Szolgálni egy életen át - 80 éves Deák István

A 80. születésnap számvetésre ösztönöz, áttekinteni az elmúlt évtizedek munkásságát, eredményeit, sikereit és megpróbáltatásait. Különösen igaz ez, ha valakinek annyira gazdag és sok kihívást megélt szakmai életútja van, mint Deák Istvánnak a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jogelődjének, az egykori Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nyugalmazott igazgatójának.

1932. január 30-án látta meg a napvilágot a Baranya megyei Felsőegerszegen. Általános, majd középfokú tanulmányait befejezve a Sopronba jelentkezett erdőmérnök hallgatónak. Az akkori nevén Erdőmérnöki Főiskolán 1954-ben vette át mérnöki oklevelét.

Tanulmányai végeztével 1955. január 1-én kezdte el sikeres szakmai életútját az akkor még két külön gazdaságként működő Gyulaji Vadgazdaság és Tamási Erdőgazdaság közül az utóbbi, 1953-ban újonnan létrehozott Pári Erdészeténél. A kezdetekben, mint szakelőadó dolgozott az erdészet állományában. Szakmai kibontakozása számos változás és átalakítás mellett ment végbe, melyekhez mindig sikerrel tudott alkalmazkodni. Az akkori kor gazdaságpolitikai irányzatának megfelelően 1955-ben a Tamási Erdőgazdaság átalakításáról és átnevezéséről döntött a tulajdonos Magyar Állam. Az így megalakult Tolna Megyei Állami Erdőgazdaságnál 1957-től, mint művelési csoportvezető dolgozott tovább, egészen 1970-ig.

Életútját nagyszabású változások követték. 1969-ben a fent említett két nagy hírű állami gazdaságot összevonták, megalakítva ezzel a Gyulaj Erdő- és Vadgazdaságot. 1970-től az újonnan megalakult erdő- és vadgazdaság főmérnökévé nevezték ki.

Aktív segítőjeként vett részt olyan nagyszabású események munkálataiban és kivitelezésében, mint az 1971-es világhírű budapesti vadászati világkiállítás és a nagysikerű 1973-as Országos Erdészeti Egyesület Közgyűlése és Fagazdasági Műszaki Napok, mely Tolna megyében, javarészt Szekszárdon és Tamási/Gyulajon került megrendezésre.

1985-ben Tamási megújult és akkori kornak megfelelő modern városközpontjában átadásra került az állami erdőgazdaság új kétszintes irodaháza, mely egyben az egész gazdaság központja lett. Deák István az új központi irodaházban az addigi főmérnöki posztjáról kinevezve 1985-től, mint igazgató dolgozhatott, 1992-ben, a patinás hírű erdő- és vadgazdaság igazgatójaként ment nyugállományba.

Szakmai érdemeiért és kiemelkedő munkásságáért az erdész szakma Bedő Albert díjra jelölte, melyet 2000-ben kapott meg. Gazdag, számos szakmai és politikai irányváltást megélt életútjához helyi, országos, de még világszinten is kiemelkedő események párosíthatóak. Elég csak - a teljesség igénye nélkül - megemlíteni az 1965-ös, 1969-es, 1970-es, majd a legendás '72-es világrekorder gyulaji dámbikát, 1971-ben a vadászati világkiállítás helyi szinten történő szervezését, az óbiródi vadászkastélyhoz vezető út időjárás biztossá tételét, 1972-ben a csibráki vadászház és 1978-ban az óbíródi kísérőszállás felépítését, 1973-ban a gyulaji dámrezervátum létrehozását és 1985-ben az új központi irodaház felépítését és avatását. Deák István Bedő díjas erdőmérnökma is aktív a szakmai közélet területén.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kollektívája a 80. születésnapja alkalmából boldog születésnapot, jó egészséget és további munkás éveket kíván Pista Bácsinak!

Forrás: Gyulaj Zrt.