árpád, vezérigazgató, Erdért Tuzsér Zrt.

kutatás, oktatás

Dr. Alpár Tibor, egyetemi docens NYME Faipari Mérnöki Kar, Fa- és Papíripari Technológiák Intézet; Dr. Németh Gábor egyetemi adjunktus, Faipari Gépészeti Intézet, Anyagszállítási Intézeti Tanszék

Az esemény moderátora: Mőcsényi Miklós, FAGOSZ főtitkár volt.

Elsőnek Novák Tibor fejtette ki véleményét.

Véleménye szerint nagyon egyszerű az iparifát és a tűzifát elkülöníteni. Iparifa, amit feldolgoznak és esetleg e művelet eselékének egy részét használják fűtésre. Tűzifa pedig amit feldolgozatlanul elégetnek. A megfelelő faellátáshoz a Kronospan-Mofa Kft. már horvát import fát is használ. Sajnos az EU-n kívüli feladás miatt naponta csak egyszer tud megfordulni a kamion. A FALCO Rt.-nél előkészítették a nyerslap gyártó gépsor cseréjét, ami alapján akár már 2012. végére működhet az új folyamatosprés. Ennek hatására 2013-ra kétszeresre, de akár két-és-félszeresre is nőhet a faigény, aminek kielégítéséhez majd osztrák importra is szükség lehet. Tapasztalatuk szerint a magyar fabeszerzési árak már gyakorlatilag azonosak, mint az ausztriai.

Maguk részéről nincsenek ellene a hulladék elégetésének. Sőt, az említett két üzemben is van hulladékégetés a kéreg és a csiszolatpor és hasonlók hasznosítására. Sőt könnyen lehet hogy tűzifát is vásárolnak majd. Ugyanakkor tiltakoznak az áramtermelés támogatása ellen, ami egy szűk rétegen túl senkinek sem jó. Ha az erőműi fafelhasználás nem kapna piactorzító ártámogatást, nem szólnának ellene. Sokfelől vásárolnak áramot, Szerbiából pl. 1/3-dal olcsóbban, mint a hazai beszerzésűt. Ismereteik szerint Szlovákia kivételével mindenhol olcsóbb az áram, mint itthon.

Jung László visszatért a mai helyzethez vezető folyamatok eredetéhez. Kazincbarcikán 2011-ben, Pécset 2003-ban indult el a biomassza alapú erőműi blokk. A 90'-es évek közepéig a lakosság a fakitermelés során keletkező tűzifát "felszívta". Ez évtized közepétől vezették be a gázt nagyon sok faluba, ahol fával fűtöttek addig, így a tűzifa kínálati pozícióba került. A túlkínálat az 1 millió m3-t is elérte. Akkor a rostfát az Interspan 2800 Ft/m3-ért vásárolta, de 3800 Ft/m-be került előállítani. A tűzifát és a faszenet erősen exportálni kellett. Ebben az időszakban és piaci helyzetben lépett be a két, majd három erőmű és egymásra találtak a vevők és az eladók, mintegy 800 ezer m3 erejéig. Nem tud róla, hogy az iparnak fahiánya lett volna. Fűtőérték arányos árakat dolgoztak ki, hiszen az akkori tűzifa átlagárhoz képest energiatartalom összevetés alapján az olaj ára háromszoros volt. Később a decentralizált fűtőművek is elindultak. Ma azt tapasztalják, hogy a 36 cm átmérő alatti hengeresfa rönkként alig adható el, a fűrészüzemek az ennél vastagabbat keresik.

Mőcsényi Miklós a KÁT-ról METÁR-ra áttérés tervezete kapcsán ismertette az összegyűlt véleményeket. A leendő METÁR rendszert ezen a címen tették közzé szeptember 13-án: Szabályozási koncepció a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszeréről. Ez a koncepció lényegében a 10 MW alatti biomasszás erőművekre, illetve a 20 MW alatti biomassza alapú kogenerációs, távhőt is szolgáltató erőművekre vonatkozik. A koncepcióval kapcsolatban ezen problémákat jelezték a FAGOSZ tagjai:

- Nem vonatkozik a kogeneráció esetén a technológiai hőre, illetve ettől függetlenül általában a hőre és a technológiai hőre. (Nem foglalkozik a lakosság hő célú biomassza fogyasztásával: tűzifa, brikett, pellet, stb.)

- A koncepcióban javasolt erdei fa igazolási és ellenőrzési rendszer felesleges és drága (árbevétel 1-2%-a), részletei ismeretlenek. Valójában nem lesz vetítési alapja. A vevő, vagy az eladó fizeti-e? Imp-exp-al kijátszható.

- Létező nemzetközi (olcsóbb) tanúsítási rendszereket nem vizsgálták? (PEFC, FSC)

- Nincs tűzifa szabvány. Vita esetén a tűzifa fogalmát ki határozza meg? Mi az hogy "rosszabb" mint a tűzifa?

- Szántóföldi lágy- és fásszárúakra nincs igazolási és ellenőrzési követelmény? (szabadrendelkezésű erdő, majorok, fasorok, energiaültetvények, . és más "nem erdei" fa?)

- Körzeti ellátási potenciál: (a) nagyon nehezen kezelhető rendszer; (b) ha mégis, akkor a körzet ipari fafelhasználást is figyelembe kell venni.

- Bruttó-nettó: a hatóságnak nincs tényleges áruforgalmi nettó m3 adata, csak bruttó m3 a lábonállóra és a számított fakitermelésre. Így mit is ellenőrizne?

- Erőművekre kvóta is, és rögzített ár is? Vagy-vagy.

- A KÁT továbbélése, párhuzamos élete?

- Mikor léphet be az első METÁR szabályozás szerinti megújuló erőmű? (3-5 év múlva?)

Ugyanakkor egyetértés van a differenciált árral, a bonuszokkal, a 15 évre rögzített támogatási futamidővel kapcsolatban.

EU felé tett megújuló részarány vállalás csak akkor lesz teljesíthető, ha a fa beszállítók és felhasználók számára a METÁR rendszer megfelel. Egyébként nem, hiszen a megújulóban, de különösen a biomasszában a fa részaránya igen nagy, illetve meghatározó.

A METÁR-ral kapcsolatos észrevételek kicsit részletesebben.

Tóth Tamás visszaigazolta, hogy igen, az ipar berzenkedik a szabályozási koncepcióval kapcsolatban. Közismert, hogy az EU 2020-ig a teljes energiafelhasználás 20%-ig megújuló alapú energiaelőállítást kíván. Számos ország erősen fejleszti ehhez megújuló energia iparát, mert az várhatóan később megtérül. Sőt, ez verseny Kínával is. A magyar lakosság kiadásaiban 20% az energia, míg pl Németországban ez csak 10%. Hasonló a helyzet az iparban is, így különösen az energiaintenzív iparágakban súlyos gond az energia költséghányada. A megújulók közül Magyarországon a biomassza amiben jelentős lehetőség van.

A METÁR-ban a zöldhő ügye valóban nincs benne, csak az áram végtermékű alternatív energiafelhasználással foglalkozik. A rendszer költségeit az áramfogyasztók közösen fizetik ki.

A még hatályos KÁT rendszerében rögzített átvételi árak és egyéb kondíciók alapján nem jönnének létre a vállalásnak megfelelő mértékű megújuló (ebben biomassza) alapú erőművek. Mindenképpen szükséges volt tehát a változtatás. Véleménye szerint a zöldmezős erőműi beruházás legalább 2-3 évet vesz igénybe.

A zöldhő támogatás külön törvény lesz, ami alapján elsősorban a berendezések vásárlását, illetve a hőszigetelést lehet majd elősegíteni. Németországban az épületek hőfelhasználása fele vagy annál is kevesebb a hazaihoz képest!

Ifj. Tóth Árpád ismertette a fenyőfűrészárut előállító cégüket. Az 55-60%-os kihozatal mellett 40-45% a melléktermék, amit főleg falemezgyáraknak, illetve erőműveknek, fűtőműveknek értékesítenek és természetesen ennek eladási ára nem közömbös számukra. A piac 2009-2011-ben eddig általában nem nőtt, sőt sok esetben szűkült, ugyanakkor a rönk ára emelkedett.

Dr. Alpár Tibor szerint az erőművek tévedése, hogy a dendromasszát is a biomassza közé sorolták. Igaz, a lágyszárúakkal valóban problémásabb áramot termelni. Úgy gondolja: ha megszűnik a "bioáram" ártámogatása, akkor annak előállítása is abbamarad. Nagyra értékeli az Egyetem részéről, hogy a Kormány kikéri a szakma véleményét. Pl. a Nemzeti Energia Stratégia vitája és véleményezése során is sok mindent átvett az előterjesztő a kapott véleményekből.

A fa tárolja a szenet, tehát az lenne a logikus a klímaváltozás elleni küzdelem keretében, hogy a fát először amennyire csak lehet alapanyagként kell hasznosítani termékelőállításra és csak akkor elégetni, amikor a termék már teljesen elhasználódott. A fa energia célú hasznosításához képest az ipari hasznosítás hozzáadott érték többlete mintegy 100-szoros, és a munkaerőigény is lényegesen magasabb.

Dr. Németh Gábor szerint a METÁR is a biomassza, azon belül a fa áram célú felhasználását fogja ösztönözni. Jó lenne a többi alternatív energiahordozóval is hasonlóan hangsúlyosan foglalkozni. Ismeretei szerint 2013. után a cégeknek a CO2 kereskedelemben a cégeknek kvótát kell majd vásárolniuk, ami az áram árát jelentősen emelni fogja. Ez miért nem szerepel a METÁR koncepcióban és a NES-ben?

A kerekasztal beszélgetés után a hallgatóság is bekapcsolódott számos észrevétellel. Ezek összefoglalásaként az érzékelhető, hogy nagy a piaci bizonytalanság, még 3-5 évre is nehéz előre tervezni, miközben az erőművek esetén ennél sokkal hosszabb időre kell a döntéseket meghozni. E bizonytalanság miatt nem nagyon indulnak mostanában magyarországi erőmű beruházások.

Figyelemre méltó, hogy a sok kísérlet és bemutató ültetvény, számos bíztató tudományos eredmény ellenére a fás szárú ültetvények nem nagyon terjednek. a mintegy 10 éves ciklusidő túl sok bizonytalanságot hordoz. Az is hátráltató, hogy bár az ültetvénytelepítési támogatás él, de a kifizetéseket felfüggesztették. Sőt több esetben még 2009. évi támogatások sincsenek kifizetve. Az ültetvény probléma egyelőre nem látható hogy hogyan lesz megoldható. Az elméleti lehetőség jelentős, a gyakorlatban mégsem működik megfelelően.

Szóba került, hogy a vizienergiával is ismét komolyabban kellene foglalkozni, hiszen a biomassza erőművek hatásfoka nagyon rossz.

Nagy hiány, hogy a METÁR-éval nem egyszerre jelent meg a zöldhő szabályozási koncepció is.

Az már látható, hogy a decentralizált kis fűtőművek a helyes irány a nagy erőművek helyett a biomassza hasznosítás terén.

A kerekasztal beszélgetésen és azt követő eszmecserén sikerült a témát körüljárni, szinte minden fontos szempont szóbakerült.

A beszámolót készített: Mőcsényi Miklós