|
|||||||||||
FATÁJ archívum:
FATÁJ-online
A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: |
2011-12-20
Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon
A 19. század első felének bútorművészete több mint egy évszázada töretlen közkedveltségnek örvend hazánkban és Közép-Európában. Kiállításunk e napjainkig népszerű és széles körben keresett stílusok sokarcúságának és váltakozásának, valamint eredetének és elterjedési útjának bemutatására vállalkozik. A korszak legjellemzőbb bútorfajtái és formái mellett teret kapnak a kiállításban a korszak órái, zongorái, céhládái, amelyek mind az asztaloskultúra magas színvonalának bizonyítékai. A kiállítás egyik szenzációja a Papnövelde utcai Arany Oroszlán patika 1939-ben átalakított, majd 1951-ben államosított berendezésének visszaállítása a biedermeier kori állapotába. A kiállítás kiindulópontja, hogy a magyarországi bútorművészet szellemi és gazdasági központja a 19. században Pest-Buda lett. Amíg a 18. századi bútorművészetben több központtal lehet számolni - elsősorban az egyházi központok, illetve Pozsony, Sopron és Debrecen - addig a 19. században, elsősorban Pest rohamos fejlődésével összefüggésben a főváros lett a lakberendezéshez köthető iparágak országos jelentőségű centruma. A magyarországi bútorművészet kb. 1800 és 1840 közötti időszakában a Habsburg Monarchia egészét tekintve a stílusterjedés útja kimutathatóan Bécsből eredeztethető; a történeti Magyarország területén pedig - egyes nyugati határterületek közvetlen bécsi igazodását nem számítva - elsősorban Pest-Buda volt a társadalmi elit ízlésbeli tájékozódása számára mérvadó.
A tárlat a stílus- illetve divatkövetés útját szeretné elsősorban bemutatni: azt a folyamatot, ahogyan az elsősorban bécsi minták (mintalapok, rajziskolai tanulmányrajzok, enteriőrképek, illetve bútorok) hatnak a pest-budai asztalosok formai és technikai világára, ez pedig kisugárzik a vidéki központok bútorművészetére. A kiállítás alapanyagát a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteményének egyik legértékesebb része, a gazdag biedermeier bútorállomány képezi, kiegészítve a Kiscelli Múzeum kéziratgyűjteményében őrzött asztaloscéh-iratanyag és tárgyi emlékek (behívótábla, céhláda, céhes könyvek). A kiállított műtárgyakat számos magyarországi nagy gyűjtemény, mint pl. az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, stb. kölcsönzi. A bútoranyagot a vidéki rajziskolák eddig soha be nem mutatott nagyszámú szép tervrajza és kvalitásos grafikai lapja, valamint magángyűjteményekből származó enteriőrképek színesítik. Forrás: BTM
|
| |||||||||
|