Természetvédelmi értékek megőrzése

A természetvédelmi elvekkel összeegyeztethető, fenntartható erdőgazdálkodás iránt elkötelezett Ipoly Erdő Zrt., az Európai Unió támogatásának köszönhetően, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) révén mintegy 142,5 millió forintot fordíthat a következő években Nógrád megye több településének határában természetvédelmi értékeink megőrzésére.

A balassagyarmati központtal működő Ipoly Erdő Zrt. Pest és Nógrád megyékben 65 ezer hektár állami erdőben és egyéb területen gazdálkodik. Az állami tulajdonú társaság évek óta a jó gazda módjára gondozza és fejleszti az általa kezelt erdőket, amelyek így nemcsak a fenntartható erdőgazdálkodást, de a természetvédelmet, a turizmust, illetve az érintett településeket is szolgálják.

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán való indulásra az motiválta a társaságot, hogy a rá bízott területen fokozottan tudja biztosítani az élőhelyek védelemét, az esetlegesen sérült élőhelyek szakszerű helyreállítását, továbbá a kiválasztott területek jelenlegi állapotának védelmét és rehabilitációja, az élőlények szaporodásához és fennmaradásához szükséges környezeti feltételeket. Mindezek mellett az Ipoly Erdő Zrt. a pályázatba bevonni kívánt természetvédelmi oltalom alatt álló, védettségi besorolással rendelkező és Natura 2000-es területeken, az adott élőhelyek komplex természeti értékeinek megóvását, javítását és helyreállítását is célul tűzte ki. Mindezt úgy, hogy a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, illetve élőhelyük biztosítása is megvalósuljon.

Az Európai Uniós támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Ügynökség társfinanszírozásával, közel három év alatt megvalósuló "Természetvédelmi értékek megőrzése az Ipoly Erdő Zrt. vagyonkezelésében lévő Nógrád megyei területeken" (KEOP 3.1.2/2F/09-2010-0011) című programra a cég 142.422.274 forint támogatást nyert. Ennek megvalósításában a vállalat Salgótarjáni, Nyugat- és Kelet-Cserháti, Diósjenői valamint Kemencei Erdészetei érintettek, amelyek Bárna, Borsosberény, Diósjenő, Ecseg, Garáb, Hont, Karancsalja, Karancslapujtő, Kozárd, Mátraszele, Nagyoroszi, Nézsa és Salgótarján határában végzik majd el a pályázatban vállalt feladatokat.

A projekt négy beruházási elem köré csoportosítva valósul meg

I. Degradált élőhelyek helyreállítása

Természetszerű erdőterületekben zárványszerűen beékelődő idegen honos (akác és fenyő) fafajokból álló erdőállományok átalakítása természetszerű erdőtársulássá, a területek természet közeli állapotának megőrzése.

Az érintett fenyőállományok az 50-es, 60-as évek elhibázott fafaj-politikájának eredményeként jöttek létre az őshonos állományok helyén. Az akác állományok kialakulása viszont több okra, emberi tényezőkre is visszavezethető, például az egykori erdei legelők, kaszálók, szántók spontán betelepülésére vagy direkt betelepítésére, kisebb erdei kőbányák meddőhányóinak elfoglalására, őshonos erdőtömb szomszédságába történt erdőtelepítésből adódó térfoglalásra.

Az akác- és fenyőállományok egyrészt az őshonos társulások, fajok élőhelyeit foglalják el, másrészt - elsősorban az akác esetében - a jelenlegi területeikről agresszíven terjeszkedve további területekre nyomulnak be, és ez a folyamat exponenciális tendenciát mutat. Ennek visszafordítása egyszerre természetvédelmi és erdészeti cél is, hiszen az élőhelyek megfelelő fafaj-összetételű, ökológiailag stabil erdőállományának "visszatelepítése" az alapja a természetvédelemnek és a tartós erdőgazdálkodásnak is.

Ennek a projektelemnek a kivitelezésével a természetvédelmi szempontokat magasabb szinten szolgáló erdőgazdálkodási szemlélet meghonosítása is megvalósul olyan technológiák révén, mint a kíméletes fakitermelés és közelítés, hagyásfa/holtfa visszahagyása a területeken, égetés helyett aprítás alkalmazása illetve az elegyfajok kímélete.

II. Invazív fafajok visszaszorítása

A projektelem célja, hogy az akác állományok mellett elhelyezkedő természet közeli erdőtársulások fiatalosaiba benyomuló, vagy éppen az akác elegyet tartalmazó származék anyaerdő-állomány utáni erdőfelújításokban megújuló, terjeszkedő akácot visszaszorítsa, illetve elkerülje azt az erdőállapotot, amelyet a fentebb említett projektelemben éppen felszámolni kíván. Az invazív fafajok visszaszorítása egyszerre természetvédelmi és erdészeti cél is.

III. Kaszálórétek kialakítása, visszaállítása

A falusi állattartás, illetve a ló használat visszaszorulása az erdőgazdálkodásban a hegyi kaszálórétek felhagyásához vezetett az elmúlt évtizedekben. A természetszemléletű tájhasználat eredményeként, emberi behatásra létrejött hegyi kaszálórétek értékes növény- és állatvilágnak biztosítanak élőhelyet, amelyek közül sokat védett fajként tartunk ma számon. Ezen élőhelyek azonban a szukcessziós folyamatok által ma eltűnőben vannak, a hegyi kaszálóréteket a teljes erdősülés fenyegeti.

A projektelem célja tehát a hagyományos erdő- és tájhasználat részét képező kaszálórétek megőrzése, ahol szükséges, visszaállítása, ami egybe esik a természetvédelem céljaival.

IV. Az élőhelyek kialakulását akadályozó vadkárelhárító kerítések bontása

A projektben érintett Diósjenői és Kemencei Erdészetek területén évtizedekig külső kézben volt a vadgazdálkodás. A felduzzasztott vadállomány károsító hatása elleni védekezésként épített erdővédelmi kerítések kilométereit hagyták azonban jogutód nélkül eltűnt vadásztársaságok az Ipoly Erdő Zrt.-re. Ezek felszámolása, a kerítés által akadályozott migráció biztosítása a pályázati projekt egyik fontos célja.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.