Munkahelyek ezreit rejti a hazai erdő, Erdők helye a vidékstratégiában konferencia

A FATÁJ-2011-11-15 cikkben jeleztük előre a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az "Erdők helye a vidékstratégiában - 2011. az erdők nemzetközi éve" konferenciát, bemutatva annak programját.

A kertészeti ágazat mellett az erdőgazdálkodás igényel komoly kézi munkát, így munkahelyek ezreinek a megteremtését biztosíthatják a hazai erdők - mondta hétfőn Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

"Jelenleg mintegy százezer ember megélhetéséhez járul hozzá az erdőgazdálkodás. Ez évtől már nemcsak az állami, hanem a magántulajdonú erdők is részt vesznek a közmunkaprogramban, s e lehetőséget bővíteni szeretnénk. Tavaly kétezer-nyolcszáz, az idén pedig háromezer közmunkás dolgozott az erdészeti közmunkaprogramban" - mondta a tárcavezető.

Kiemelte: az erdővel borított területek növelése a cél, amit a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek hasznosításával lehet megvalósítani.

"Fel kell gyorsítani az erdőtelepítéseket, hogy húszról huszonhét százalékra bővüljön az erdők által borított hazai területek aránya. Ezen mérték eléréséhez hétszázezer hektárnyi új erdő szükséges. Az erdőtelepítések egyik fontos színtere az Alföld, ahol eleve alacsonyabb az erdősűrűség, és óriási a munkanélküliség is" - hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Szerinte az ország energiafüggésének csökkentéséhez is jelentősen hozzájárulhat az erdőgazdálkodás, ha megvalósulnak az erdei biomasszára alapozott kis és közepes teljesítményű hőerőművi beruházások.

"Továbbra is súlyos probléma az illegális fakitermelés, amit vissza kell szorítani. Mielőbb be kell vezetni a faanyag nyomon követésére alkalmas eredetigazolási rendszert, elő kell készíteni az erdővédelmi szolgálatok felállítását, s erősíteni kell a hatóságok közötti együttműködést. Az erdők hasznosítása elsőrendű közügy is. Az erdőkre vonatkozó szabályozásnak szigorúnak és következetesnek kell lennie, de e célok eléréséhez megfelelő eszközöket kell biztosítania az államnak" - emelte ki a miniszter.

Elmondta: a 2014-2020-as vidékfejlesztési ciklusban az erdőgazdaság fejlesztése, támogatása lehet Magyarország fő kitörési pontja, miután az unió olyan fejlesztési politikát kíván megvalósítani a következő hétéves költségvetési ciklusban, amely az új munkahelyek létrehozásával, a megújuló energiafajták alkalmazásával, a hatékony környezet- és természetvédelemmel, a biogazdálkodás térnyerésével teremt élhetőbb vidéket. A szaktárca a nemzeti vidékstratégiában határozta meg az erdőgazdálkodás fontosságát, és a nemzeti erdőprogramban dolgozta ki a részleteket.

Forrás: EchoTv, fotó: Mőcsényi

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztlési miniszter beszéde (word.doc)

Gondolatok az elhangzott további előadásokból és a hozzászólásokból:

A miniszteri beszédet követően Jenik Péter (a Miniszterelnök sajtóstábjának osztályvezetője) mondta el "Fenntarthatóság és erdőgazdálkodás" címmel dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédét, aki más elfoglaltság miatt a konferencián nem tudott részt venni. Ahhoz, hogy az erdőgazdálkodás számos szerepét (munkahelyteremtés, faellátás, klímahatás, biológiai sokféleség, ivóvízbázis védelme, stb.) jól betölthesse minden szempontból erős tudományos megalapozottságra van szükség. A hosszú termelési ciklusból következően is a legújabb eljárások terén a gyakorlat és a kutatás sokszor együtt halad, egymást erősítve. Nagy szükség van az ERTI-re, mely példásan együttműködik a NYME-EMK-val és a hatóságokkal.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde (word.doc)

Dr. Mátyás Csaba akadémikus (NYME-EMK) "Változó éghajlat - változó kockázatok az erdőgazdálkodásban" című előadásában a klímaváltozás várható erdőgazdálkodási hatásait elemezte. A várható melegedés miatti több szárazságot jobban tűrő fafajokat kellene preferálni. Az őshonosság statikus szemléletével szemben a változásokhoz jobban alkalmazkodó dinamikus megközelítésre van szükség. A déli származásokat kell preferálni. A táji szintű őshonosság érdekes helyzeteket hozott, pl. a szlavón tölgyet sikerült ezzel kizárni. Aszálytoleráns szaporítóanyag forrásokat kell fejleszteni. Ismerete szerint dr. Kapusi Imre magánkísérlete az egyetlen ilyen példa Kácson. A genetikai és faji diverzitás önmagában nem érték és nem garancia a fennmaradáshoz. Átgondoltan fejleszteni kell a stratégiát. Szerinte van remény, hiszen az erdészeti ágazat még működik.

Dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója "Új kihívások az erdészeti kutatásban" c. előadásában több, az erdészeti kutatás számára fontos tendenciát is bemutatott. Igaz, hogy a magyar erdőterület nő az európaihoz hasonlóan, de a világ erdőterülete csökken, aminek globális hatásai nálunk is érvényesülni fognak. A kitermelési lehetőségek egyhamar nem nagyon fognak nőni, ezért a rendelkezésre álló forrásokat kellene jobban kihasználni. Bemutatta dr. Führer Ernő erdészeti aszályossági indexe alapján a jelen és a jövő különböző időpontjaira készült térképváltozatait, melyek a szárazodás terjedését vetítik előre. A legfontosabb őshonos fafajaink, köztük is különösen a bükk nagyon klímaérzékeny. Ezért azt javasolja, hogy nem kell minden erre korábban megszokott területen a bükköt erőltetni. Fel kell készülni a leendő szárazabb erdők időszakára, amiben nagy jelentősége lehet a genetikának is. A szárazodás miatti tömeges pusztulást csak aktív erdészeti beavatkozással lehet ellensúlyozni, mert a fafajok maguktól ehhez a sebességhez nem képesek alkalmazkodni. Délebbi eredetű szaporítóanyagra van szükség. A bioenergetika terjedésével 2030-ra az erdei fa iránt túlkereslet lesz, ami előtérbe helyezi majd az egyéb (nem erdei) fa alapú biomasszát is. Ez utóbbi lehet a megoldás, amihez lényegében mezőgazdasági művelési módszerekkel kell faültetvényeket "működtetni".

Dr. Náhlik András dékán (NYME-EMK) a tartamos nagyvadgazdálkodás feltételeinek megteremtéséről tartott előadást, gondosan körüljárva az erdőgazdálkodás e sok sajátossággal bíró kísérő haszonvételét. A nagyvadállomány mesterségesen felnövelt mértékére számos grafikont és elemzést mutatott be.

Dr. Jung László elnök (FAGOSZ) "Erdőgazdálkodás helye az ország energiaellátásában" előadását az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) "Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát" jelmondatával kezdte. Utána bemutatta e szervezetnek az Európai Falemezgyártók Szövetségével közösen készített, a szénnek az erdőgazdálkodásban, a fatermékekben, a fa újrahasznosításában körforgását leíró rajzát. A fa tehát CO2 semleges termék. Amíg használatban van, tárolja a CO2-ot. A folyamat különböző pontjain szolgál a fa energiatermelést. Becslése szerint a kitermelt fának végül is mintegy 70%-a e célt szolgálja. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy hazánkban a fakitermelés a növedéknek csak mintegy 55%-át teszi ki, amihez képest az EU átlag magasabb. A 2020-ra vállalt 14,65%-os megújuló alapú energiatermelési hányaddal kapcsolatban véleménye szerint a nagyerőműi modellről mára kiderült, hogy nem ez a megoldás, hanem a kis, regionális fűtőműveké a jövő. Ennek szabályozási környezete a KÁT-ról METÁR-ra átállásban és a zöldhő felhasználással kapcsolatos esetleges további jogszabályokban fog testet ölteni. Bemutatta az Egererdő Zrt. 1985-ben alkalmazott Morbark aprítórendszerét (amivel a furfurol gyártáshoz szállítottak anyagot), illetve a 2010-ben vásárolt Jenz aprítógépet és az arra épülő erdei apríték logisztikai rendszert.

Kristóf Ákos osztályvezető (VM Kutatás és Oktatásszervezési Főosztály) az "Erdei iskolák szerepe az oktatás, nevelés és ismeretterjesztés szolgálatában" címmel mutatta be e részterület utóbbi időben elért eredményeit. Közismert, hogy az erdőgazdálkodók által működtetett erdészeti erdei iskolák mellett vannak már erdei iskolák is. Arra lehet számítani, hogy az erdészeti és más erdei iskolákra egységes minősítési rendszer jön majd létre. Törekedni kell arra, hogy minden erdei iskolában az erdészeti, a pedagógiai és a természetvédelmi szempontok kiegyensúlyozottan érvényesüljenek. A köznek az erdőgazdálkodással és általában a természeti erőforrásokkal gazdálkodással kapcsolatos ismeretei gazdagításában és e tudás megalapozásában igen nagy szerepe van az erdei iskoláknak.

A plenáris szakasz után hozzászólásokra volt lehetőség. A hét hozzászólóból öten a magánerdőgazdálkodás témájával foglalkoztak és ezen belül is különösen a magánerdőgazdálkodás működőképességét, finanszírozását érintő kérdésekkel foglalkoztak.

Dr. Sárvári János ügyvezető elnök (MEGOSZ) azt kérte, hogy a kutatás az egyes támogatási jogcímekkel kapcsolatban fogalmazza meg a minimálisan szükséges elvárásokat. A számos probléma közül is kiemelte, hogy az erdészeti szakirányítás támogatás hiányában nem működhet. A szakirányítás hiány esetén pedig az egész magán erdőgazdálkodás csak döcögve haladhat. Sürgette, hogy az erdészeti szakirányításhoz legyen elegendő támogatási forrás, melyhez gördülékeny kifizetés párosuljon.

Kiss János azt javasolta, hogy a magánerdők terén a védett és Natura2000-rel érintett területeket el lehessen cserélni olyam, most állami tulajdonú erdőkre, melyeknél ilyen korlátozások nem érvényesülnek. Hiszen a védettséget és a Natura2000 besorolást is a tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül állapították meg.

Szabó Nándor ismertette, hogy az erdőtelepítések erősen visszaestek, aminek szerinte nem csak a támogatási források keret lehetőségei az okai, hanem talán elsősorban az MVH lehetetlen viselkedése. Ez a pályázatok nagyon lassú elbírálásában, majd a kivitelezést követő elbírálásoknál, végül a kifizetéseknél is a borzasztó lassúságban és időhúzásban jelenik meg. (Hónapokról, sok hónapról van szó.) Ugyanakkor ha a pályázó akár csak 1 napot késik valamely határidőhöz képest, az jogvesztő erejű. Az MVH az első számú akadály az EU-s célok és támogatások teljesülése előtt. Azt javasolta, hogy az erdőtelepítések teljes támogatási ügyintézése és kifizetése kerüljön vissza az "erdőfelügyelethez".

Borkó Károly tapasztalata az, hogy a munkaerőt keres erdőtelepítéshez, sosem talál dolgozni akaró embert. Pedig az erdőtelepítés hatékony munkahelyteremtő tényező. 3 ha erdőtelepítés ismerete szerint 1 új munkahely. A maihoz képest duplája erdőtelepítés kellene. Ugyanakkor a végtermék jó értékesítéséhez pedig a fát divatbahozó marketingmunka szükséges. Referencia fafűtőműveket kellene tudni mutatni az érdeklődőknek. Dr. Náhlik András előadása alapján véleménye szerint a túzott nagyvadállományt vissza kell szorítani. Egyébként pedig érdemes lenne korrekten bemutatni e témakör ökonómiáját.

Horváth Árpád emlékei szerint amíg nemzeti forrásból ment az erdőtelepítés, addig normálisan ment a támogatás kifizetése. Volt 50% előleg, majd időben végelszámolás és kifizetés. Az MVH korszakban nagyok a csúszások. Az MVH szerinte nem ért az erdőhöz. Pedig telepítési kedv van, terület van, ha kiszámítható a rendszer lesz szaporítóanyag is. A felfutó erdőtelepítés előfeltétele az MVH mostani működésének hatékonyabbá tétele, a csúszások megszüntetése.

Dr. Csányi Sándor dékán (Szent István Egyetem) a vadászati témához szólt hozzá. Véleménye szerint a nagyvad populáció drasztikus növekedéséhez a szakhatóság is hozzájárult azzal, hogy nem elegendően erélyesen szankcionálták a kedvezőtlen jelenségeket.

Zétényi Zoltán az erdészeti kommunikáció jelentőségét hangsúlyozta. Felemlítette Horváth Ferencnek, mint akkori FAGOSZ elnöknek a parlament felsőházi termében tett javaslatát a mára gyakran Fagaras Alapként emlegetett pénzforrás létrehozására a fatermék-felhasználás bővítése, az erdőgazdálkodás kedvezőbb megítélése érdekében. A konferencián, mint az OEE Kommunikációs Szakosztály elnöke ő is szorgalmazta ezen egységes pénzalap létrehozását.

E beszámoló részt és a fotókat készítette: Mőcsényi Miklós

Sajtószemle e témáról:

VM Sajtóiroda, magyarhirlap.hu 2011-11-22, MTI alapján: richpoi.com 2011-11-21, szinte az összes továbbközlő az MTI, a VM sajtóiroda, a helyszínen forgató EchoTV, illetve a MagyarHirlap anyagát vette át. A miniszterin kívüli előadásokról és a hozzászólásokról azonban e helyek megfeledkeztek tudósítani.

Természetesen ellenvélemény is megjelent a konferenciával kapcsolatban:

Nagy érdeklődéssel olvastuk Fazekas Sándor miniszter szavait, amelyeket az Erdők nemzetközi éve konferencián mondott, miszerint az erdőgazdaság fejlesztése, támogatása Magyarország fő kitörési pontja lehet a 2013-2020-as vidékfejlesztési ciklusban. Ezzel teljes mértékben egyetértünk. A baj az, hogy az Orbán-kormány működésében már a sokadik eset, amikor a szavak és a tettek szöges ellentétben állnak egymással.

A 2012-es költségvetésből ugyanis szinte teljesen eltűnt a fenntartható erdőgazdálkodás támogatására fordítható forrás.

Ez a támogatás éveken keresztül biztosította a magánerdő gazdálkodók munkáját segítő tanácsadó szolgálat működését. Ennek hiányában az erdőgazdálkodók nem tudnak felkészülni a megnyíló új lehetőségekre, azok kihasználatlan lehetőségek maradnak.

Az MSZP felszólítja az Orbán-kormányt, hogy az elvont forrásokat azonnal pótolják, ugyanis ez kell ahhoz, hogy a miniszter úr szavai ne csak üres frázisok maradjanak. Ezt nagyon egyszerűen megtehetik: támogassák azt a szocialista módosító javaslatot, amely biztosítja a szükséges finanszírozást az erdészeti tanácsadó rendszer működéséhez.

Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő

Kiadó: MSZP, Forrás: Országos Sajtószolgálat