Az európai faipari és bútoripari ágazatok verseny-képesebbé tételének lehetőségei

2011. január 18-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzat a 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban: Az európai fa- és bútoripari ágazat versenyképesebbé tételének lehetőségei és nehézségei (saját kezdeményezésű vélemény). A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága 2011. szeptember 27-én elfogadta véleményét. (Előadó: Josef Zbořil, társelőadó: Patrizio Pesci.)

Részletek a véleményből:

1.1      Az európai fa- és bútoripari (valamint a cellulóz- és papíripari) ágazat elsősorban egy természetes, megújuló nyersanyagot használ fel: a fát; és alapvető szerepet játszik a környezetbarát gazdaság megteremtésében. Az EGSZB megfigyelte, hogy egyes uniós politikák és kezdeményezések között jelenleg sajnálatos módon jelentős következetlenségek találhatók, ami súlyosan érinti a faalapú iparágak versenyképességét és nyereségességét.

1.3      Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket és a tagállami közigazgatási szerveket, hogy komolyan kötelezzék el magukat egy olyan jogi keret kiigazítása és kialakítása mellett, amely segíthet növelni a fa- és bútoripari, valamint a cellulóz- és papíripari ágazat versenyképességét, és megkönnyíti a faanyagkészletekhez való hozzáférésüket. Az EGSZB emlékeztetni kíván arra, hogy a faalapú iparágak és a megújulóenergia-ágazat (biomassza-termelés) fás nyersanyagokkal való ellátásának problémáiról részletes tanulmányra lenne szükség.

1.4      Az EUwood európai szintű tanulmány kimutatta, hogy az energiatermelési célú fafogyasztás a 2010. évi 346 millió tömör köbméterről (3,1 EJ) 2020-ra várhatóan 573 millió köbméterre (5 EJ) nőhet, 2030-ra pedig elérheti a 752 millió köbmétert (6,6 EJ) is. Ezek az eredmények azon a feltevésen alapulnak, hogy a fa energetikai célú felhasználásának a megújuló energiaforrások közötti részaránya a 2008. évi 50%-ról 2020-ra 40%-ra csökken. A várható fahiány 2025-re 200 millió m3, illetve 2030-ra 300 millió m3.

2.1      A fa- és bútoripar létfontosságú, fenntartható, innovatív és környezetbarát ágazat, melynek forgalma 2008-ban mintegy 221 milliárd euró volt, és az ágazatban működő több mint 365 000 cég (többségükben kis- és középvállalkozások) 2,4 millió embert foglalkoztatott. A forgalomnak közel felét a bútoripar adja, ezt követi az építőipari elemek gyártása (19,3%), a fűrészáru- (13,9%), valamint a farostlemezgyártás (9,2%). Az általános pénzügyi és gazdasági válság jelentősen kihatott az ágazat egészére: a forgalom 2008 és 2009 között több mint 20%-kal csökkent. A faalapú iparágak másik részét Európában a cellulóz- és papíripar alkotja: éves szinten 71 milliárd euró forgalmat bonyolít, 36 millió tonna cellulózt és 89 millió tonna papírt állít elő.

3.3      Az EGSZB egyetért a fa- és papíripari ágazatokkal abban, hogy a feldolgozó ágazatok faalapú nyersanyagainak elérhetőségével és árával kapcsolatos piactorzulások elkerülése érdekében a faalapú biomasszából származó energia felhasználását illetően kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség. Azt is figyelembe kell venni, hogy több farostlemezgyártó cég is kénytelen volt csökkenteni kapacitását 2009 júniusa és 2011 júniusa között, mégpedig nem pénzügyi vagy technológiai okokból, hanem amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő nyersanyag.

3.4      Bár mindeddig a faalapú biomasszának van a (biomasszák közül) messze a legnagyobb teljesítménysűrűsége (wattban kifejezett energiaáramlás négyzetméterenként), érdemes rámutatni, hogy még ez a teljesítménysűrűség is igen alacsony (0,6 W/m2), és például ahhoz, hogy egy 1 GW beépített kapacitású fatüzelésű erőművet 70%-os kapacitás mellett 35%-os hatásfokkal tudjunk működtetni, évente mintegy 330 000 hektárnyi - azaz egy körülbelül 58×58 km oldalhosszúságú négyzet alakú földterületnek megfelelő méretű - ültetvényt kellene betakarítani. Ahhoz, hogy az elvárt arányú biomassza segítségével el tudjuk érni a megújuló energiákra vonatkozó európai célkitűzést, 340-420 millió tömör köbméter faalapú biomasszára lenne szükség.

5.2      A globalizáció számos területen hátrányosan érintette az európai fa- és bútoripart:

- Importnyomás észlelhető az alacsony költséggel termelő - mindenekelőtt ázsiai - országok részéről nemcsak az olyan fogyasztási cikkek esetében, amilyen a bútor és a fapadlóburkolatok (parketta és laminált lapok), hanem a furnérlemezekkel kapcsolatban is, amelyekre vonatkozóan már dömpingellenes illetéket vezettek be. A furnérlemezek és a bútorok árára súlyos nyomás nehezedik a - különösen Kína részéről megnyilvánuló - verseny következtében.

- A Kínába exportált farönkök (bükk, tölgy, nyárfa) (fél)késztermékként visszakerülnek Európába. A kínai vámhivatal szerint 2010 első négy hónapjában az ország teljes farönkimportja 11 millió m3 volt, 24%-kal több, mint 2009 azonos időszakában. 2009-ben a (szűkebb értelemben vett) importált fatermékek értéke 7 milliárd eurót tett ki. Kína hosszú évek óta az EU legjelentősebb külső bútorszállítója. 2008 óta az európai import több mint 50%-a ebből az országból érkezik. Európa Kínából származó bútorimportja jelenleg 46,9%-kal magasabb a 2005. évi szintnél, miközben a teljes bútorimport értéke csak 12,6%-kal nőtt, ami jól jelzi Kína túlsúlyát.

8.4      A hamisított bútorok ártalmasak lehetnek az egészségre, sőt, akár életveszélyesek is lehetnek. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy "terméklapot" a bútortermékek számára, a szellemi tulajdonjogok erősítése és a termékhamisítás elleni küzdelem érdekében.

8.5      Az EGSZB szükségesnek tartja a bútor- és faipar gazdasági reformok révén történő támogatását, a termékpromóció nemzetközi erősítését és a tisztességes verseny biztosítását. Az EU-nak ezenkívül arra kellene biztatnia a feltörekvő gazdaságokat, hogy reformálják meg nemzeti rendszereiket, hogy így felszámolják a bürokratikus nehézségeket, illetve kompenzálják a vámok miatt esetleg előforduló szabályozási vagy bürokratikus egyensúlyhiányokat. Ezenfelül a jogi keretet is javítani lehetne, hogy világos szabályozási keret jöjjön létre az Unión kívüli piacokon beruházni kívánó európai vállalatok számára.

A teljes dokumentum innen tölthető le (pdf).

szerk: Tóth János, Forrás: EESC