A fafeldolgozás 1945. előtt, A fafeldolgozás 1945. után

1999-ben jelent meg

Tóth Sándor: A fafeldolgozás 1945 előtt című könyve 145 oldalon, B5-ös méretben, papírborítóval.

A könyv kivonata 2006-ban jelent meg a METESZ egyik honlapján.

A fa a mai napig a legfontosabb nyersanyagaink egyike, minden alkotórésze hasznosítható, feldolgozható. Megfelelő módon felhasználása, feldolgozása nem szennyezi környezetünket. Ésszerű gazdálkodás mellett nem kell tartani készleteink kimerülésétől.

Kevésbé ismert, hogy a fafeldolgozás, termelési értéke szerint a negyedik helyet foglalta el 1900. körül a századfordulós Magyarország iparában, a hazai faanyagra épülő hajlított bútorok gyártásában az ország a világszínvonalat képviselte akkortájt.

A kézi munka végzésén alapuló műhelyek elviekben változatlan, bár folyamatosan tökéletesedő szerszámkészlettel dolgoztak szinte a közelmúltig. Az első gőzüzemű gépet, egy gyalugépet 1766-ban szabadalmaztatták Angliában, az első gőzgépekkel felszerelt nagyüzem Magyarországon pedig a XIX. század utolsó évtizedeiben jött létre. Mindemellett azonban, úgy tűnik, az alkalmazott technikától, technológiától függetlenül a fa még évezredekig ugyanaz marad számunkra, akár az erdőt járva, akár a munkapadon, akár a használati tárgyaink között, ami volt már ugyancsak hosszú évezredek óta: az ember egyik bensőséges barátja.

A kötet az asztalosság kezdeteitől tárgyalja a századfordulóig, az első, majd a második világháború befejezéséig terjedő faipari korszakok történetét ismerteti a fontosabb üzemeket, gyárakat, műhelyeket. Az első átfogó összeállítás a hazai fafeldolgozás történetéről.

A könyv kivonatát itt közzétesszük 4 részletben, pdf-ben. (A szövegközi képeket a laphatáron esetenként elvágta a pdf-be átalakítás, de a teljes képek szerepelnek az egyes részletek végén.)

A fafeldolgozás története 1945 előtt _1 (pdf 0,8 MB, 9/14 oldal)

A fafeldolgozás története 1945 előtt _2 (pdf 2,0 MB, 16/37 oldal)

A fafeldolgozás története 1945 előtt _3 (pdf 2,2 MB, 14/33 oldal)

A fafeldolgozás története 1945 előtt _4 (pdf 0,4 MB, 4/7 oldal)

A könyv megvásárolható a FAGOSZ-nál 1.800 Ft-ért

(Tóth János: janos.toth@fagosz.hu T 1/3556-539 F 1/202-64-49)

2001-ben jelent meg a fenti könyv terjedelmesebb folytatásaként

Tóth Sándor: A fafeldolgozás 1945 után címmel, 386 oldalon, szintén B5-ös méretben, papírborítóval.

A könyv kivonata megjelent a METESZ-nél a 2000-es évek végén.

Ez a kötet az 1950 és 2000 közötti évek legfontosabb eseményeit, folyamatait tartalmazza. Azon időszakét, amely a II. világháború utáni államosítással indult, az 1990-es évek államtalanításával, privatizációjával fejeződött be és az uniós korszak kezdetét jelenti. Ezt az időszakot nagyrészt az állami tulajdon dominanciája és ennek következményei jellemezték.

Az első államosítás és összevonás után rövidesen sor került a szakma szellemi hátterének megalapozására az 1950-es években: megalapították a kutató- fejlesztő-tervező és vizsgáló intézeteket. Még az 1950-es évek végén új iparág keletkezett, a farost- és forgácslemezgyártás, majd ennek a termékeire épülve alakult át a bútor- és épületasztalos-ipar termékszerkezete. Az újabb összevonások (1963) nyomán komoly rekonstrukciók valósultak meg a fűrésziparban, a bútor- és az épületasztalos-iparban, annak érdekében, hogy a faipar képes legyen lépést tartani az akkor induló házgyári programban szereplő lakásépítések ütemével. Az 1970-es évek újabb rekonstrukciókkal jártak: megszűnt a bútorhiány, bár uniformizálódtak is a bútorok. Újdonságként jelentek meg az elemes forgalmazású termékek. Ezt követte az 1980-as években az erőteljes exportirányultság, majd az évtized végi recesszió. Ezután jött a politikai és gazdasági rendszerváltás, majd a privatizáció, s túl vagyunk már az európai uniós csatlakozáson is.

A könyv kivonatát itt közzétesszük pdf-ben.

A fafeldolgozás története 1945 után (pdf 1,6 MB, 48 oldal)

A könyv megvásárolható a FAGOSZ-nál 4.600 Ft-ért

(Tóth János: janos.toth@fagosz.huT 1/3556-539 F 1/202-64-49)

A két kötet szerzője: Tóth Sándor.

A Lentiben született szerző faipari és gazdasági mérnök, kandidátus, ny.minisztériumi főtanácsos, c. egyetemi tanár, Budapest-rákoskeresztúri lakos.

1961-ben már a Budapesti Fűrészeknél dolgozott. Faipari Mérnöki Karon tanult Sopronban, majd Varsóban szerzett diplomát. Részt vett a Budapesti Bútoripari Vállalat Egri Gyárának üzembe helyezésében, az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Lenti Gyárának építésében, a Bútoripari Fejlesztési Intézet tevékenységének fejlesztésében. Irányítója volt a BUBIV gyártmányfejlesztésének, a BIFI bútorkonstrukciós kutatásainak, műszaki-gazdasági információs tevékenységének. Dolgozott az erdészeti és faipari szakigazgatásban. Megjárta, megismerte a fafeldolgozásnak szinte minden területét.

Nyomtatott és elektronikus publikációinak száma meghaladja a 250-et, több szakkönyv, emlékfüzet szerzője. 1961-től tagja a Faipari Tudományos Egyesületnek, 1986-tól a "Faipar" Szerkesztő Bizottságának. 1984. óta tisztségviselője az Egyesületnek, a Budapesti Szervezet elnöke, a Szenior Klub vezetője. A FATÁJ külső munkatársa, különösen a lengyel szakirodalom alapján, de más írásai is megjelentek itt. Dr. Tóth Sándor Lászlót kimagasló szakírói tevékenységéért 1997-ben "Lugosi Armand" díjjal, szakmai tudományos és társadalmi munkásságáért 2000-ben MTESZ díjjal, 2008-ban "Fáy Mihály" életmű díjjal tüntették ki.

A fagazdaság nagyjai sorozatban megjelent füzetei:

Lámfalussy Sándor élete és munkássága FATÁJ 2011-12-19

Barlai Ervin élete és munkássága FATÁJ 2011-12-09

A fafeldolgozás nagyjai sorozatban megjelent füzetei:

Lugosi Armand élete és munkássága FATÁJ 2011-08-11

Thék Endre élete és munkássága FATÁJ 2011-04-01

Rieperger László élete és munkássága FATÁJ 2010-12-10

Bódogh István élete és munkássága FATÁJ 2010-04-13

Gaul Károly a magyar faipari szakoktatás úttörője FATÁJ 2010-01-21

Összeállította: MM