|
|||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-11-22
III. Duna-Tisza Csatorna Konferencia + Kínai Császárfa Program
Több évi önzetlen tudományos munka után 2011. június elején - az első Duna-Tisza Csatorna konferencián - a projektet jegyző magyar vállalkozók és civil szakmai szervezetek bemutatták azt a rendkívül összetett - a kormány és az Unió prioritásaival is egybecsengő - programot, amely- elképzelésük szerint - egyedülálló munkahely-teremtési és mezőgazdasági előnyei mellett egy ökológiai "zöld szigetet" hoz létre Európa szívében. Ezt a programot bővítette a II. Duna-Tisza Csatorna - Zöld sziget Európában konferencia 2011. október 25 -én Zsanán, ahol Visnyei Miklós polgármester meghívására, mintegy 25 polgármester és vállalkozó részvételével sor került a klímaváltozásban is kulcsszerepet vállaló mikro szaporítású fa különlegesség a Paulownia Elongata (Kínai Császárfa) első példányának ültetésére is. Mi változott meg, hogy egy oly sokáig agyonhalogatott terv hirtelen aktuálisabb lett, mint valaha? A jelenlegi kormány olyan választási ígéreteket tett, olyan uniós kötelezettségeket vállalt fel - és közben olyan gazdasági körülmények közé került -, amelyekről tudható, hogy csak önszerveződő - nagy társadalmi és európai uniós támogatottságú -mega projektekkel teljesíthetők. Ilyenekre pedig most költségvetési keretek nincsenek, tehát balgaság lenne azt várni, hogy majd állami forrásból realizálódik egy olyan utópisztikus elképzelés, melynek nemzetgazdasági hatásait megbecsülni is alig lehet. A Duna-Tisza köze - a Homokhátság - ma Európa második legnagyobb elsivatagosodó területe, ahol a talajvízcsökkenés szikesedést, a melegedő éghajlat a puszta, a homok térnyerését hozta. Az elvándorlás gyorsul, a tanyavilág pusztul, mivel a terület népességmegkötő képessége jelentősen leromlott. Az elmúlt tíz évben 300 ezerrel csökkent a térség lakossága! Ugye nehéz elképzelni, hogy ezen a területen a DTCS projektnek hála akár egymillió hektár energia és/vagy klíma ültetvény és 500. 000 - 800. 000 új munkahely létesülhet, miközben megszűnik a migrációs veszély!? Azt még inkább nehéz tudomásul venni, hogy a projekt speciális elemeinek (villamos energiatárolás), energia -,(biomassza) és klímaültetvény, vagy vízi szállítási folyosó (a Duna - Majna - Rajna transzkontinentális víziút-rendszer részeként) és üdülőparadicsom kiépülésével új tranzitlehetőséget is és nem utolsó sorban egyedülálló turisztikai élményt nyújt Európa polgárai számára .
Elkészült a megvalósíthatósági terv Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) területi szervezete, a DTCS Zrt. és a Sunwo Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) ipari osztályán újonnan megalapított Energiaipari Szakmai Osztállyal és a Bioipari Technológiák Szakmai Osztályával közösen - számos professzor közreműködésével- önfinanszírozásra és gyors megtérülésre képes megoldáscsomag került kidolgozásra.
Az új Duna-Tisza Csatorna koncepció lényege Tass és Szeged között - komolyabb műtárgyak nélkül - köti össze két nagy folyónkat európai osztályú vízi utat nyitva a tranzit- és turisztikai utazásoknak és egyben a Homokhátság legmagasabb pontján kialakított víztározóval (SZET) 600MW - energiatárolással segíti a magyar megújuló energia programot, továbbá pótolja a rendszerirányító (MAVIR) évtizedek óta hiányzó kiszabályozó kapacitását. A mintegy 200-230 milliárd Forintba kerülő tározó a csatorna költségvetésének mintegy a 2/3-át teszi ki, de önfinanszírozó képességét egyedülállóan javítja. A gerincről délnek induló öntözőcsatorna és a belőle kiágazó "fürtök" egy millió hektár öntözését teszik lehetővé a határon is átnyúlva egész Szabadkáig. A fentiekhez kapcsolódott az október 25-i konferencián,a Zsanán debütált Kínai Császárfa (PAULOVNIA) program, amely lehetővé teszi, hogy a DTCS által érintett legkevesebb 43 önkormányzat közmunka és egyéb vállalkozási projektek keretében hatalmas faültetvény és talaj-, valamint táj rehabilitációs programokba kezdjen. A Kínai Császárfáról tudni kell, hogy 3 évenként tarra vágható, magas fűtőértékű, és leveleinek nitrogéntartalma eléri a 14%-ot, ami a talajminőség javításában különleges előnyöket jelent! Fontos, hogy egy 4-7 éves ültetvény hektáronként és naponta 5 tonna CO2 gázt dolgoz fel és mintegy 3 tonna Oxigént, termel. Ezen kívül jelentős mennyiségű szállópor megkötésére is képes 60 cm-nél is nagyobb (lapu)leveleivel! Tessék csak elgondolkozni, hogy a városainkban és közutjaink mentén nem lenne-e érdemes (a szmogriadó helyett) a progresszív megoldásra koncentrálni? A szikesek rehabilitációjában kiemelt szerepet kap egy magyar tudósok által fejlesztett - és több mint egy tucat országban már szabadalmat kapott- "mikrobiológiai csodafegyver" a mikrobiális talajjavító, amely a környezetet jelentősen terhelő műtrágyák részleges kiváltása mellett a talaj és a levegő specifikus erőforrásait használja. Egyben ez a technológia hatalmas lehetőséget jelent a rehabilitált szikeseken a "duális" mezőgazdasági művelésre - sőt akár a rövid tenyészidejű fajtákkal az évi kétszeres vetésforgó bevezetése mellett is a talajerő optimumának fenntartására.
De ez nem minden! A Kínai Császárfa 5x5-ös (épületfa és/vagy Carbon Credit célú telepítés esetén) alkalmas bizonyos növényekkel együtt a szimbiotikus telepítésre! Azaz például szóját, vagy repcét is ültethetünk a 3 évesnél idősebb faültetvényeken köztes növényként. Igy Magyarországon akár már néhány év alatt esetleg meg is szűnhet a (génmanipulált) szójaimport? Ennek pedig az ország minősítésünkben és mezőgazdasági exportunkban a hatásai beláthatatlanul pozitívak lehetnek! Természetesen a szimbiotikus és kétszeres vetésforgós duális gazdálkodás a Kínai Császárfa ültetvényeken akár kombinálható is (ez csak technológia és tápanyag kérdése a kiemelkedő magyar agrárszakember-gárda mellett). Így a hazai és világpiaci igényeknek megfelelően az energianövények mellett élelmiszert, kenyérgabonát és takarmányt is bőségesen termelhetünk és Magyarország - néhány száz év után újra - Európa éléskamrájává válik, csak ezúttal nem az olcsósága, hanem a minősége és versenyképessége révén. Hiszen nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelésünk versenyképessége a fentiek miatt kiugróan megnövekszik és a Kárpát-medence vízkészleteivel gazdagodva, pedig a DTCS - a középső öntözőfürt révén - egyedülálló helyzetbe kerül! A Duna-Tisza Csatorna nyomvonalán - hála a csatorna körültekintő nyomvonalválasztásának, valamint a lankás partoldalaknak - helyet kap a programban a Duna és a Tisza menti népi kultúrák és hagyomány ápolása is, így a kosárfonók vagy a teknővájók újbóli megjelenése. Ezzel különleges kapcsolódási lehetőség adódik az uniós Duna Stratégiához is.
DTCS és az Európai Unió A DTCS projekttel a Homokhátságon létrejövő "Zöld sziget" szén-dioxid megkötő képességével, és különleges mikroklímájával, példát mutat az Európai Uniónak - és talán a világnak is - hogy léteznek aktív megoldások is a klímaváltozás pozitív kezelésére. A hatalmas új faültetvények széndioxid-megkötő képessége pedig olyan új kvótakereskedelmi forrást jelent a nemzetgazdaságnak (és stratégiai cserealapot az MVM-nek), amellyel az alig néhány napja elfogadott "Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030-ig" két legfontosabb energiafüggetlenséget erősítő eleme - a megújulók hasznosítása és a lignitalapú tüzelőanyagok hadrafoghatósága is - egyszerre válik kezelhetővé. A Duna-Tisza Csatorna esélyeit nagyban javítja, hogy olyan új magyar innovációkra (szélkerék, mikro turbinák, mikrobiológia, új agrártechnológiák) támaszkodik, amelyekkel a magyar "Zöld ipar" is esélyt kap az európai felzárkózásra, sőt nem titkolt reményeink szerint lehetővé teszi a bekapcsolódásunkat a nemzetközi öko-energetikai és klímaprogramokba. Az általunk koordinált menedzser kutatócsoport pedig nem is titkolja, hogy a DTCS projekt magyar megoldásait és eredményeit nemzetközileg - az Európai Unió Afrika programjában is használni kívánja! Persze először itthon, Magyarországon kell bizonyítanunk. A legszélesebb társadalmi összefogással kell elérni, hogy környezetvédő, tudós és politikus egyaránt magáénak érezze ezt a lehetőséget - a Duna-Tisza Csatornában rejlő potenciált. És legyen meg bennünk az a magyaros virtus, akarat és kitartás, - amit talán leginkább világhírű feltalálóink sikere jellemzett egykoron -, hogy a világválság közben is képesek vagyunk egy kiemelkedő teljesítményre, igazi pozitív európai teljesítményre! Ezzel pedig megalakulhat egy eddig példa nélküli új ökö-komplexum a "Zöld sziget Eurórégió" Gödöllőtől Szabadkáig. Jöjjön el Kecskemétre és legyen részese egy különleges programnak, amikor végre nem a válságról, a problémákról, hanem a kézzelfogható "Zöld jövőről" egy élhetőbb Magyarországot és egy zöldebb Európát tervezünk együtt! Forrás: Zöldforradalom
|
| |||||||||
|